Zambó Péter államtitkárt arról kérdeztük, hol tartanak a célok megvalósításában.
Tavaly, a második félévben ismét elindította a szaktárca a több támogatott kezdeményezést is magába foglaló Országfásítási Programot. Mennyire népszerű a gazdálkodók körében a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítésre irányuló felhívása?
– Látványosan nőtt a gazdálkodók érdeklődése a pályázat iránt, miután fölülvizsgáltuk és 80–130 százalékkal megnöveltük az elnyerhető támogatásokat. A megemelt egységárakkal és hosszabb támogatási, illetve megvalósítási időszakkal ugyanis már a gyengébb termőképességű mezőgazdasági területeken is versenyképes az erdőtelepítés. A legutóbbi összesítés szerint 11 ezer hektárra érkezett be támogatási igény, és 6500 hektárra már megítélte a támogatást az Irányító Hatóság. A 2021. december 31-éig nyitva álló pályázatokra még négy benyújtási idő van hátra, a legközelebbi 2020. június 30-a. Összesen 40 milliárd forint áll rendelkezésre, de ha a fokozott érdeklődés miatt ez kevésnek bizonyulna, további pénzek átcsoportosításával növelhető a keret.
Mik az eddigi tapasztalatok, főként az ország mely részein létesítenek új erdőket a gazdálkodók?
Szeretnénk azonban, ha a dombvidéki területeken (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében) is nagyobb hangsúlyt kapna az erdősítés. Mindenütt vannak erdőnek való, parlagon heverő területek. Alapvetően ugyanis a gyengébb termőképességű térségek erdősítése a cél, amivel nem csökkentjük az ország élelmiszer-termelő képességét, javítjuk viszont a klímát, és persze gazdasági hasznot is termelünk.
A VP keretében az erdőtelepítés mellett ipari célú fás szárú ültetvények létrehozására is lehet támogatást igényelni. Mire pályáznak többen?
– Mindkét tevékenységnek megvan a létjogosultsága, de örömmel látjuk, hogy az erdőtelepítés több gazdálkodó érdeklődését keltette fel. Bár ezzel hosszú távra elkötelezik magukat, hiszen az erdőnek örökre erdőnek kell maradnia, a gazdasági és környezeti hasznát is sokáig élvezhetik.
A települések mikroklímáját a belterületi fasorok, zöldfelületek is jelentősen javítják. Igényelhető támogatás ezek létrehozására is?
– Valóban, a parkok, fasorok, emlékerdők kialakítása is fontos, ezért is szeretek inkább úgy fogalmazni, hogy az ország fával borított területének a növelésére törekszünk. Az Agrárminisztérium alapvetően a termőterületeket érintő programokért felel, de rendszeresen egyeztetünk egyebek közt az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint a Belügyminisztériummal az önkormányzati és útfásítási programok kidolgozásáról. Saját hatáskörben pedig 500 millió forintos kerettel indítunk programot, amire a 10 ezer fő alatti települések és azok intézményei pályázhatnak. A vissza nem térítendő támogatással egyebek közt közterületek, játszóterek, iskola és óvoda udvarok fásítása valósulhat meg, remélhetően már ősszel.
Felkészültek-e a csemetekertek az erdősítési hullámra?
Tény azonban, hogy a szaporítóanyag-termelésben 3–4 évre előre kell tervezni, ezért tavaly rendeletmódosítással egyszerűsítettük a szaporítóanyag-termelésre vonatkozó eljárásrendet, és dolgozunk az erdészeti csemetetermelés gépesítését, öntözésfejlesztését könnyítő támogatásokon. A terület fontosságát érzékelteti az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanáccsal kötött stratégiai megállapodás.
Az állami erdőgazdaságok csak korlátozottan pályázhatnak a Vidékfejlesztési Program forrásaira. Az erdőtervekben szabályozott erdőfelújításokon túl van-e lehetőségük növelni az általuk kezelt erdőterületeket?
– A korlátozott lehetőség miatt saját forrásból indítottak tavaly ősszel mintaprogramot, melynek keretében tavasz végére 550 hektár új erdőt ültetnek 2 millió csemete és 100 tonna makk felhasználásával. Kezdeményezésük 86 települést érint. Emellett keressük a további területeket, ahol folytathatnánk a beruházásokat, erdőtelepítéseket az állami erdőgazdaságok bevonásával, például felhagyott honvédségi területeken, lő- és gyakorlótereken. Komoly lehetőséget látok az önkormányzatok és az erdőgazdaságok együttműködésében is, az erdészetek szakértelmükkel, infrastruktúrájukkal segíthetik a települések erdőterületeinek növelését. Részt vállalhatnak a pályázatok előkészítésében, a kivitelezésben, majd a területek kezelésében is.
A fenntartható erdőgazdálkodás fontosságát, súlyát mutatja, hogy az államtitkárság szervezetén belül létrejött az erdőkért felelős helyettes államtitkári poszt. Március 1-jétől pedig a Nemzeti Földügyi Központhoz kerül a kormányhivataloktól az erdőtervezés, ami kiegészíti a Nébihtől már idekerült erdészeti igazgatóság munkáját.
Az országfásítás, az erdőterületek növelése mellett az öntözés klímapolitikai szerepe sem elhanyagolható. Ráadásul már törvény rögzíti, hogy az öntözés közérdek, és a pályázati feltételek egyszerűsítésével, az elnyerhető támogatások felső határának emelésével is ösztönzik az öntözésfejlesztést. Nőtt a beruházási kedv?
– Tavaly első félévben a kormány létrehozta a Nemzeti Földügyi Központot, 2020. január 1-jétől pedig az öntözési törvény is életbe lépett, a munka tehát most indul gőzerővel. Cél, hogy a mostani mintegy 85 ezer hektár öntözésre alkalmas területet 2030-ra 200 ezer hektárra, majd hosszabb távon 400 ezer hektárra növeljük. Az Agrárminisztérium idén 5,5 milliárd forint fölött rendelkezik, ebből a kidolgozás alatt álló mintaprogramok révén szeretnénk bemutatni a gazdáknak, hogyan képzeljük el az öntözési közösségek kialakítását, melyek a jogszabályban és támogatásokban rejlő lehetőségek. Időközben készülnek a végrehajtási rendeletek, amelyek például ahhoz kellenek, hogy a gazdák átvezethessék az öntözőcsatornát társaik földjén. Az NFK pedig felméri a csatornarendszerek állapotát.
Az öntözésfejlesztési beruházásokat is könnyítené a mintegy 2,5 millió hektárt kitevő osztatlan közös földtulajdonok régóta húzódó rendezése. Hogyan látja, lehet tartani a birtokrendezés tervezett ütemét?
– Az osztatlan közös tulajdonforma felszámolására irányuló önálló törvényjavaslatot tavasszal terjesztjük be az Országgyűlés elé. Az év második felében a gazdák már konkrét intézkedésekkel találkoznak, és akkorra várható az örökléssel kapcsolatos törvénycsomag tárgyalása is. Az osztatlan közös megszüntetésénél olyan megoldásokat keresünk, amelyekben nem az állam a főszereplő, azaz az állam nem sajátítja ki a területeket, inkább a gazdáknak adunk lehetőséget, hogy egymás közti megegyezéssel, fölvásárlással kialakíthassák az 1/1 tulajdonarányt. Ehhez az MFB-vel állami hitelkeret biztosításán dolgozunk. A rendezéssel több évtizedes gondok oldódhatnak meg.
|
Szemléletformáló küldetés
