Aki nem ért hozzá, ne beszéljen róla – kezdi nyílt levelét a FruitVeB a január végén a hazai sajtón végigszántott, az almában talált növényvédőszer-maradékok veszélyességéről szóló hírekkel kapcsolatban.

A FruitVeB kifogásolja, hogy a tanulmányban megjelent eredményekről a média a szakmai szervezetek, szakértők véleményének kikérése nélkül adtak közre olyan megállapításokat, amelyek nem csupán az almatermesztőknek és -forgalmazóknak, de maguknak a fogyasztóknak is árthatnak.

Mit tartalmat valóban a PAN Europe jelentés?

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) honlapján 2026. január 29-én megjelent a Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) nevű szervezet jelentése, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európában széles körben fogyasztott, konvencionális termesztésű almák szinte kivétel nélkül növényvédőszer-maradékokat tartalmaznak. (A PAN Europe a növényvédő szerek használatának visszaszorításáért és a fenntartható mezőgazdaságért küzd Európában.) A jelentés szerint a 13 országban elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy a minták 93 százalékában megtalálható egy, 85 százalékukban pedig többféle vegyszer egyszerre, ami az úgynevezett „koktél-hatás” miatt fokozott kockázatot jelenthet.

Vitathatatlan, hogy az alma (illetve szinte minden növényi termék) előállításához szükség van növényvédő szerekre, ugyanakkor a mai modern, precíziós eszközökkel végzett, előrejelzésre alapozott növényvédelem összehasonlíthatatlanul kevesebb vegyszermaradékot eredményez a végtermékben, mint évtizedekkel ezelőtt.

A szerkivonások korát éljük

Az elmúlt húsz évben az emberi egészségre vagy a környezetre bármilyen veszélyt jelentő hatóanyagok döntő részét kivonták a forgalomból, pótlásukra megjelentek a biológiai készítmények és eljárások.

A növényvédő szerek azonban így is nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a gazdálkodók a lakosság élelmezéséhez elegendő mennyiségű és a piac által megkövetelt minőségű gyümölcsöt tudjanak termelni. Így törvényszerű, hogy a megtermelt gyümölcsben lesz bizonyos mértékű növényvédőszer-hatóanyagmaradvány – áll a FruitVeB nyílt levelében.

Az MRL (Maximum Residue Level), vagyis a megengedett szermaradék-határérték azt a legmagasabb növényvédőszer-maradék szintet jelenti, amely a jogszabályok szerint (az Európai Unióban a 396/2005/EK rendelet alapján) megengedett az élelmiszerekben vagy takarmányokban, amennyiben a növényvédő szereket a Jó Mezőgazdasági Gyakorlatnak (GAP) megfelelően alkalmazzák.

A fogalommal kapcsolatban érdemes tudni, hogy az MRL elsősorban egy kereskedelmi és szabályozási kontroll-eszköz. Azt ellenőrzik vele, hogy a termelők az előírásoknak megfelelő mennyiségű és típusú vegyszert használták-e.