Ezekben az üvegházi ültetvényekben különféle gyártók különféle – főként LED-es – megoldásait alkalmazzák. A gyártók mind úgy forgalmazzák termékeiket, mint a növények növekedéséhez legideálisabb színösszeállítású lámpákat, és közlik a különböző hullámhosszak arányát a LED-es lámpa fényében. A lámpák kibocsátott fénye ugyanis különböző hosszúságú fényhullámok együttese, csakúgy, mint a napfény (a különböző hullámhosszú fényeket a szivárványban láthatjuk is).
A kutatók a gyártók által megadott „fényösszetételi” adatokat gyakran felhasználják a lámpák növényi növekedésre és fejlődésre gyakorolt lehetséges hatásának felmérésére. Az ActaHorticulturae folyóiratban hamarosan megjelenő tanulmány szerint azonban nincsenek szabványosított eljárások ezen arányok kiszámítására, vagyis a lámpák nem hasonlíthatók össze.
A tanulmány úgynevezett spektroradiométer használatát javasolja, egy olyan eszközt, amely a fényteljesítményt méri egy meghatározott hullámhossz-tartományon belül. Egy ilyen műszer segítségével kiszámítható a különböző hullámhosszú fényösszetevők aránya.
A kutatók jelentős különbségeket mutattak ki a fényarányban, amikor összehasonlították a napfény és a közönséges lámpák fényét, beleértve a növényvilágításhoz használt LED-, nagynyomású nátrium-, és izzólámpákat és fénycsöveket.
„Minél hatékonyabb a kiegészítő világítás, annál kevesebb villamosenergia szükséges a növény fejlődéséhez” – mondta A.J. Both, a Rutgers Egyetem New Brunswicki Környezettudományi és Biológiai Tanszékének professzora, a tanulmány egyik szerzője. Remélik, munkájukkal elősegítik a beltéri növénytermesztés fenntarthatóbbá és megfizethetőbbé tételét.
