Nem maradt le sokkal mögötte a kék szamárkenyér (Echinops ruthenicus), míg harmadikként a pézsmahagyma (Allium moschatum) végzett.  

Az árvalányhaj sokaknak egyáltalán nem ismeretlen növény, azt viszont már csak kevesen tudják, hogy hazánkban összesen 6 árvalányhajfaj él. Ezeknek a fajoknak az elkülönítése nem mindig egyszerű, de támpontot adhat a termés mérete vagy a rajta húzódó szőrsorok mintázata. Nevéhez méltóan az Év vadvirága a homoki gyepek lakója, társulásalkotó faja, így ha ilyen élőhelyen találkozunk a fajra jellemző növényre, jó esetben homoki árvalányhajhoz van szerencsénk. (Tegyük hozzá, a hegyi árvalányhaj is megjelenik hasonló homoki termőhelyen.)

Az alföldi homokpuszták jellegzetes faja, elsősorban a Duna–Tisza közén fordul elő, ahol sokfelé a tájkép meghatározó növénye. Elszigetelt állományai megtalálhatók voltak a Kisalföldön, Nagykanizsa közeli homokpusztákon, de ezek közül az utóbbi időben sok megsemmisült a különféle beruházások, emberi beavatkozások következtében. A Homokháton élő állományai hasonló sorsra jutottak, azonban ebben a régióban arra is van példa, hogy korábban bolygatott területeken, felhagyott szántókon, autópályarézsűkön is nagy számban megjelenjen.

A klímaváltozás okozta hosszan tartó csapadékmentes napok száma miatt a talajnedvesség mértéke abban térségben meglehetősen alacsonyra süllyedt, aminek eredményeként sok növényfaj sorsa megpecsételődött.

Ez jó hír, ugyanis a faj világállománya meglehetősen kis területre korlátozódik: hazánk mellett Ukrajnában a Dnyeper menti homokterületeken jelenik meg, és kisebb foltokban Oroszország délkeleti részének homokterületein, elszigetelten pedig Európa néhány más homokterületén. A faj védelme, fennmaradása főként élőhelyeinek, illetve alkalmas termőhelyeinek megőrzésével lehetséges.

Terméseinek „viselkedése” meglehetősen sajátságos: ha nedvességi éri azokat, a hosszú szálkák (hajak) megcsavarodnak, és elkezdenek a talajba fúródni, így kerülve el, hogy a pusztákra jellemző gyakori szelek idő előtt tovafújják a terméseket.

A Vadlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület oldalán olvashatunk arról, hogy ha május végén, júniusban az M5-ös autópályán utazunk végig, ott könnyen találkozhatunk az Év vadvirágával. Ha pedig alaposabban is kedvünk volna megfigyelni, milyen a növény megjelenése, bátran keressünk egy jobb állapotú homoki gyepet.