„A földnek ára van, a termőtalajnak pedig értéke” – szögezte le Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója. Hiába szerepelt egyetemi tanulmányainkban, hogy a föld a legfontosabb termelő eszközünk, jelentőségénél mégis kevesebbet törődünk vele. Az időnk vészesen fogy – akárcsak a termőtalajok világszerte. A valaha termelésbe vont földek majdnem felét már elhasználtuk, miközben a népesség megduplázódott. Ha előretekintünk néhány évtizedet, még nagyobbra nyílik ez az olló: még kisebb területről kell jóval nagyobb populációt ellátni több és minőségi élelmiszerrel.
„Ma minden rendelkezésünkre áll, hogy ezt a fajta mennyiségi és minőségi igényt fenntartható módon ki tudjuk elégíteni” – magyarázta a szakember, de ehhez
Miként lehetséges, hogy 1985-ben és tavaly ugyanakkora volt az őszi búza termésátlaga? Ha végigfutunk a grafikonon, akkor – az évjárathatástól eltekintve – nem látunk nagy eltéréseket. Közben pedig a genetikai lehetőségeink kiválóak lettek, a műszaki háttér szintén sokkal jobb, inputoldalról – műtrágya, növényvédő szer – minden igény kielégíthető. Ha így van, akkor mi az, ami elfogyott? Talajaink termőképessége csökkent drasztikusan. Egyre drágábban, egyre komolyabb fejlesztés árán lehet ugyanazt a mennyiséget előállítani.
A múlt évszázad eleje óta hangoztatják a magyar tudósok, hogy csak biológiailag beérett talajtól lehet termésbiztonságot várni. Márpedig ahhoz talajtermékenység-gazdálkodást kellene folytatni, hogy az egyre nagyobb kihívásoknak meg tudjunk felelni. Sajnos ezzel nemcsak hazánkban, hanem Európa más országaiban is elmaradásban vagyunk.
A talaj romlásának köszönhetően a mikrobiális diverzitás és a baktériumok egyedszáma egyaránt jelentősen csökkent – és ennek ellenére is több élőlényt találunk egy maréknyi talajban, mint ahány sejtből áll az emberi test. De már így is 3–4 nagyságrenddel kevesebb élőlény van a talajban a kívánatosnál.
A talaj termékenységének mérésére nem vagyunk felkészülve. Vizsgáljuk fizikai és kémiai tulajdonságait, de talajaink biológiai állapotáról alig tudunk valamit. Sajnos ez ma még nem szempont a támogatások odaítélésénél.”
Az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének részvételével szerveztek egy közösségi alapon szervezett, DNS-alapú mikrobameghatározást, ami 2010-ben zárult. Ennek a felmérésnek köszönhetően kimutathatóvá vált, hogy a talajban hányféle és mennyi különböző genetikájú élő szervezet található. A mérés ma már nemcsak DNS-, hanem RNS-alapon is elvégezhető, amivel leszűkíthető a vizsgálat az életben lévő mikroorganizmusokra.
„Sok kutatóintézetet és egyetemet ismerünk nyugaton, amelyek ezzel a területtel foglalkoznak” – mondta el a szakember arról beszélve, hogy ott sem járnak közelebb a végleges megoldáshoz. A Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége január végén alakult meg, a talajok termőképességének megóvása és a talajdegradáció csökkentése érdekében.
„A szövetség elődjét azért is alapítottuk meg már 3 évvel ezelőtt – hat kereskedő céggel és egy kutató intézettel közösen –, hogy bizonyos színvonalat képviseljünk a termelők előtt” – mondta el Daoda Zoltán.
A szövetség felkérte a Magyar Talajtani Társaság talajbiológa szakosztályát, hogy dolgozzák ki a talajok (mikro)biológiai értékelésének módszertanát, amivel kopogtatni lehetne Brüsszelben, hogy ezt is vegyék figyelembe az új támogatási rendszer kialakítása során. A munkába külföldi intézményeket, cégeket, személyeket is szeretnének bevonni annak érdekében, hogy a talajélettel folyamatosan számoló gazdálkodást lehessen folytatni.
Szükség volna megyénként legalább egy olyan akkreditált laborra, amely fogadni tudja majd a talajmintákat.
– hívta fel a figyelmet Daoda Zoltán.
Vannak olyan termelékenységnövelő technológiák, amelyeknek az első évben még nem látszik eredménye, hanem csak a megcélzott tárgyév növényein fog. Néha csak a 2–4. évben mutatkozik meg a beavatkozások hatása a talajon, de ezeknek köszönhetően végső soron jelentősen csökkennek a termesztés költségei, stabilizálódik a termőföld állapota, ami a minőség javulásával is jár. Emellett meg kell említeni a termésbiztonságot: a klímaváltozás legnagyobb puffertényezője a termőtalaj – de csak akkor, ha sikerül megtölteni élettel.
„Évek alatt egy „vakolóhomok” talajt is át lehet alakítani, hogy a víz jelentős részét megtartsa” – mutatott rá a szakember, elismerve, hogy ettől sem lesz ugyan 40 aranykoronás talaj belőle, de legalább termelésbe vonhatóvá válik. A mikrobiális készítmények zömét bevizsgáltatták, az engedéllyel rendelkező termékek megbízhatók, és pontosan tudni lehet, melyek az őshonos és melyek a bevitt mikroorganizmusok.
– Termékeinkre garanciát vállalunk – hangsúlyozta a szakmai igazgató. – Előnyeiket, hogy alkalmazásukkal miként változtak a gazdálkodás körülményei, azok a termelők tudják a legjobban elmondani, akik évek óta használják őket. Az optimális hőmérsékleten elvégzett talajoltás hatása már néhány hét elteltével mérhető. A gazda azzal szembesülhet, hogy a vetőmag hamarabb csírázik, és hogy a növény kezdeti fejlődése is gyorsabb. Márpedig ha a napraforgósorok korábban zárnak, akkor a gyomproblémák is kisebbek lesznek.
A talajbaktérium-készítmények számára az a legnagyobb stressz, amikor visszakerülnek a talajba, hiába lettek eredetileg onnan izolálva. Ezen a kritikus időszakon át kell segíteni a készítményt alkotó élőlényeket, amit mikroelemek hozzáadásával érnek el. „Nem a növényt tápláljuk, hanem a baktérium túlélését szeretnénk segíteni” – árulta el a szakember annak kulisszatitkait, hogyan érik el, hogy a baktériumok minél hamarabb osztódni tudjanak.
A magyarországi talajok rendkívül heterogének, ami nem könnyíti meg a vállalat helyzetét, de az AGRO.bio pionírként végzi a munkáját. Megvizsgálták például, hogy az őshonos talajbaktériumokhoz képest milyen aktivitást mutatnak az oltótörzsek. A mérések szerint a 3–6. hónap között van az intenzív felszaporodási időszakuk, ekkor ezek dominálnak, majd amikor elvégezték a munka dandárját, „hátralépnek” az őshonos fajok javára.
Már a kezdetek óta, 2001-től külön gyártanak talajbaktérium-készítményt az egyszikű és a kétszikű növényeknek, mert a baktérium és a növény közötti kommunikáció, ami a hajszálgyökereken keresztül zajlik, igen fontos.
Tavaly kezdték meg a további differenciálást az egyszikűeken és a kétszikűeken belül. Ennek során kerültek képbe a fő magyarországi szántóföldi növények, a kukorica, a kalászosok, a napraforgó és a repce. A termékek baktérium-összetétele szinte ugyanaz, de az arányukat a növények igényeihez optimalizálták. Ezzel az átalakítással érték el például, hogy a napraforgó-állomány hamarabb összezárjon, a repce jobban felkészüljön a télre, és hogy az őszi kalászosok még a tél beállta előtt bokrosodjanak.
Álló kultúrákban mást várnak az ilyen készítményektől, és máshol is kell keresni a hajszálgyökereket, mint például a kukorica esetében. Fontos az erózió elleni küzdelem, a termőtalaj helyben tartása. A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy a nyesedéket nem lenne szabad levinni az ültetvényekről, mert azzal még jobban kiürítjük a talajt.
Mivel egyre több növényvédőszer-hatóanyagot vonnak vissza, a nagy gyártók is elkezdtek mikrobiológiai készítményeket fejleszteni. Ezek a vállalatok elsősorban növényvédelmi kérdéseket szeretnének megoldani, aminek köszönhetően egyre újabb termékkoncepciók látnak napvilágot.
Daoda Zoltán szerint egy uniós rendeletnek köszönhetően 3 év múlva, CE felirattal minden tagországban forgalomba lehet hozni talajbaktériumokat. A magyar engedélyeztetési eljárás az egyik legszigorúbb az EU-ban. Ennek ellenére, vagy éppen ellenkezőleg, ennek köszönhetően a hazai termelők már most el vannak kényeztetve e téren: igen széles kínálatból válogathatnak. A szövetség tagjai 25–30 készítményt forgalmaznak Magyarországon, és a felhasználásban egy lóhosszal megelőztük a többi EU-tagországot.
Az emlegetett rendelet következtében viszont előfordulhat, hogy nem megfelelő minőségű és nem ellenőrzött import termékek is bekerülnek a forgalmazók kínálatába Magyarországon, ami nagy veszélyt jelenthet a hazai termőföldekre és a termelők gazdasági érdekeire nézve egyaránt.
A hazai gyártók és forgalmazók mindenesetre nem rettentek meg ettől az újabb kihívástól.
