A felgyorsult világ által dinamikusan változó piacnak köszönhetően nehéz haladni az aktuális trendekkel, ami érezhető is a múltjához erősen kötődő bor- és szőlőágazat szereplőinek módszerein. Pedig a piaci és technológiai változások a gazdaság valamennyi résztvevőjét érintik, ezeknek a folyamatoknak az ismertetéséül szolgál az idei innováció jeligével megrendezett Borkonferencia.
A szaktárca feladata, hogy stabil és támogató környezetet teremtsen a termelőknek, miáltal jó minőségű bor készülhet a hagyományokkal és a modern technológiákkal ötvözött eljárásoknak köszönhetően.
Ennek az alapnak a megteremtésére a tárca létrehozott egy olyan új szabályozási rendszert, amely a támogatási lehetőségeken túl a piaci értékesítési esélyek legjobb feltételeinek megteremtése a célja.
Előadása a borjogi és bormarketing aktualitásokat ismertette, és mint mondta, a borágazatban időszerűvé vált a bortörvény újraszabályozása, különösen a jelenlegi informatikai lehetőség figyelembe vételével. A változtatásokat két-három végrehajtási miniszteri rendeletbe kívánja tömöríteni a tárca, és jelentősen nagyobb szerepet szán a szakágazaton belüli utólagos ellenőrzésekre. Az ellenőrzési szemlélet átalakítása mellett megszüntetésre kerülne szőlőszármazási bizonyítvány, miáltal leegyszerűsödne a borok forgalomba hozatali eljárása. A felvásárlási jegy alkalmazását előírnák a szőlőfelvásárlás során a felvásárlónak, és részévé tennék a borágazati adminisztrációnak is.
Továbbá az új borszabályozási koncepció szerint két származási típusú bizonyítvány maradna érvényben: az egyik az új borok elkészítése során leadott termelési jelentési származási bizonyítvány, a másik a végső forgalomba hozatali célból kiadott származási bizonyítvány. Olyan átalakítási szándékot is felvázolt az államtitkár, melyben kormányzati jóváhagyással módosíthatóak lennének a termékleírások, tekintettel arra, hogy milyen mértékben befolyásolta a szüretet az az évi időjárás, különösen az elmúlt években kialakult időjárási anomáliák miatt. De új eredetvédelmi kategóriák létrehozása is a tárca célja, ennek megvalósulására a hegyközségi tagok közötti borászati terméktranzakciók esetében elővásárlási jogot biztosítana a tárca a földrajzi árujelzést használó hegyközségi tagok között – ez egyfajta védelmet jelentene az eredetvédett földrajzi árujelzővel rendelkező borok elkészüléséhez. Ennek értelmében a két kategória mellett (védett eredetű bor [OEM] és a tájbor [OFJ]) további két új csoporttal bővülne az eredetvédelmi kategóriák köre: a hegyborra és a régiós borra. Előbbi a felső és felső középkategóriás borokat jelentené, kóstolóteszten kipróbált és garantált minőségben, míg a másik inkább a stabil minőségű, jó ár-érték arányú középkategóriás boroknak felelne meg, ami nagy mennyiségben is eladható.
Feldman Zsolt az innovációra visszautalva kifejtette, hogy a technológiai fejlődésnek a hasznát véve nemcsak a hegyközségi tagoknak, de az ágazatban valamilyen formában érintett szereplőknek is közel 80 százalékban lecsökkenne az adminisztrációs procedúrával eltöltött ideje, ami jelentős és értékes eredménynek számít napjainkban.
Az új bortörvény hatályba lépésének ideje várhatóan idény nyárra tehető, az e szabályozás hátterét biztosító informatikai rendszer, az ePincekönyv pedig várhatóan 2021 nyarára lesz készen. Az uniós finanszírozású rendszer célja az egyablakos ügyintézés lehetővé tételén túl, hogy a papíralapú adminisztrációt elektronikus ügyintézés váltsa fel. Ezt az elektronikus nyilvántartás-vezető platformot minden 5000 hektoliter termelési mennyiséget meghaladó, illetve 100 hektár feletti területtel rendelkező szőlő- és bortermelőnek kötelező lesz használnia.
A cél, hogy 2022 nyarától pedig már minden kisüzemi termelő és 10 hektár feletti szőlőtermelő is az ePincekönyv adatbázisában szerepeljen. A rendszer a későbbiekben mindenki számára elérhető lesz területmérettől függetlenül.
A borpromóciós támogatási csomagról is szót ejtett, mint mondta, a projekt az európai piac értékesítési oldaláról kíván segítséget nyújtani a hazai borászok számára. A promóció két, egy belpiaci és egy külpiaci (az unión kívüli harmadik országok) „csomagból” áll. Mindkét csomagnál összesen 7 millió euró áll rendelkezésre a pályázók részére, azonban az igényelhető támogatások a belpiacra fókuszáló pályázóknak 20 ezer és 3 millió euró közötti finanszírozási intervallumra terjed, addig a külpiacot megcélzók esetében ez az összeg 25 ezer és 75 ezer euró közötti anyagi forrást jelent. Az államtitkár elmondta, hogy a borpromóciós terveket szigorú keretek között értékelik, valamint, hogy a pályázónak a pályázatban foglaltak szerinti céloknak csak a teljesített tevékenységek elvégzése után számolható el a támogatás, ezen belül is a pályázatban megfogalmazott feladatok 70 százalékát meg kell valósítania a pályázónak és a jóváhagyott támogatás 70 százalékát fel kell használnia.
Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának az elnöke „Bor – Közösség – Marketing” címmel tartott előadást, és elsődlegesen a magyar bor marketingjére, mint ágazati hiátusra hívta fel a figyelmet. Kiemelte az állam által végzett bormarketing tevékenységet, ami szükségszerű, azonban az elgondolásában és tematikájában rendszeresen változó struktúrát nem tartja előnyösnek.
Megerősítésül a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is létrehozott egy bormarketing stratégiát, amely alapvetően a fiatalokat szólítaná meg a felelősségteljes, mértéktartó, tudatos borfogyasztásra.
Az edukációval összeköthető, 150 milliós saját forrásából megvalósított promóció a magyar borért szól, valamint a fiatal generációnak a magyar borral és annak hagyományaival való megismertetéséről. Ugyanis, ahogy az elnök hozzátette: „a bornak az az a feladata, hogy élményt adjon.” Ez a fajta új irányvonal és megújulás azonban a termelők nélkül nem lehetséges – folytatta Légli Ottó. „Bármilyen marketingtevékenységről is van szó, ha nem a termelőktől indul, akkor az nem működik a későbbiekben megfelelően.”
Csak valódi klasszifikáció és megfelelő termelői értékekkel valósulhat meg mindaz a szemléletváltás, ami mostanra szükségszerűvé vált az ágazaton belül.
Ehhez viszont elsődleges szempont a termelők szakmai felkészültsége, amivel kapcsolatban jelenleg még vannak hiányosságok, miként az ágazat hitelessége, jövedelmezősége és presztízse sem tart ott, ahol azt sokan látni szeretnék, hogy a magyar borászat végre méltó helyére kerüljön – vallja az elnök.
Emellett még további, számos előadó is érdekes, informatív beszámolót tartott a szőlészet és borászat tekintetében, a távérzékelés módszerek és eszközök ismertetésétől kezdve a biológiai alapokban rejlő változó világunkon át, egészen a márka-gondnokságig, vagy éppen a közösségi médiaelemzés szerepéről, mely a magyar bor hírnevének öregbítését szolgálja
