Számos hazai és nemzetközi szakmai díjat nyert munkáival, Belgiumon kívül dolgozott egyebek között Németországban, Albániában és Észtországban is. Előadásában a tervezés és a kertépítés területén szerzett tapasztalatait igyekezett átadni a hallgatóságnak.
NévjegyAndré Goemaere 1968-ban született, szülei zöldségfarmot működtettek, onnan ered a természet iránti szeretete és a zöld környezet iránti érdeklődése. Röviddel azután, hogy Gentben táj- és kertépítészként végzett, megalapította a tervezéssel és kertépítéssel is foglalkozó Viridis céget. Az első években főként az Oosterzele régióban tevékenykedett, most a belga Brakelből dolgozik. Kertjei számos belga nemzeti és nemzetközi díjat kaptak. Belgiumon kívül dolgozik rendszeresen egyebek között Németországban, Görögországban, Észtországban, Albániában és Macedóniában. Rendszeresen tart előadásokat, mesterkurzusokat és műhelymunkákat, hogy megossza tudását. Eddigi kertjeit, tapasztalatait könyvbe foglalta és megjelentette. Fontosabb díjai a következők: • VTA kertépítők versenye, Belgium: egy aranyérem (2013–2014), négy ezüstérem (2002–2003, 2009–2010, 2011–2012, 2012–2013), egy bronzérem (2008–2009) • Az Európai Kertépítő Szövetség ELCA díja (2006) • Showgarden „Három kert – három tervező – egy tervezési koncepció”, Landesgartenschau kiállítás, 2014, Zülpich (Németország) |
A kertben jól kell éreznünk magunkat – amikor belépünk egy kertbe, ez kell, hogy legyen az első benyomásunk, ez a legfontosabb, mondta az előadó. Tervezőként és építőként is használnunk kell az érzékeinket, meg kell találni a kapcsolatot a természettel, az épület belső tereit össze kell hangolni a külső térrel, mondta André Goemaere. Szerinte a kertben fontos a nagy zöldfelület, a pozitív hatású tér kialakítása, ami harmóniában van az épülettel. Előre kell gondolkodnunk, tudnunk kell, hogy milyen formákat fogunk használni, az íves vagy az egyenes vonalak, a természetes vagy a szögletes formák lesznek-e inkább jellemzőek. Észre kell vennünk, hogy a környezet már önmagában meghatározza, mit használjunk a kertben. Nem kell bonyolult dolgokat kitalálni, az egyszerűség mindig jó iránymutató, hallottuk. Véleménye szerint az ég a legszebb, mindig más, állandóan változik, mindig más és más élményt, hátteret ad a kertnek. Egyszerűség, szépség – erre törekedjünk, javasolta, és ne feledjük, hogy a legszebb kert a táj maga.
Fenntarthatóság
Az előadó az általános elvek mellett kitért a fenntarthatóság fontosságára is. Kifejtette, hogy akkor nevezhető a fejlődés fenntarthatónak, ha kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy majdan ők is kielégíthessék szükségleteiket. Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottságának 1987. évi, „Közös jövőnk” című jelentésében olvashatunk erről. A fenntartható kertben használjunk helyi anyagokat, ne hagyjunk a szükségesnél nagyobb ökológiai lábnyomot a kertben sem. A divat és a különböző irányzatok követésének buktatóira is kitért. Európában, így Belgiumban is jelenleg a minimalizmus megvalósítására törekszenek a kertekben is, „fű, fa, és ennyi”, jegyezte meg.
Ha szép a kertet körülvevő táj, ne rejtsük el, használjuk azt. Alkalmazzunk természetes formákat, például a folyók, patakok vonalát, még a csigák és a felhők alakját, formavilágát is beépíthetjük terveinkbe, kertjeinkbe.
Öt érzékszerv
A kert mind az öt érzékszervünkre hat, a hallásra, a látásra, az érzékelésre, a szaglásra, a tapintásra. Amikor belépünk egy kertbe, akkor az érzékszerveink közül a szaglás lesz először a legfontosabb, ezért a bejáratok közelébe tervezzünk illatos növényeket. A fény mindig jelen van, az árnyékot és a szórt fényt nekünk kell létrehoznunk. A lombos fák szerepe a szűrt fény jelenléte miatt is fontos. Létezik színes árnyék is a szürke mellett. Használhatunk színes, áttetsző üvegeket, mert ha ezeken keresztül érkezik a fény, színes lesz az árnyék is. A megvilágításnak inspirációt kell adnia, csak a cél érdekében alkalmazzuk, kerüljük a fölösleges fényszennyezést.
A növények és egyéb kerti tárgyak textúrájával érzékszerveinket késztetjük működésre. Legyen a kertben kontraszt, de az ne legyen sokkoló. A funkcionalitást, a használhatóságot és az esztétikát, a szépséget alkalmazzuk együtt, és olyan problémákra is keressünk választ, amelyeket az ügyfél nem is tud és nem is vesz észre. A tudás, az anyagismeret kiemelt jelentőségű, ahogy a természetből vett inspiráció is. A kollégákkal való együttműködés, a szakmai utazások élményei, mások kertjeinek megtekintése, a kultúrák különbözőségének megtapasztalása fontos és szükséges eszközök.
A jó terv
A kerttervezés valójában az ügyfél kerttel kapcsolatos kérdéseire, gondjaira való megoldások keresése, mondta André Goemaere. Mielőtt belevág a tervezési-kivitelezési munkába, megbeszéli megbízójával a költségvetést, tudnia kell ugyanis, hogy mennyit szán a család a kertre. Lefényképezi a meglévő kertet, majd koncepciótervet készít, amit elküld a megbízónak a növényjegyzékkel, fotókkal együtt, majd a személyes találkozáskor elmagyarázza az elképzeléseit. A szakember szeret hosszú virágzási idejű növényekkel dolgozni. Az elkészült kerteket még sokáig utánköveti, amiből sok tapasztalatot szerez. A jó terv véleménye szerint a megbízó kívánságának, a tervező ötleteinek és a környezeti tényezőknek az együttese.
Az előadó kitért a SWOT-elemzés, a stratégiaalkotás fontosságára, mindkettőt javasolta a kerttervezés és -építés, a természet megértése terén. Ezzel az elemzési technikával megvizsgálható egy téma, egy munkafolyamat, de akár egy cég vagy ötlet életképessége is. Négy területet vizsgálunk: az erősségeket (strengths), a gyengeségeket (weaknesses), a lehetőségeket (opportunities) és a veszélyeket (threats). Az angol kifejezések kezdőbetűiből született meg ezen elemzési technika ismert neve.
