A Rhipicephalus microplus nevű élősködő a szarvasmarhák babéziózisát terjeszti, egy potenciálisan halálos betegséget, amely korábban súlyos károkat okozott az Egyesült Államok déli államaiban. (A babéziózis hazánkban a kutyákat veszélyezteti)
A kutatók GPS-nyakörvek alkalmazásával követték és elemezték a szarvasmarhák mozgását Dél-Texasban, majd az adatokat számítógépes modellekkel kombinálták.
A „helyalapú intelligencia” alkalmazásával a kutatók azonosítani tudták ezeket az úgynevezett menedékterületeket, és új stratégiákat dolgoztak ki a kezelt szarvasmarhák célzottan ezekbe a zónákba terelésére. Ez kulcsfontosságú, mivel a kullancsirtási programok sikeressége azon múlik, hogy a kezelt állatok a teljes fertőzött területet lefedjék.
A modellalapú megközelítés lehetőséget ad arra is, hogy az állategészségügyi hatóságok előre jelezzék a fertőzési kockázatokat, és ranch-specifikus védekezési terveket dolgozzanak ki. A kutatók szerint a módszer nemcsak a kullancsok elleni küzdelemben jelent áttörést, hanem általános példája annak is, hogyan segítheti a digitális technológia a járványmegelőzést és az élelmiszer-ellátás biztonságát.
