Az iráni háború okozta Hormuzi-szoros lezárása miatti műtrágya-kereskedelem fennakadása, a 2022. évhez hasonló aszályszint, az idén is lecsapó fagykár, afrikai sertéspestis és baromfiinfluenza – ezek jelenleg az agrárium legnagyobb problémái nemcsak Magyarországon, Európa-szerte.

A termelési, piaci, geopolitikai környezet jó ideje tartó bizonytalanságai viszont rávilágítottak arra, hogy a fejlesztések elkerülhetetlenné váltak a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban az ellenálló képesség növelése érdekében, és egy történelminek mondható, új korszak, az agrobiznisz kora köszönt be az agráriumban – mondta Hollósi Dávid, a MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója a hitelintézet agrárgazdasági elemzését ismerettető sajtótájékoztatóján.

A bank elemzései szerint 2022-ben a magyar agrárium ellenállósága megtört, és sok európai országgal szemben hátrányba kerültünk, ezt tetézi az erre az évre datálható világgazdasági és geopolitikai átrendeződés most is zajló folyamata.

A bank ügyfeleinek és elemzőinek, valamint a szakmaközi szervezetek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 első három hónapjának végén némileg tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól: negyedéves összehasonlításban 0,1 pontot csökkenve 31,8 ponton állt. Az indexmutató legvégén a gyümölcs-, a tej- és a kukorica-termékpálya áll, de a sertéságazat helyzete sem javult a vágósertés árának szerény emelkedése miatt.

A legjobb indexértékeket a tojás-, illetve a baromfi-termékpálya hozta azzal, hogy elérte az egyensúlyi szintet. Köszönhető ez annak, hogy a madárinfluenza a korábbiakhoz képest idén tavasszal nem okozott olyan jelentős károkat az európai baromfiágazatban. A kínálat helyreállásával némileg csökkentek az árak, de pár százalékkal még így is magasabbak.

A termékpályán változást okozhat a Mercosur-szabadkereskedelmi megállapodás, ami a várakozások szerint öt év alatt 180 ezer tonna csirkehús, jellemzően mellfilé érkezését jelentheti Európába. Nem csak a baromfi esetében, a teljes állattenyésztési ágazatban vélhetően a takarmányreceptúrákon is változtatni kell a jövőben, ugyanis a vízhiányra reagáló vetésszerkezet-átalakítással a kukorica helyett a gabonafélékre alapozott takarmányozásra kell átállni.

A tejpiacon az árak oldalaznak, a beszállított és feldolgozott mennyiség stagnál. A hitelintézet szakértői szerint a sajt és a tejpor kerül Európa fókuszába, és érdemi javulás a termékpályán csak akkor várható, ha szűkül a nyugat-európai kínálat, az árak pedig stabilizálódnak. A piacon jelentkező jelentős tejfelesleget és túlkínálatot elsősorban a vámpolitika idézte elő, és a szakértői prognózisok alapján talán az év második felében javulhat a helyzet a termékpályán.

A kukorica-termőterület csökkenése a napraforgó térnyerését eredményezte, a növényi olajoknak most amúgy is erős a piaca, jelezte az ügyvezető igazgató, ugyanakkor a vetésforgó figyelembevétele megkerülhetetlen.

A teljes cikket a Magyar Mezőgazdasági hetilap 21. számában olvashatják!