A Nemzeti KAP-hálózat és a HUN-REN ATK Talajtani Intézet (TAKI) szervezésében megvalósuló vetélkedő célja, hogy a tudományos ismereteket a gyakorlatban is bevethető megoldásokká alakítsa, különös tekintettel a talajok szervesanyag-vesztésére és a klímaváltozás hatásaira. A részletekről Kránitz Líviát, az AKI Innovációt és Digitalizációt Támogató Egységének (ITE) vezetőjét és Sztahura Erzsébetet, a NAK Zöld Támogató Egységének (ZTE) szakértőjét kérdeztük.
Miért ennyire kritikus kérdés ma a talajok szervesanyag-tartalma, és hogyan tud erre válaszolni a szakma?
Sztahura Erzsébet (ZTE): A talaj a mezőgazdaság alapja, összetett élő rendszer, amelynek állapota elvitathatatlan hatással van a klímaszabályozásra és az élelmiszer-biztonságra. A klímaváltozás, az erózió és a talajtömörödés okozta degradáció komoly gazdasági és környezeti kockázatot jelent a gazdálkodóknak. Éppen ezért került előtérbe a carbon farming, vagyis a szénmegőrző és szénmegkötő gazdálkodás, amely olyan regeneratív megoldásokat takar, amelyek növelik a talaj szerves szénkészletét és vízmegtartó képességét. A megfelelő gyakorlatok fontosságát jól mutatja, hogy a talajban lévő szerves anyag a tömegének megközelítőleg a hússzorosát képes megtartani nedvességben.
Hogyan kapcsolódik ehhez a kihíváshoz a SOILATHON, és kik állnak a hazai esemény mögött?
Kránitz Lívia (ITE): Nagy öröm számunkra, hogy a hazai Nemzeti KAP-hálózat be tudott állni a kezdeményezés mögé, a versenyt a HUN-REN ATK TAKI-val közösen szervezzük. A SOILATHON egy rendkívül jó és innovatív módszertan arra, hogy megmozgassuk a talajtan iránt érdeklődő hallgatókat, fiatal kutatókat és szakértőket ebben az agrárium számára sorsdöntő témában. A verseny célja nem az elméleti tökéletesség, hanem hogy a csapatok merész, megvalósítható és a gyakorlatban is tesztelhető ötleteket dolgozzanak ki a carbon farming (szénmegkötés) területén. Az agrárium összetett kihívásaira csak úgy lehet érdemi választ adni, ha a különböző szakterületek együttműködnek, így a program valódi csapatmunkára és a nézőpontok sokszínűségére épít. Nem titkolt célunk egy olyan fiatal szakemberekből álló hálózat építése is, akik nyitottak az agrárinnovációra, és a jövőben ágazati szintű megoldásokat hozhatnak létre.
Kik jelentkezhetnek pontosan, és milyen típusú megoldási javaslatokat vár a zsűri?
Kránitz Lívia (ITE): A sikeres innovációhoz elengedhetetlen a diverzitás, így egyetemisták, 16. életévüket betöltött mezőgazdasági szakiskolások, gazdálkodók, tanácsadók, oktatók, kutatók, agrárvállalkozók és szakpolitikai döntéshozók jelentkezését egyaránt várjuk, felső korhatár nélkül. Az ötletek terén nem szabunk szűk határokat: javaslataik lehetnek technológiai, szakpolitikai, szervezési vagy folyamatfejlesztési jellegűek is, a lényeg, hogy a gazdák számára valós értéket teremtsenek. A jelentkezők jöhetnek kész csapatokkal, de csatlakozhatnak az eseményhez akár egyénileg is; ez utóbbi esetben mi gondoskodunk arról, hogy a helyszínen egy sokszínű, szakmailag izgalmas csapatba osszuk be őket.
Milyen díjazásra számíthatnak a legjobbak az intenzív közös munka után?
Kránitz Lívia (ITE): A június 16-i, 6 órás program végén a csapatok rövid prezentációkban (pitchekben) mutatják be elképzeléseiket a szakmai zsűrinek. A tét óriási, hiszen a két legjobb ötletet kidolgozó csapat továbbjut a 2026. szeptember 23-i európai SOILATHON döntőbe (Grand European Online Final), ahol uniós szinten, nemzetközi hálózatban mutathatják be megoldásaikat. Emellett a legkiválóbbak fesztiválbelépőkkel is gazdagodnak: az 1. helyezett csapat tagjai egy-egy bérletet, míg a 2. és 3. helyezett csapat tagjai egy-egy napijegyet nyernek az EFOTT fesztiválra.
