Csökkenő pályán van magyar agrárium hangulatát és kilátásait jelző MBH AgrárTrend Index: a mutató a második negyedév végére 31 pontra csökkent, tovább távolodva a 35 pontos egyensúlyi szinttől. Bár az agrárium az elmúlt években több válságot is átélt, a mostani helyzetet az különbözteti meg a korábbiaktól, hogy egyszerre több, egymást erősítő tényező rontja a gazdálkodás feltételeit.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója az indexet bemutató sajtóeseményen szerint a magyar mezőgazdaságot jelenleg három fő kockázat szorítja egyszerre: a súlyosbodó vízhiány, a forint erősödése miatt romló exportversenyképesség, valamint az energiához és alapanyagokhoz kapcsolódó költségek emelkedése. Ezek együttesen jelentősen növelik a termelés kockázatát, miközben a jövedelmezőség szinte valamennyi fontos termékpályán romlik.
Az aszály már nem egyszeri probléma
A szakértők szerint továbbra is a vízhiány jelenti a legnagyobb veszélyt. Az Alföld jelentős részén a talaj felső egy méteres rétegéből 140–170 milliméter – vagyis négyzetméterenként 140-170 liter – nedvesség hiányzik. Ennek következménye már az idei kalászos termésben is jól látható. A búza országos termésátlaga ugyanis mindössze 4,2 tonna hektáronként, ami még a rendkívül aszályos 2022-es év eredményét is alulmúlja. Miközben Nyugat-Magyarország kedvezőbb csapadékviszonyai között 6,5 tonna feletti hozamok is születtek, az ország nagy részén komoly terméskiesést okozott a tavaszi csapadékhiány.
A kukoricánál még kedvezőtlenebbek a kilátások. Az előrejelzések szerint Magyarországon hektáronként 4,45 tonnás átlagtermés várható, ami 25 százalékkal marad el az ötéves átlagtól. Mindez annak ellenére következik be, hogy a világpiacon továbbra is jelentős kínálat tartja alacsonyan az árakat.
A szakértők szerint ez azt eredményezi, hogy sok gazdaság egyszerre szembesül alacsony terméssel és alacsony felvásárlási árakkal. Hollósi Dávid szerint ma már nemcsak az idei termés nagysága kérdés, hanem az is, milyen növények termesztése maradhat hosszabb távon életképes, különösen az Alföldön. Mint fogalmazott: a jövő egyik legfontosabb kérdése, hogy
