Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter bejelentette: az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) működése a jövőben nem lesz egységes az országban. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) módszertana alapján készült, ötezer gazdálkodó megkérdezésével végzett országosan reprezentatív felmérés szerint a válaszadók 66,1 százaléka a rendszer szüneteltetését, 24,5 százaléka pedig a működés fenntartását támogatja.
Bóna Szabolcs emlékeztetett: korábban azt ígérte, hogy a kérdésben nem politikai döntés születik, hanem kikérik az érintett gazdálkodók véleményét. Ennek megfelelően felkérte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, hogy azokban a vármegyékben, ahol a gazdák többsége a szüneteltetés mellett foglalt állást, a rendszert ne indítsák be. Ahol viszont a működés fenntartását támogatták többen, ott a JÉGER továbbra is üzemel.
Megyénként eltérő lesz a gyakorlat
A felmérés jelentős területi különbségeket is mutatott. Vas vármegyében a megkérdezettek 65,5 százaléka, Somogyban 55,7 százaléka, Baranyában 52 százaléka, Zalában pedig 50,5 százaléka a rendszer működésének fenntartását támogatta.
A miniszter azt is bejelentette, hogy
Míg korábban már ötven–hatvan százalékos jégeső-valószínűség esetén is elrendelhető volt a generátorok indítása, a jövőben erre csak akkor kerülhet sor, ha a HungaroMet előrejelzése legalább 80 százalékos valószínűséggel jelez jégesőt. A cél, hogy a rendszer kizárólag a legindokoltabb esetekben működjön.
A szakmai vizsgálat folytatódik
Bóna Szabolcs hangsúlyozta: a mostani döntés nem tudományos állásfoglalás arról, hogy a JÉGER működése okozhat-e aszályt. Mint fogalmazott, erre a kérdésre a független szakmai vizsgálat adhat választ, ezért a korábban bejelentett tudományos testület megvizsgálja a rendszer működését, valamint annak környezeti és mezőgazdasági hatásait.
Deák Hajnalka gazdálkodó, a JÉGER elleni petíció egyik szervezője lapunknak úgy nyilatkozott: a bejelentést fontos első lépésnek tartja. Mint emlékeztetett: a miniszter korábban is azt mondta, hogy a gazdák véleményét figyelembe véve születik meg az első döntés, ezt követően pedig a szakmai vizsgálatok eredményei alapján döntenek a rendszer jövőjéről.
Megerősítette, hogy a petíció célja nem csupán az volt, hogy felhívja a figyelmet a gazdálkodók aggodalmaira, hanem az is, hogy elinduljon egy olyan szakmai folyamat, amelynek végén minden érintett számára megnyugtató, tudományosan megalapozott döntés születhet. „Köszönjük a minisztérium munkáját, és várjuk a szakértői vizsgálatok eredményeit” – fogalmazott.
