A balatoni árvaszúnyog (Chironomus balatonicus) rajzása a megszokott módon a nyár második felében kezdődik. A faj nem csíp, nem bánt senkit, az embernek azért zavaró, mert rengetegen vannak, és ellehetetlenítik az éjjeli fény melletti fröccsözéseket, andalgásokat a tó partján. Irtásuk ugyanakkor tilos, mert biológiai szempontból kulcsszerepük van a Balaton ökológiai rendszerében.

Lárváik a vízfenék üledékében élnek, és szerves törmeléket, algát fogyasztanak – ezzel nemcsak tisztítják az iszapot, de szellőztetik is. Ivadékaik pedig számos fajnak, vízi madaraknak, fecskéknek, denevéreknek fontos táplálékforrás. A kifejlett példányok kikeléskor jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént vonnak ki a vízből. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet számításai szerint egy-egy ilyen rajzás akár több tonna tápanyagot is kiemelhet a vízből a levegőbe, majd juttathat a szárazföldre. Ez a folyamat hosszú távon csökkenti a Balaton algásodását. Nem utolsósorban indikátorfaj, lárváik érzékenyen reagálnak a magyar tenger vízminőségére és annak változására. A mostani nagyszámú jelenlétük például azt jelzi, hogy a tóban ismét növekszik a belső tápanyagterhelés, ami hosszabb távon vízminőségi problémákhoz vezethet.
Az erős árvaszúnyog-invázió miatt számtalan Balaton környéki vendéglátóhely úgy döntött, nem marad nyitva éjjel.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakemberei szerint az idei magas hőmérséklet miatt olyan környezeti körülmények alakultak ki a Balaton vízében (a meleg felgyorsította az algák mennyiségét, így a lárvák fejlődését is), ami miatt folyamatossá válhat újabb és újabb árvaszúnyog-generáció kirepülése. Éppen emiatt a jelenleginél még intenzívebb rajzás várható a nyár végére.



