Ha a jogszabályt elfogadják, Norvégia és Japán maradna a világ két utolsó országa, ahol továbbra is engedélyezett a kereskedelmi célú bálnavadászat – írja a Guardian.

Az izlandi bálnavadászat az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott. 2023-ban egy, a kormány megbízásából készült jelentés megállapította, hogy a szigonnyal elejtett bálnák esetenként akár két órán át is szenvedtek, mire elpusztultak. A jelentés nyomán abban az évben ideiglenesen fel is függesztették a vadászatot.

A most bejelentett törvényjavaslat előzménye, hogy Hanna Katrín Friðriksson, Izland ipari ügyekért felelős minisztere az év elején az ország bálnavadászati szabályainak felülvizsgálatát sürgette. A miniszter szerint a jelenlegi jogszabályok elavultak, és támogatja a bálnavadászat teljes megszüntetését.

Wendy Higgins, az állatvédelmi szervezet, a Humane World for Animals (HWA) munkatársa szerint a törvényjavaslat fontos mérföldkő lehet a bálnavadászat felszámolásáért folytatott küzdelemben.

„Jelentős politikai és társadalmi támogatottság övezi a kereskedelmi célú bálnavadászat betiltását, emellett komoly etikai, állatorvosi, jogi és természetvédelmi érvek is szólnak mellette” – mondta Higgins. Hozzátette: minden egyes, Izland vizein robbanófejes szigonnyal elejtett bálna elvesztése tragikus és szükségtelen, hiszen egy olyan iparágról van szó, amelynek szerinte nincs valódi létjogosultsága.

A HWA adatai szerint idén szeptember 8-ig 80 barázdásbálnát ejtettek el Izland felségvizein. A vadászati idény júniustól szeptember végéig tart, az ország éves kvótája pedig legfeljebb 150 bálna.

Izlandon jelenleg mindössze egyetlen bálnavadászati vállalat működik, a Kristján Loftsson vezette Hvalur. A korábbi izlandi kormány ötéves engedélyt adott a cégnek, amely 2029-ig érvényes.

Higgins szerint az állatvédők természetesen azt szeretnék, ha a bálnák leölése azonnal véget érne, ugyanakkor számolnak azzal is, hogy egy esetleges tiltás mellett a már kiadott engedélyeket hagyják érvényük lejártáig, vagyis 2029-ig.

Érdekes adalék, hogy 2016-ban és 2017-ben a Hvalur nem vadászott barázdásbálnára. Ennek gazdasági okai is voltak: a japán piacra irányuló exporttal és a bálnahús japán vizsgálati követelményeivel akadtak problémák. A Hvalur korábban is hivatkozott arra, hogy a japán értékesítés nehézségei és az alacsony árak miatt nem éri meg a vadászat.

2019-ben és 2020-ban szintén a kikötőkben maradtak az izlandi cég bálnavadász hajói. 2019-ben hivatalosan részben az engedély késedelmes kiadása miatt nem indultak el. Másrészt azonban komoly gazdasági tényező volt, hogy Japánban is újraindult a kereskedelmi bálnavadászat. Ez komoly konkurenciát jelentett a Hvalurnak. 2020-ban ehhez hozzájött a koronavírus-járvány, valamint a japán piac nehézségei és a japán államilag támogatott bálnahússal folytatott verseny.

„Természetesen azt szeretnénk, ha a bálnák leölése azonnal megszűnne, de azt is el kell fogadnunk, hogy egy új tilalom bevezetése esetén valószínűleg hagyják kifutni a jelenlegi, 2029-ig érvényes engedélyeket” – mondta.

Sharon Livermore, a Nemzetközi Állatjóléti Alap (IFAW) tengeri természetvédelemért felelős igazgatója szerint a törvények korszerűsítése történelmi jelentőségű lépés lehet.

– fogalmazott.

Az elmúlt években mindössze három országban folyt kereskedelmi célú bálnavadászat: Izlandon, Norvégiában és Japánban. Norvégia 1993-ban, Izland pedig 2006-ban indította újra a kereskedelmi vadászatot, annak ellenére, hogy a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) moratóriumot vezetett be a kereskedelmi célú bálnavadászatra. Japán 2019-ben kilépett az IWC-ből, majd újraindította a kereskedelmi célú bálnavadászatot saját felségvizein.