Molnár István ügyvezetővel vettük sorra a több mint tízéves működés legfontosabb tapasztalatait.
A dombóvári Agrár-Béta Kft. több mint egy évtizede állít elő biogázt. A cégcsoport mintegy kétezer hektáron gazdálkodik, főként waxy kukoricát, napraforgót, búzát termeszt, emellett nagy területen termeltet kukoricát a környékbeli gazdákkal. A vállalkozás része egy etanolgyár, de számos egyéb mezőgazdasági, élelmiszeripari és feldolgozóipari tevékenysége is van. A rendszer egyik fontos eleme, a 1,7 megawatt teljesítményű biogázüzem 2012 óta működik.
A saját termelésből származó kukorica mellett az etanolgyártás melléktermékeit, selejtes és toxinos kukoricát, minimális mennyiségű silócirkot, gyommagvakat, valamint a környékbeli élelmiszeripari vállalkozások szerves hulladékait is hasznosítják. Így olyan anyagok is bekerülnek a rendszerbe, amelyek más vállalkozásokat terhelne hulladékkezelési költséggel.
„A környék vállalkozói idehozhatják a selejtet, a hulladékot, mi ezt a biogázüzemben feldolgozzuk. A miénk a villamosáram-bevétel, ők pedig nem fizetnek a megsemmisítésért. Szerintem ez tipikusan a win-win alapon történő együttműködés” – mondja Molnár István.
Az üzem két gázmotorral termel villamos energiát és hőt. A rendszer folyamatosan, a nap 24 órájában képes működni, éves szinten több mint 93 százalékos névleges kapacitáskihasználtsággal. A villamos energiát a hálózatba táplálják, a keletkező hulladékhő egy részét az etanolgyár technológiai folyamataiban, egy részét pedig orchideakertészetükben hasznosítják, amely jelenleg a magyar orchideapiac mintegy 20 százalékát látja el. A kertészetet a jövőben bővíteni szeretnék.
A rendszer eredményeként az Agrár-Béta Kft. gyakorlatilag nem használ fel földgázt, és más fosszilis energiahordozóból is csak minimális mennyiséget.
Nem marketingfogás
Molnár István számára azonban a biogázüzem legfontosabb hozadéka nem önmagában az energia. Legalább ilyen fontosnak tartja, hogy a rendszer végén keletkező fermentációs maradék visszakerül a mezőgazdasági termelésbe. „Mi ezt nem marketingfogásnak tekintjük, hanem társadalmi és környezeti felelősségvállalásnak.”
A gazdaság ennek köszönhetően számottevően csökkentette műtrágya-felhasználását. Molnár István szerint jelenleg nagyjából a korábbi mennyiség ötödét használják, és a cél az, hogy ez tovább csökkenjen.
„Mi ezt hívjuk körkörös gazdaságnak. Próbáljuk függetleníteni magunkat a műtrágyapiactól, és lényegében olyan szintre hozzuk fel a talajainkat, hogy még az unokáink is tudják használni.” Tapasztalataik szerint a kellő tápanyag-ellátottság a szélsőséges időjárásnak kitett növénytermesztésben is komoly előnyt jelentett az idei évben. Az aszályt természetesen ők is érzik, de a megfelelően kezelt talaj és növényállomány ellenállóbb volt a kedvezőtlen körülmények között.
Még vannak tartalékok
Molnár István szerint Magyarországon a következő években nemcsak új biogázüzemekre lenne szükség, hanem a már meglévők műszaki korszerűsítésére is. Sok régebbi üzemben ugyanis jelentős tartalékok vannak, amelyek fejlesztéssel és jobb üzembiztonsággal kihasználhatók lennének. Ennek energetikai jelentősége is van. A nap- és szélenergia időjárásfüggő, a biogáz viszont folyamatosan rendelkezésre állhat.
A szakszerűen kiépített üzem ráadásul a hálózat igényeihez is tud alkalmazkodni.
„Országos szinten kell megtervezni, hogyan építhetünk fel egy decentralizált, leginkább önálló energetikai rendszert.” A Biometán Szövetség elnökeként ezért Molnár István az országos lefedettségben látja a lehetőséget. Szerinte a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és más ágazatokban keletkező szerves anyagok jelentős része ma még kihasználatlan erőforrás.
Annak érdekében, hogy szemlélete minél szélesebb körben elterjedhessen, Molnár István megosztja a működtetés során szerzett tudást: a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen mezőgazdasági energetikáról, a biogázüzemek gyakorlati működtetéséről, valamint a körforgásos agráriumról tart előadásokat. Az Agrár-Béta Kft. működő mintagazdaságként szolgál, így a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat is szerezhetnek.
