Nem kérdés, hogy az extrém időjárási körülmények miatt még inkább előtérbe kerül a regeneratív gazdálkodás. Ha regeneratívban gondolkodunk, a talaj tápanyagpótlására alkalmazott egyik megoldás a komposzt kijuttatása talajra, azonban hatékonyságáról megoszlott a szakemberek véleménye. Először is, egyáltalán nem mindegy, milyen szerves anyagról beszélünk: állattartásból származó, almos trágyáról, fás és lágy szárú növényekből képződött trágyáról, vagy ami Ausztráliában kifejezetten elterjedt, a komposzt kivonatként (folyékony állagú) kijuttatott változatáról.

Egyes szakértői megközelítések szerint minimális talajbolygatás nélkül – csak a talaj felszínére juttatjuk ki a komposztot, trágyát – nem hasznosul megfelelően a szerves anyag, ezért érdemes a talaj felső rétegét fellazítani, és abba beledolgozni a komposztot. A komposzt pontos összetétele szintén kardinális kérdés, ez alapján dől el milyen mikrobiális folyamatok zajlódnak le a talajban.

Egyes vélemények szerint a szerves anyag kijuttatásában az almos tárgya a legkézenfekvőbb megoldás, de nem a leghatékonyabb. A humuszkomposzt, bár hosszabb érlelési időre van szükség hozzá, jobb alternatíva lehet, de lassabban hasznosul a növényekben.

Különösen az Alföld kérdéses ebből a szempontból, de egy karcagi gazdálkodó szerint, a térségben valóban kevés csapadék esett nagy párologtatás mellett, ennek ellenére a hajnali harmat már elegendő lehet ahhoz, hogy érdemben lehessen növénytermesztést folytatni. A talaj szárazság okozta repedezettségéről is szó esett, ekkor nemcsak a talajfelszín, de a mélyebb rétegek is száradnak, ahol a növény gyökérzete is található. Ilyen helyzetben a talajtakaró növény alkalmazása sem feltétlenül megoldás – még ha részint segít is –, ugyanis a talajösszetétel és -állapot az elsődlegesen meghatározó a témában.

A kerekasztal-beszélgetésen a szakemberek egyetértettek, hogy gazdálkodói, de társadalmi szinten is érdemi változásra van szükség a jövőben ahhoz, hogy a regeneratív gazdálkodás a közeljövőben előtérbe kerüljön.