A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Magyar Mezőgazdaság Kft. szervezésében, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) szakmai partnerségével megvalósult rendezvényen az agrárium jövőjét meghatározó kérdések kerültek a középpontba. A szakmai konferenciák és a VI. Állattenyésztők Napja mellett látványos tenyészállat-bemutatók, interaktív kiállítások, családi programok és koncertek várták a rekordlétszámú közönséget.
A KÁN Egyetemi Napok hagyományosan a 0. nappal indult, amikor nyolc szakmai program várta az érdeklődőket. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Gyuricza Csaba, a MATE rektora hangsúlyozta: a mezőgazdaság rendkívül nehéz időszakot él, a jelenlegi kihívások azonban lehetőséget is teremtenek az ágazat megújulására.
– fogalmazott a rektor.
Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke a hosszú távú stratégiai gondolkodás fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy az éghajlatváltozás, a piaci nehézségek és az állatbetegségek jelentette kihívásokra tudatosan felépített stratégiával kell válaszolni, és nagy lehetőség rejlik a magas hozzáadott értékű termékek előállításában, valamint a genetikai fejlesztésekben.
Vörös Péter, a MATE Kaposvári Campusának főigazgatója a hagyományok és az innováció találkozási pontjaként beszélt a rendezvényről. Rámutatott, hogy a digitalizáció, a mesterséges intelligenciát és a robotika új lehetőségeket nyitnak az agráriumban, amelyek a fiatalok számára is vonzóvá tehetik a mezőgazdasági pályát.
Az élelmiszer-gazdaságban szükséges korszakváltásra Búza László államtitkár hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, a jövő egyik legfontosabb feladata az „új élelmiszer-Magyarország” megteremtése, amelyben az élelmiszereknek a biztonság mellett az egészség megőrzését is szolgálniuk kell.
Ehhez az állattenyésztésben a természetes ellenálló képesség erősítésére, az antibiotikum-felhasználás mérséklésére és az állatok egészségét támogató takarmányozásra van szükség.
Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter a klímaváltozás jelentette kihívások mellett az innováció és a helyi közösségek szerepét hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a közelmúlt aszályos időszaka is megmutatta: a vidéki térségek jövőjét csak innovatív és korszerű megoldásokkal – például a precíziós mezőgazdasággal, új növényfajtákkal és a mesterséges intelligenciával – lehet megalapozni.
Hozzátette, hogy a vidék jövője a helyi közösségeken is múlik, ezért a Szent István Vidékfejlesztési Program egyik kiemelt célja a helyi partnerségek és a vidéki térségek önálló tervezési képességének erősítése.
