Az Európai Unióban 2026. szeptember 27-től alkalmazandók azok az új szabályok, amelyek célja, hogy visszaszorítsák a megtévesztő környezeti állításokat és a „zöldre festést”, vagyis a greenwashingot – írja a hortoinfo.es. Az (EU) 2024/825 irányelvet a tagállamoknak 2026. március 27-ig kellett átültetniük saját jogrendjükbe, az így létrejött rendelkezéseket pedig szeptember 27-től kell alkalmazni.
A változás az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára is lényeges lehet, hiszen a termékek csomagolásán és reklámjaiban egyre gyakrabban jelennek meg a környezeti előnyökre utaló kifejezések. Az új szabályozás lényege, hogy a fogyasztó ne pusztán jól hangzó, de nehezen ellenőrizhető állítások alapján döntsön, hanem világos és megbízható információkat kapjon.
Szigorítja az általános környezeti állítások használatát
Az irányelv ennek érdekében szigorítja az általános környezeti állítások használatát. Ide tartozhatnak például az olyan megjelölések, mint a „környezetbarát”, „zöld”, „természetbarát”, „ökológiai”, „biológiailag lebomló” vagy más, hasonló tartalmú kifejezések. Ezek használata önmagában nem minden esetben válik tilossá, de a vállalkozásnak igazolnia kell az állítás mögött álló, elismert kiváló környezeti teljesítményt, ha az nem derül ki egyértelműen ugyanabból a kommunikációból.
Nem lehet olyan fenntarthatósági jelölést feltüntetni, amely nem tanúsítási rendszeren alapul, illetve amelyet nem valamely hatóság hozott létre. Ezzel az uniós jogalkotók azt szeretnék elérni, hogy a vásárlók számára hitelesebb és összehasonlíthatóbb információk álljanak rendelkezésre.
Fontos változás az is, hogy egy termék valamely részére vonatkozó környezeti előnyt nem lehet úgy bemutatni, mintha az az egész termékre vagy a vállalkozás teljes tevékenységére érvényes lenne. Ha például egy csomagolási elem kedvezőbb környezeti tulajdonságokkal rendelkezik, abból önmagában nem következik, hogy a teljes termék környezetbarátnak nevezhető.
A cl a vásárló pontos informálása
Az új szabályok a klímasemlegességre vonatkozó állításokat is érintik. Tilos lesz azt sugallni, hogy egy termék az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából semleges, kisebb vagy kedvezőbb hatású kizárólag azért, mert a kibocsátást valamilyen kompenzációs rendszerrel ellensúlyozzák. A cél az, hogy a vásárló ne kapjon olyan benyomást, mintha az adott termék fogyasztása önmagában nem járna éghajlati hatással.
Az agrár-élelmiszeripar számára mindez azért különösen fontos, mert a fenntarthatóság mára a termékkommunikáció egyik meghatározó elemévé vált. A környezeti előnyökre utaló állítások a termelési módtól és a csomagolástól kezdve az energiafelhasználáson át egészen a szállításig megjelenhetnek. Az új rendszerben ezért még nagyobb jelentősége lesz annak, hogy pontosan mire vonatkozik egy állítás, és milyen bizonyíték támasztja azt alá.
A már korábban legyártott csomagolások és készletek esetében az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok közös megközelítést dolgoztak ki az átmeneti időszak kezelésére, miközben a vállalkozásoktól elvárják, hogy jóhiszeműen és időben alkalmazkodjanak az új követelményekhez.
Az irányelv tehát nem egyszerűen bizonyos „zöld” szavakat száműz a termékekről. Sokkal inkább azt az elvet erősíti meg, hogy a környezeti előnyöket konkrétan, ellenőrizhetően és a fogyasztó számára egyértelmű módon kell kommunikálni. Ez hosszabb távon azoknak a vállalkozásoknak is kedvezhet, amelyek valóban igazolható fenntarthatósági teljesítménnyel rendelkeznek.
