A fekete tokrothadást okozó Phytophthora palmivora a kakaó leggyakoribb Phytophthora faja Kolumbiában. Ez a kórokozó a vízipenészek (petespórás gombák) közé tartozik, ahová például a peronoszpóra is sorolható. Az azonban mindeddig nem volt egyértelmű, hogyan terjed a kórokozó az ország három Andok menti kakaótermesztő térsége között – írja a Phys.org.
A Phytopathology folyóiratban megjelent tanulmány most átfogó képet ad a kórokozó kolumbiai genetikai szerkezetéről. Nemzetközi kutatócsoport 48 helyszínről származó, összesen 73 izolátum genetikai jellemzőit vizsgálta, és azt is tesztelte, hogy milyen mértékben képesek megbetegíteni a kakaónövényeket. Az eredmények több szempontból is eltértek a kutatók előzetes várakozásaitól.
Az Andok nem jelentett akadályt
Kolumbiában az Andok három fő hegyláncra – a nyugati, a középső és a keleti Kordillerára – tagolódik. A hegyvidéki domborzat történelmileg korlátozta az emberek, a termesztett növények és más élőlények mozgását az egyes térségek között. A kutatók ezért azt feltételezték, hogy a hegyvonulatok a P. palmivora terjedését is akadályozzák, és így egymástól elkülönült, külön fejlődő kórokozó-populációk alakultak ki. A genetikai vizsgálatok azonban nem ezt mutatták.
A kórokozók eloszlása egy adott tájon belül nem pusztán tudományos kérdés, mutatott rá Silvia Restrepo, a Boyce Thompson Kutatóintézet elnöke, a kutatás vezetője. Hozzátette: ez hatással van arra is, hogy egy adott térségben nemesített ellenálló fajta egy másik völgyben is termeszthető-e, hol érdemes karanténhatárokat kijelölni, illetve milyen gyorsan képes a kórokozó alkalmazkodni a termesztők által alkalmazott növényvédelmi módszerekhez.
Egy fontos genetikai nyom
A kutatás egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy mind a 73 vizsgált izolátum az úgynevezett A2 párosodási típusba tartozott. A P. palmivora ivaros szaporodásához két kompatibilis párosodási típusra, A1-re és A2-re van szükség. Mivel a kolumbiai minták között kizárólag A2-t találtak, a kutatók szerint az ivaros szaporodás jelenleg nem megy végbe, és a populáció elsősorban klonálisan, vagyis ivartalan úton szaporodik. Ezt a genetikai adatok is alátámasztották.
A klonális szaporodás önmagában nem magyarázza a vizsgált kórokozó-populáció jelentős genetikai változatosságát. A kutatók szerint ezért valószínű, hogy a különböző genetikai vonalak kívülről kerültek Kolumbiába, több alkalommal, eltérő forrásokból, majd az országon belül továbbterjedtek.
Fotó: jcomp, Magnific
„A kakaó genetikai anyaga a nemesítési és terjesztési programok révén kiterjedten mozog Kolumbián belül, ez pedig az ember által közvetített terjedés olyan hálózatát hozza létre, amely lehetővé teszi egymástól független kórokozó-vonalak eljutását olyan térségekbe is, amelyeket egyébként földrajzi akadályok választanának el” – mondta Restrepo.
