Az INRAE (Nemzeti Agrár-, Élelmiszer- és Környezetvédelmi Kutatóintézet / Institut national de recherche pour l’agriculture, l’alimentation et l’environnement) és az AgroParisTech kutatása során múltbeli éghajlati adatok és jövőbeli klímamodellek alapján végeztek szimulációkat – írja a Phys.org. A céljuk az volt, hogy új alkalmazkodási stratégiákat dolgozzanak ki az európai mezőgazdaság számára, amiben a cirok is főszerepet kapott. Eredményeiket az Earth’s Future című folyóiratban tették közzé.
A cirok általában ígéretes kukoricaalternatívának számít, mivel jól tűri a magas hőmérsékletet és a vízhiányt. A növényt gyakran száraz területeken termesztik: a világ ciroktermesztésének mintegy 47 százaléka afrikai országokból, további 17 százaléka pedig az Egyesült Államokból származik.
Forrás: mmg archív/Csatlós Norbert
Európában a klímaváltozás egyre melegebb időjárással és fokozódó vízhiánnyal jár. A kutatók ezért azt vizsgálták, milyen lehetőségei vannak a ciroktermesztésnek a kontinensen, ahol a növény egyelőre ritkának számít. Jelenleg az európai szántóterület mindössze 0,1 százalékán termesztenek cirokot. Emellett eddig nem vizsgálták átfogóan európai szinten, hogy mekkora szerepet kaphat a cirok az állati takarmányozásban, illetve hogyan befolyásolhatja termesztését a klímaváltozás.
A cirok és a változó éghajlat
A kutatók eredményei szerint Európában a klímaváltozás összességében kedvezően hathat a cirok terméshozamára. Regionális különbségekre ugyanakkor számítani lehet: Észak-Európában növekedhet, Dél-Európában viszont kissé csökkenhet a hozam.
Az alkalmazott klímaváltozási forgatókönyvtől függően az átlagos cirokhozam a jelenlegi éghajlati viszonyok között hektáronként mintegy 3 tonnáról 3,4–3,8 tonnára emelkedhet 2050 és 2100 között. A magas és stabil terméshozamra alkalmas területek aránya szintén növekedhet: a jelenlegi 22 százalékról az évszázad végére 29–34 százalékra bővülhet az európai szántóterületeken.
A cirok ezért a magas hőmérséklet és a vízhiány mellett ellenállóképes alternatívát jelenthet a kukoricával szemben. Utóbbit ugyanis gyakran öntözik: Franciaországban az öntözött területek 38 százalékát foglalja el a növény.
Múltbeli adatokkal modellezték a jövőt
A kutatás során a tudósok gépi tanulási modellt alkalmaztak, amely a cirok szemtermését olyan fontos éghajlati tényezők alapján képes előre jelezni, mint a relatív páratartalom, a hőmérséklet és a csapadék. A modellt korábbi ciroktermés-adatokon tanították be, majd éghajlati adatokkal kombinálva készítettek előrejelzéseket a 21. század közepére és végére.
Az eredmények arra utalnak, hogy a cirok hozzájárulhat az európai mezőgazdaság klímaváltozáshoz való alkalmazkodásához. Franciaországban például a cirok termesztése és takarmányozási célú felhasználása a vízkészletek kezelésében is segítséget jelenthet. A termesztéssel megtakarítható víz más növények számára válhat elérhetővé, ami hozzájárulhat az ország takarmány-önellátásának javításához.
