youtube://v/pO-t97P8toY
A helyszínen készült fotógalériánkat, ide vagy a képre kattintva nézheti meg.
A zárt laktációs termelés meghaladja a 11 000 kg-ot. A tartástechnológiai rendszert 2008-2012 között mindegyik telepen megújították: a hígtrágyás rendszer kialakítása mellett a régi istállókat felújították és új istállókat építettek.
A gazdaság legkisebb tehenészeti telepe Rétalap-Balogtagon található, ahol 600 holstein-fríz szarvasmarha él. Itt a fejőház az állapota miatt már nem tudott tovább működni. A cég pedig nem a régi struktúra megújítása, hanem a váltás mellett döntött, így ma 9 Lely Astronaut A5 automatizált fejőegység működik egy átalakított régebbi, és egy 300 férőhelyes új istállóban.
Az egyik a munkaerőkérdés. Ezen a telepen kívül van még két másik telepünk, ahol hagyományos fejőházakat üzemeltetük. A fejés az egy nehéz munka, és egyre kevesebben akarják csinálni. És tulajdonképpen nem is a fizetésen múlik. Kínálhatunk bármilyen fizetést, nem nagyon jönnek a jelentkezők. Úgyhogy az nem véletlen, hogy Magyarországon egyre több indiai kolléga van, aki a fejéssel járó munkát vállalja – mondja Szajkó Lóránt, a Kisalföldi Mg. Zrt. vezérigazgató-tulajdonosa
Tehát a döntési folyamatban a cég első érve a robotos fejés mellett az volt, hogy nem kell vendégmunkásokat alkalmazni, a második érv az élenjáró, folyamatosan fejlesztés alatt álló technológia, a harmadikat pedig állatjólétnek nevezhetjük.
Szajkó Lóránt:
„A robotos fejésnek, a robotos tehéntartásnak más filozófiája van, mint a klasszikusnak. Ezt, aki bejön egy robotos istállóba, az rögtön észreveszi. Más a hangulat. Máshogy viselkednek a tehenek, máshogy viselkednek az emberek. Lehet azt gondolni, hogy nahát, már ez az utolsó személyes állat-ember kontakt is elvész, hiszen most már egy gép feji meg a tehenet. De, ha a teheneket megkérdezzük, ők a robotot választják.
A robotokkal való fejési rendszer tervezésekor nagyon át kell gondolni, a tehenek napirendjét, szokásait, mozgását, különben még a fejőházinál is több munkája lehet a telepen dolgozóknak. A különféle fejőrobot-technológiák vagy irányított vagy szabad tehénforgalmat alkalmaznak. Utóbbi van Balogtagon is.”
Bujdosó Máté, a Lely Center Gödöllő ügyvezetője:
„Mi a robotot majdnem csak ezzel ajánljuk. Ez azért nagyon fontos, mert a tehénnek a természetes bioritmusát hivatott stimulálni: akkor iszik, akkor eszik, akkor fejődik az állat, amikor ő úgy érzi. Nincs az, hogy csak akkor ehet, ha a roboton megy át. Az egyfajta stresszt generálna a tehén számára ha várnia kellene, ha úgy érezné, hogy most fejődne, de még át kellene mennie egy kapun, vagy volna előtte állat, aki esetleg a hierarchiában magasabban áll, és az megrémiszti, távol tartja és ezzel felborulna az állat magatartása.
Szajkó Lóránt, a Kisalföldi Mg. Zrt. vezérigazgató-tulajdonosa:
„Erre is azt tudom mondani, amit az előbb, hogy ha a tehenek választhatnak, akkor ők a robotot választják, ha a szabad vagy irányított forgalom közül kell választani akkor ők biztos a szabadot választják majd. Hát ez egy nagy kérdés volt. Vannak hívei mind a két megoldásnak, biztos vagyok benne, hogy mind a kettő működik is. Mi úgy láttuk, hogy azok problémák, amiket az irányított forgalommal lehet megoldani, azok valójában nem is léteznek. A tehenek szeretnek a robotba menni, tehát nem kell őket oda kényszeríteni. Tehát nem látom különösebben az értelmét.
Tehát erre nem az a megoldás, hogy akkor megerőszakoljuk, hogy menjen be mégis, aztán majd mikor már végképp menthetetlen, akkor meg majd elküldjük a vágóhídra. Tehát nem megy be, ez az első jel annak, hogy ott van valami gond.”
A balogtagi tehenészetben jelenleg heten dolgoznak, munkájukat alapvetően az határozza meg, milyen figyelmeztetéseket látnak a számítógépen, az applikációban. A telepvezető elmondása szerint csak azokat a teheneket zargatják, akikkel valami tennivaló van, de egyébként minden azért és úgy van, hogy az állatok pihenni tudjanak, nyugodtan tudjanak feküdni, emészteni, kérődzeni azért, hogy minél több tejet termeljenek. Ezért a dolgozók is szeretik a szabad tehénforgalmat.
Molnár Szilvia, telepvezető:
„Két alapvető pillére van, az egyik a türelem, a másik a kaja. Igazából az
És mivel ők ezt nagyon szeretik, nagyon ízlik nekik, ezért saját maguktól lényegében nem azért mennek be, hogy megfejődjenek, hanem azért, hogy megkapják a napi csokiadagjukat.”
Akkor miért nem mennek be mondjuk huszonkétszer?
Ezt a robot nagyon szépen megoldja, mert úgy van, hogy nem engedi be kajálni őket a csokoládéból, mint ahogy a felnőttek a gyereket sem engedik „bezabálni” a csokaládéból. Tehát a robot ilyenkor visszautasítja. Egyébként van ilyen kis telhetetlen tehenünk, aki képes a másik után háromszor-négyszer is bevonulni és befurakszik, ők a rangsor elején lévő tehenek, és hogyha két morzsát bele tud nyalni a vályúba, akkor azt kiszedi és ki fogja enni.
Ez a történet is azt bizonyítja, hogy a tehenek ezekben az istállókban úgy viselkedhetnek, ahogy azt a természetben is tennék.
Szajkó Lóránt, a Kisalföldi Mg. Zrt. vezérigazgató-tulajdonosa:
Mi a magunk részéről megyünk ezzel tovább, tehát ezen a telepen most kilenc robotunk van, van még egy istállónk, ahova négyet el tudunk majd helyezni. Feltett szándékunk, hogy jövő évben ezt megcsináljuk. Van egy másik telepünk, ahol a fejőházak felújítása szintén nem odázható tovább, és ott is a fejőház helyett robotokat fogunk telepíteni.
