A zöldfelület-gazdálkodás fogalmába a települések zöldterületeire vonatkozó tervezési, építési, fenntartási, üzemeltetési, fejlesztési, ellenőrzési, igazgatási, forrásbiztosítási feladatok összessége tartozik. Ezt elsősorban az önkormányzatok végzik hatósági feladatként, az érvényben levő jogszabályok betartásával és betartatásával. Fontos lenne a jó minőségű, fenntartható zöldfelületek kialakítása úgy, hogy a hatósági jogkör, a zöldnyilvántartás és az ellenőrzés jogköre is a kertész-tájépítész szakma kezében legyen. Mindehhez egységes törvényi szabályozásra van szükség a hazai díszkertész szakma minden területén, hangsúlyozta Szabó József okleveles kertészmérnök, a Green Mérnök Kft. ügyvezető igazgatója a Díszkertész Szakmai Napokon tartott előadásában.
A települések többsége jelenleg nem ismeri zöldvagyonának az értékét.
A Green Mérnök Kft. ügyvezetője szerint fontos lenne, hogy diplomás kertész, tájépítész végzettségű felelős műszaki vezető irányítsa, ellenőrizze, majd igazolja le a zöldterületi beruházásokat, illetve a fenntartási munkákat. Hazánkban a legtöbb önkormányzatnál és még a fővárosnál sincs a főépítészhez hasonló hatósági jogkörrel, egyetértési, illetve akár vétójoggal is rendelkező főkertész.
Már a tervezésben is részt vesz
Építési engedélyhez kötött beruházásnál egyelőre csak az építő szakipari tevékenységnél kötelező műszaki ellenőrt alkalmazni akkor, ha több fővállalkozó vesz részt a kivitelezésben, ha a beruházás közbeszerzési törvény hatálya alá esik, ha műemléket érint, vagy éppen ha nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű. Ezzel együtt jelenleg egyre több helyen bíznak meg műszaki ellenőrt a jelentősebb beruházásoknál, még családi házak építésénél is.
Az előadásból megtudhattuk, hogy az építési műszaki ellenőr már a kivitelezési terv elkészítésének szakaszában bekapcsolódik a munkába, már a tervegyeztetéseken is részt vesz az építtető, a beruházó nevében. Átvizsgálja a kiviteli tervdokumentációkat, ellenőrzi a jelzett hiánypótlásokat, valamint figyeli a szükséges hatósági és egyéb engedélyek meglétét és érvényességét is.
annak figyelemmel kísérése, hogy minden a kiviteli tervekben leírtak szerint történik-e, betartják-e a munkavégzésre vonatkozó előírásokat, határidőket. Ő szervezi meg a műszaki átadás-átvételi eljárást, amikor a vállalkozó készre jelentette a munkát. Az eljárásról jegyzőkönyv készül, benne hibajegyzékkel és hiánypótlási felhívásokkal. A műszaki ellenőr a berendezések üzemi próbáján is részt vesz, ellenőrzi a fővállalkozó által összeállított átadási dokumentáció teljességét, valósságát. A beruházás befejezésekor elkészíti a műszaki ellenőri jelentést. A műszaki ellenőr mindig a megrendelő érdekeit tartja szem előtt, költségcsökkentő vagy minőségjavító javaslatokat tesz a megrendelőnek.
Az építési műszaki ellenőr tevékenységét a 266/2013.(VII.11.) és a 191/2009 (IX.15.) kormányrendeletek szabályozzák. A műszaki ellenőri feladatokat csak az láthatja el, aki szerepel valamelyik mérnökkamarai névjegyzékben, tehát arra akkreditáltan is jogosult.
„Zöld” műszaki ellenőr
Speciális, összetett szakmai tudást és sokéves műszaki, tájépítész kivitelezői gyakorlatot igényel a „zöld” műszaki ellenőr munkája. A zöldterület-fejlesztési projektek esetében jelen van már a tervbírálatoktól kezdve egészen a beruházást lezáró műszaki átadásokig, végigkíséri a teljes kivitelezési folyamatot. Kapcsolatot tart a helyi szakfelügyeletekkel, segíti a beruházókat, támogatja a felelősen gondolkodó fővállalkozó kivitelezőket.
Ezt a szakértői munkát az végezheti csak eredményesen, akinek megvan az előírt szakmai végzettsége, a szakirányú kertészmérnöki vagy tájépítész mérnöki diplomája, a megfelelő szakmai és műszaki tudása, sokéves gyakorlati kivitelezői, fenntartói tapasztalata, az illetékes kamara bejegyzett tagja és adószámmal rendelkező, számlaképes vállalkozó.
A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán a 2007–2008-as tanévben még volt „parkfenntartás szervezése és irányítása, műszaki ellenőr” képzés. Jelenleg nincs ilyen hazánkban, de a díszkertész és tájépítő szakma fontosnak tartja, hogy a közpénzekből megépítendő, speciális szaktudást igénylő, az épített környezet képét évtizedekre meghatározó tájépítészeti munkák műszaki ellenőrzését ne az építészetben, közműépítésben, mélyépítésben jártas szakemberek, hanem erre felkészített, akkreditációval is rendelkező „zöld” műszaki ellenőrök végezzék. Egyelőre még nincs a kamarai nyilvántartásokban külön kezelve a zöldfelületi, tájrendezési műszaki ellenőr, azaz „zöld” műszaki ellenőr hazánkban. Ehelyett működik a tervezői művezetés, szakértői, szaktanácsadói kategória, melyet a nagyobb beruházásokon a felelősen gondolkodó megrendelők egyre többször igényelnek és már komolyan is veszik azt.
hogy a tájépítészeti létesítmények építésével, felújításával, átépítésével, bontásával összefüggésben végzett munkák műszaki ellenőrzését a táj- és kertépítészeti szakon (illetve annak jogelődjein) végzett okleveles kertészmérnök, illetve az okleveles tájépítész, tájrendező és kertépítő mérnök szakemberek végezzék.
Legyen újra képzés
Szabó József rövidtávú célként fogalmazta meg a hazai zöldszakma felelős vezetői számára, hogy legyen újra zöldfelület-gazdálkodási és tájépítész műszaki ellenőri képzés. Erre van is esély, mert az előadás utáni szakmai beszélgetéseken elhangzottak alapján rövid időn belül elkezdődhetnek az egyeztetések a MATE és a szakmai szervezetek képviselői között.
Az a cél, hogy például a Magyar Építész Kamara Tájépítész Tagozatában, vagy a Díszkertészek Szakmaközi Szervezetében a kertészmérnök, tájépítészmérnök végzettségű, szakmai gyakorlattal is rendelkező mérnök szakemberek, szakértők legyenek akkreditáltan is elismerve. A hazai díszkertész-tájépítész szakma edukációs feladata, hogy széles körben tegye ismertté a „zöld” műszaki ellenőr fogalmát, és szorgalmazza gyakorlati bevezetését a zöldberuházási gyakorlatban is, hívta fel a figyelmet Szabó József.
