Csak a magyar merinó

Miért éppen merinó? Először is a fajtáról kérdeztük Kasza Sándort. – Annak idején, amikor elkezdődött a különféle húsfajtákkal való keresztezés, mire ide ért volna az új divathullám, privatizáltam a telepet. Így megmaradt a merinó tenyészet. – Volt bennem valami dac. Tudatosan nem engedtem más fajtát a telepre – mondja a Kasza Sándor. – Most láthatjuk, hogy az össze-vissza keresztezéseknek mi lett az eredménye, ha bemegyek egy telepre már nem tudom megállapítani, hogy milyen juh lenne az, amit bemutatnak. Ma is 22 fajtát tenyésztünk az országban, és a kilencven százaléka merinó, vagy merinó típus, mert az anyai vonal merinó. Láttam az előző rendszerben is, hogy a Magyarországra behozott fajták 10–15 év alatt eltűntek. Tehát túl sokat nem javítottak a magyar merinó termelési szintjén. Én inkább afelé hajlottam, hogy a merinót kell keményen szelektálni, és így utolérni a világfajtákat. 1992- től a legfőbb célként a merinó szaporulati rátájának növelését tűztem ki. Elkezdtem keményen szelektálni az állományt, az ikerellő egyedekből hagytam meg a magamnak a jerkéket. Ismerve az országban lévő magyar merinó törzstenyészeteket, megpróbáltam a legnevesebb tenyésztők legjobb állatai közül megvásárolni azokat a kosokat, amelyek szintén ikerellésből származtak. Ma már az állomány szaporodási rátája 15 évre visszamenően 180- 200 százalék. Sűrített elletéssel dolgozunk, de ha azt mondom, hogy az ország kilencven százaléka ezt a módszert alkalmazza, nem tévedek. Osztott elletés folyik a telepen: két részre osztottuk az állományt, amelyik anya januárban megellik, annak abban az évben még elleni kell. (…)