A Baranya megyei kis településen nagy fájdalommal élték meg az öt évvel ezelőtt történteket, amikor a Drávatej bezárta a telephelyet és elküldte 87 dolgozóját. A tejfeldolgozás ugyanis sok évtizedre nyúlik vissza, ezért nem csak egy egyszerű felszámolásról volt szó. Kecskés Péter, a Bábel sajtüzem ügyvezető igazgatója régi motoros a szakmában, ugyanis harminc éves tapasztalattal a háta mögött vállalta el ezt a feladatot. Mielőtt az eredményekről, a hazai és a külföldi piacon elért sikerekről beszélt volna, visszatekintett egy kicsit az üzem újjáéledését megelőző sorvadásra, ami nem pusztán egy épület állagának romlását jelentette az egykori dolgozóknak. A nem is olyan távoli múltban Kacsóta olyan képet mutatott, mint az egész megye, ugyanis Baranya híján volt a tejfeldolgozó üzemeknek. Aki ezekben a válságos és botrányoktól nem mentes időkben mégis erre adta a fejét, annak valóban a nulláról kellett kezdeni és valamit kellett sejteni arról, hogy ez sokáig nem maradhat így. 2008-ban a Bábel Sajt Kft. egy sikeres pályázatnak köszönhetően teljesen átépítette az üzemet és a hazai, valamint a balkáni piacokat célozta meg. Utóbbihoz a libanoni származású tulajdonos használta fel valamennyi kapcsolatát, míg határokon belül Kecskés Péter keresett felvevőket. A profil gyorsan kialakult: szeletelt és reszelt sajtokat, valamint ömlesztett sajtokat állítanak elő. Most majdnem dupla annyian dolgoznak az üzemben, mint egykor. Már a kezdetekben eldöntötték, hogy kevés vezetőt és adminisztrátort alkalmaznak, hogy a bevétel jól hasznosuljon. Ez nem változott azóta sem, hiszen a 140 alkalmazottra 5 főnök és 6 ügyintéző jut, tehát ezek az arányok garantálják a megfizethető árakat, a gazdaságos termelést és a piacbővülést. Az export valójában csak tavaly indult el és idén már több mint ezer tonna sajtot szállítottak az arab országokba. Kecskés Péter elmondta azt is, hogy pár éven belül nem kizárt az ötezer tonna sem. – A belföldi értékesítés meghaladja az exportot, ugyanis majdnem háromszor annyi terméket adunk el idehaza, mint külföldön. Ezzel újabb beruházásokra nyílik esély, mert terveink között szerepel tégelyes- és kördobozos sajt gyártása is. Tervezzük az önálló kereskedelem kialakítását, amit jelenleg a Kőröstej lát el – hangoztatta.
A hazai kistermelőktől felvásárolt tej jól szerepel az arab országokban: a módosabb Szaúd- Arábiában lehet jelenleg a legjobb árat kérni a magyar sajtért. Ott komoly kultusza alakult ki, mert elkülönítve árulják a többitől és a vevők madzsarként keresik. Jordánia, Kuvait és Libanon is megismerte már a kacsótai sajtot, de a szegényebb országok jóval szerényebb mennyiségben is kapnak belőle. De térjünk vissza Magyarországra. Az eddigiek alapján az vehető ki Kecskés Péter szavaiból, hogy jelentéktelen próbálkozókból komoly tényezővé léptek elő rövid idő alatt.
A szeletelt sajtok piacán az egyik legnagyobb gyártó valóban a Bábel Sajt Kft. az évi hétszáz tonnával, de a tömlő sajtban dobogós helyen vannak. Kettő kivételével valamennyi áruházlánc befogadta a sajtjaikat, amelyre szintén büszke. Ez kétszeres elismerés, mert a multik saját márkájú termékeinek kialakításában is segédkezett a kft, de mégis csak a magyar fülnek jól csengő terméknevekre a legbüszkébbek. Nincs azonban ok mindennek felhőtlenül örülni, mert a nehéz esztendők elmúltával a piac messze nem nyugodott még meg. Továbbra is nagy nyomásként nehezedik az országra az import tej, ugyanis az eladott mennyiség negyven százaléka külföldről érkezik, s további húsz százalékkal szűkítik a hazai mozgásteret az áruházláncok önálló márkás sajtjai. Ilyen körülmények között kell gazdaságosan, ugyanakkor megfizethető áron megjelenni a piacon. Az alapanyag ellátást a belföldi partnereken túl importból fedezi a kft, mert Magyarországon nem áll rendelkezésre annyi ömlesztett sajt alapanyag, amely egy bővülő üzem működését biztonsággal megoldaná. Az export növelését tehát jelenleg importból lehet csak megoldani. Kecskés Péter a fejlesztésekbe is beavat. Az egyértelmű, hogy az eddigi eredmények nem csak nagyteljesítményű, hanem különleges berendezéseket igényeltek, de a következő évekre szintén fel kell készülni. A legújabb büszkeség a lézeres sajtdaraboló, amely a sajt formáját digitálisan megtervezi és méretre vágja. A napokban üzemelik be az UHT főzősort és nemsokára érkezik egy új adagoló is. De ezzel még nincs vége a felsorolásnak: februárban indul a nagyteljesítményű cikkelyes kördobozos sajt csomagolása. Mindezekkel együtt tízezer tonnára növekszik a kapacitás, ami további munkaerőt is igényel. Kecskés Péter szerint egy év múlva ilyenkor már kétszáz dolgozót foglalkoztatnak majd.
Egy friss kimutatás szerint Baranya megye 39. legnagyobb vállalkozása a Bábel Sajt Kft. és az elkövetkezendő években – ha így haladnak – még feljebb is kerülhetnek a ranglistán. Ha a tejpiacra szűkítjük le a kört, akkor nem sok kihívója van ennek a vállalkozásnak. A nagy múltú és sok változást megélt megyében még nem tért magához a tejipar. Kevesen hisznek az újrakezdésben, valamint abban, hogy kicsiből indulva is lehet nagyot alkotni. Nem kell mindjárt nagy álmokat dédelgetni.
