A törzs megégését segíti a száraz talaj és a levegő alacsony páratartama. A vékony kérgű fajok (bükk, hárs, korai juhar, vadgesztenye) a legérzékenyebbek. Akkor éghet meg a törzs, ha a koronát erőteljesen megcsonkítjuk, és a törzs kikerül az árnyékból, vagy ha a növényt földlabdásan kiemeljük, és a gyökérzet nem tud elegendő vizet szállítani a korona felé, ami hűtené a törzset. Különösen veszélyes, ha hosszan fekve hagyjuk a kiemelt, vagy kidöntött törzses fát anélkül, hogy védenénk a törzsét, vagy a földlabdásan kiemelt fát elültetjük, és nem öntözzük megfelelően, a törzset pedig hagyjuk fölmelegedni. (…)
Napégés a fák törzsén
A fák növekedésük során alkalmazkodtak a környezetükhöz. A korona vízzel történő ellátásához megfelelő nagyságú gyökérrendszert fejlesztettek ki, a korona pedig jótékonyan leárnyékolja a törzset. Amikor az árnyékhatás megszűnik, a törzs megéghet.
Forrás:
