0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. április 3.

Még szerencse, hogy nem potyognak felhők az égből

Ha feltekintünk az égre, télen meglehetősen keveset láthatunk a fehér habos-babos felhőből, amelyek nyáron olyan pehelykönnyen sodródnak a kék boltozaton, mint egy kecsesen sasszézó menyecske báli ruhája. Pedig ezek a felhők meglehetősen távol állnak a könnyedségtől, sőt elég jelentős a tömegük.

Ha visszaemlékszünk a középiskolai fizikaórákra, tudhatjuk, hogy a levegőnek tömege van, amit légnyomásnak nevezünk: négyzetcentiméterenként 1 kilogramm az értéke. A felhő azért tud lebegni az égen, mert kisebb a sűrűsége a levegőnél, de azért itt is vannak „árnyalatok”:

a párával teli felhő kevésbé sűrű, mint a száraz levegő, de a felhő természetesen ennek ellenére az égen marad, még ha tömege kifejezetten nagy is.

Egy felhő tömegének kiszámítása nem olyan egyszerű matekfeladat, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy a felhőben található vízcseppek, vagy a közöttük található levegő tömegét szeretnénk tudni. A szakértők megállapítása szerint, ha csak a felhőrészecskék súlyát nézzük, egy átlagos gomolyfelhő tömege mintegy 500 tonna körül mozog.

Ennek kiszámításához először meg kell határozni, mekkora a gomolyfelhő sűrűsége. Azt a tudósok korábban már megállapították, hogy ennek a felhőtípusnak köbmétere megközelítőleg fél gramm vizet tartalmaz – mi nem túl sok, más felhőtípusoknál ez az adat sokkal több is lehet. Ezután a felhő nagyságának a megállapítása következik.

Nyilván nincsenek standard felhőméretek, de nagyjából egy átlagos gomolyfelhő 1 kilométer széles és hasonlóan hosszú. Ennek megállapításához legjobb támpont a felhő árnyéka, amikor a nap közvetlenül fölötte van. A Science Alert publikációjában arról ír, hogy ha egy átlagos gomolyfelhő térfogata egymilliárd köbméter, és ezt megszorozzuk a sűrűséggel, akkor kijön az 500 ezer kilogramm.

Még szerencse, hogy nagyjából 100 elefántnyi tömeg nem pottyan nap mint a nap a fejünkre, ami egyedül csak annak köszönhető, hogy az alatta lévő levegő sűrűbb nála. Természetesen ez a tömegmennyiség nem egy ponton összpontosul, hanem eloszlik egymilliárd köbméteren.

Ehhez pedig hozzátársul még az is, hogy a vízcseppek egészen kicsik, és az alulról érkező meleg levegő is felfelé hajtja a felhőket.

Ettől függetlenül, megkérném olvasóinkat, ha esetleg olyan jelenséget tapasztalnak, hogy egy felhő rázuhant egy utcára, kérem, egyből keressék fel szerkesztőségünket, hogy elsőként számolhassunk be e rendkívüli hírről. Köszönjük!

Forrás: magyarmezogazdasag.hu