0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 6.

Cseresznye metszése – És egy csodaszép magyar szó

A régi öregek úgy tartották, hogy a cseresznyét nem kell metszeni, és volt is benne igazság, mivel óriásfákat neveltek, amelyek saját magukat tisztították. Az is mindegy volt, hogy mennyi lesz a termés, hiszen bőven jutott belőle a szomszédnak és a madaraknak is. Manapság azonban mások a lehetőségek.

youtube://v/r1zx_XZgESk

Kevesen engedhetik meg maguknak az óriás cseresznyefákat, ezért érdemesebb a hely függvényében kisebb növekedési erélyű, kisebb koronaformát nevelő alanyt ültetni.

Az első 3-5 évben mindenképp metszeni kell őket, mivel a cseresznye központi tengelyes gyümölcsfa, aminek nem tesz jót, ha ebből a központi sudárból több is nő. Ha jó termést akarunk, akkor csak egy maradhat! A többit érdemes az első években levágni.

Az említett központ sudáron ágemeletenként vagy orsószerűen, spirálban növekednek a vázágak, a gyümölcs pedig az úgynevezett „bokrétás termőnyársakon” terem, amelyet egyébként metsző mesterünk a magyar nyelv egyik legszebb kifejezésének tart!

Növekedik a cseresznye vesszőkön is, de jóval kisebb mértékben. Ha tele van a fánk bokrétás termőnyársakkal, biztosan bőven lesz gyümölcsünk, de hogyan alakulnak ki ezek?

Először is, a felesleges vesszőket el kell távolítani, a „jóállásúakat” pedig meg kell hagyni, de mitől jóállású egy vessző és mikor felesleges?

Mit értünk az első 3-5 év utáni felügyeleti metszés alatt, és milyen célt szolgál? Miért fontos, hogy a koros cseresznyefa koronája kicsit szellősebb legyen? Mikor ajánlott tavaszi, illetve érés utáni zöldmetszést alkalmazni?

Egyáltalán, milyen magasra hagyjuk megnőni a fánkat, és mit keres rajta a tyúkláb?

Mindez kiderül az MMG Direkt videójából, amelyben Kosztka Ernő kertészmérnök, metsző mester mutatja be a cseresznyemetszés alapjait.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu