• Kérem, mutatkozzon be!
KOVÁCS SZABOLCS főállású méhész vagyok, Tabdiban élek a családommal. 150-170 méhcsaláddal méhészkedünk, egyenlőlépes 10 keretes Hunorokkal. Tizenkét éve kezdtem el a méhtartást. Az év során általában három alkalommal vándorlunk: repcére, második akácra és napraforgóra.
• Hogyan kezdődött el a belső kaptárfűtéssel kapcsolatos történet?
A kényszer vitt rá. Gyenge családokkal teleltem be, és főállású méhészként tudtam, hogy valamit tennem kell, egyébként nem lesz repce- és akácmézem.
A népesen kitelelt család többek között azért fejlődik gyorsan, mert a gyengékhez képest sokkal nagyobb lépfelületet tud melegen tartani, így az anya nagyobb területen tud petézni. Sokat gondolkoztam, hogyan tudnék meleget csinálni gyalogkaptáraimban. A fűtőkábeltől a mini hősugárzóként működő izzó beszereléséig sok minden eszembe jutott. Végül a lakásokban felhasznált újszerű hőforrásokat kezdtem el tanulmányozni, így jutottam el a fűtőpanelig. A laminált parketta alá ajánlják padlófűtésként, fűtőfilm a hivatalos neve.
• Mit kell tudni a fűtőfilmről?
A világhálón utána lehet nézni, és meg is lehet vásárolni. Én is onnan vettem. 30, 50, 80 centiméter széles tekercsben, méterre árulják; nekünk, méhészeknek nyilván a legkeskenyebb, a 30 centiméteres felel meg.
A fűtőfilmnek 70 Watt a méterenkénti teljesítménye. 38 centiméter hosszú darabokat használok, ezekkel érem el a 25 Wattos kaptárankénti teljesítményt.
A fűtőfilmet 5 milliméter vastag hungarocell lapra helyezem rá, így kerül be a kaptárba, és egy nejlont teszek a tetejére, ezzel védem. Mivel a fűtőfilm hőmérséklete legfeljebb 32 Celsius-fokos, nem olvad meg rajta a lehulló viaszmorzsa, nem károsítja semmilyen kaptárszemét.
• Hová helyezi el a fűtőfilmet a kaptárban?
Mindig a fészek alá. Én Hunoros vagyok, korábban két fiókon teleltettem, akkor a két fiók közé tettem a fűtőfilmet, hiszen a fészek tavasszal mindig a felső, második fiókban alakult ki. Amióta egy Hunoron teleltetek, az aljdeszkára teszem a fűtőfilmet. Aki ½ NB mérettel méhészkedik, az a család állapotától függően az alá a fiók alá tegye a fűtőfilmet, ahol beindul a fiasítás. Ha gyenge a család, de például három fiókon teleltetünk, akkor tegyük a fűtőpanelt a második fiókra.
De akinek konténere van, ráadásul hungarocell kaptárban vannak a méhei, annak nem kell akkora teljesítményű rendszer, mint az enyém. Soha se felejtsük el, amikor megtervezzük a rendszert: ezzel a fűtéssel nem a kaptár levegőjének hőmérsékletét szabályozom, állítom be, hanem csak a fűtőfilmét! Így nem mindegy, hogy az adott fűtőpanel mekkora területet, légtömeget fűt, és milyen az adott kaptár és környezetének hőszigetelése.
• Bonyolult a rendszer üzembe állítása, összerakása?
Szakembernek nem. Aki nem ért az elektromossághoz, az feltétlenül forduljon szakemberhez. Veszélyes üzem árammal dolgozni.
A fűtőfilmeket kétféle módon köthetjük össze: gerincvezeték vagy gyűjtődoboz alkalmazásával. A gerincvezeték esetében minden kaptár egy dobozba csatlakozik be, gyűjtődoboz esetében 9-11 kaptárt vezetek be egy gyűjtődobozba, innen kapják meg a termosztát által vezérelt áramot. A rendszer szabvány hálózati feszültséggel (230 Volt) működik. A fűtőpanelek beállított hőmérséklete (ami nálam 32 Celsius-fok) 1-2 fok eltéréssel állandó, hiszen termosztát végzi a szabályozást. A vezetéket a két fiók között vagy a kaptár kijárónyílásán át is vezethetjük, nem szükséges lyukat fúrni a kaptárra. Nyilván csak olyan méhesben lehet alkalmazni ezt a fűtést, ahol van áram, és ahol rendezett a méhészet. Mire gondolok? Nehéz olyan méhesben megoldani a fűtőfilmek összekapcsolását, ahol nem sorban, nem egymás mellett vannak a kaptárak, hanem összevissza, és sok az üres kaptár a sorban.
• Mennyibe kerül ez a rendszer?
100 méhcsaládra számolva nagyjából összesen 120 ezer forint az anyagköltség. Ehhez jön a szakember munkadíja, ha nem tudjuk magunk beüzemelni. Lakossági áramárral számolva, egy szezon működési költsége körülbelül 50 ezer forint. Egy szezon nagyjából két hónap fűtést jelent.
• Mikor indul a „fűtési szezon”, meddig tart, és igényel-e különleges méhészeti technológiát a fűtőfilm használata?
Amikor a méhek több napon keresztül tudtak tisztulni, és van már fiasítás a családokban, el lehet kezdeni a fűtést. Idén télen ez az állapot gyakorlatilag már február elejétől adott volt, mert december-januárban nem volt tél.
Nyilván, ha mennünk kell repcére, akkor a vándorlásig fűtünk. Áprilisban már sokszor nem megy a fűtés, ha jó idő van, nem kapcsol be a termosztát. De bent kell hagyni a kaptárban, mert ha lehűl a hőmérséklet, akkor sokat segít abban, hogy ne álljon le a család.
A családok kezelése közben a fűtőfilm és a vezetékek nem igazán zavarnak a munkában.
Nagyon fontos, hogy csak az kezdje el fűteni a kaptárakat, aki vállalni tudja, hogy hetente legalább két alkalommal meg tudja etetni a családokat híg sziruppal. Ez azért fontos, mert a fűtéssel olyan változás megy végbe a családok életében, amelyhez igénylik a méhész segítségét. Úgy is mondhatjuk, hogy az évszakhoz képest abnormális körülményt hozunk létre, amelyre a családok abnormálisan válaszolnak.
Már az első 4-5 nap fűtés után, februárban, napi 1200 petét rak az anya, ami többszöröse a fűtés nélküli viszonyok között lerakottnak.
A nagyobb számban kikelő lárvák sokkal több vizet is igényelnek. Ezt kétféleképpen pótolhatjuk: odabent híg szörppel, illetve külső, meleg vizes itató(k) felállításával és folyamatos működtetésével. Minél többet itatunk odabent, annál kevésbé fognak kijárni a külső itatóra a méhek. Természetesen a víz mellett virágporra és mézre is szüksége van a családnak.
Akármilyen hihetetlen, de már előző év nyarán elkezdek készülni a tavaszi fűtésre: olyan helyre viszem a méheket, ahol értékes virágporral tudják megtölteni a sejteket télire. De ezenfelül, a fűtéssel egy időben, saját készítésű virágporos lepényt is adok nekik. Erre a célra galagonya virágport vásárolok méhész baráttól, amelyet lefagyasztok és felhasználás előtt csírátlaníttatok. Utóbbi költsége nem kevés (kilónként körülbelül 1000 forint), de megéri. Sok és jó minőségű, fedett méznek is lennie kell odabent. Aki önmagában csak fűt, az komoly kárt okozhat a méheiben.
• Kinek ajánlja a fűtőfilm használatát?
Csak azoknak, akik megértik, hogy önmagában a fűtés nem elegendő, mellette mást, a korábban elmondottakat is meg kell valósítanunk, ami viszont sok munkával jár. Illetve nem ajánlom azoknak sem, akik mindig tökéletes, szép, erős állománnyal mennek a télbe. Egyre kevesebb ilyen méhészt ismerünk, de vannak még. Nekik felesleges fűteniük.
Viszont azoknak, akik valamilyen okból gyengébben teleltek be, érdemes kipróbálniuk, de soha ne állományszinten tegyék, hanem csak kisebb állományrésszel.
A fűtés egyfajta menekülés: nincs más út arra, hogy a gyenge méhekből akácra termelő családokat hozzunk létre.
• Fel tudná sorolni a módszer előnyeit és hátrányait?
Kezdem az utóbbival, a hátrányokkal: a többletmunka és annak költségei.
Előnyei:
- mínusz 10 Celsius-fokban is fejlődik a család, ami megmutatja a módszer nagyszerűségét;
- folyamatos a fejlődés, nem törik meg a lendület, nincs meg a tavasz szeszélyességéből adódó ingadozás;
- nincs hirtelen nemzedékváltás, ami sokszor okoz gondot április elején, közepén;
- bátrabban lehet bővíteni, nem kell félni, hogy a bővítés utáni esetleges lehűlés esetén csak bajt csináltunk;
- a fiasítás minden sejtjéből egészséges méh kel ki, gondolok itt arra, hogy fűtetlen kaptárban a fiasítás szélén könnyebben megfázhatnak a méhek;
- több hordó „bogaram” van, hiszen nem kell a fiasítást melegíteni, több méh tud vizet, virágport, nektárt hordani;
- gyönyörűen és gyorsan építenek a méhek, március végére, akármilyen hihetetlen, a harmadik műlépet szoktam kiépíttetni.
Összefoglalva: a fűtéssel elérhető, hogy kevesebb méhvel is nagy legyen a fiasítás mértéke. Kora tavasszal úgy néznek ki a családok, mint nyáron a selyemkóró virágzása után, amikor nincs olyan sok méz, ami kiszorítaná az anyát: a családok kiterjedt fiasításán szinte nincsenek méhek (6. kép). Nyáron ez nem olyan szép látvány – igaz, márciusban sem –, de hasznos és kifizetődő.
