A Limagraint 1965-ben alapították francia gazdálkodók mezőgazdasági szövetkezetként, ami azóta többek közt nemzetközi vetőmagcsoporttá fejlődött.
Az értékesítés eredményének 16,2 százalékát visszaforgatják a kutatásba.
Dr. Szűcs Péter kukoricanemesítési projektvezető a magyarországi kutatóállomás 25 éves múltját és jelenét mutatta be, kiemelve a Limagrain negyed évszázados jelenlétének mérföldköveit. Magyarországon 1998 óta végez kukoricakutatást a Limagrain, ez volt a cég egyik első tevékenysége, amit szorosan követett a vetőmag-előállítás, és csak később, 2000-ben kezdtek bele az értékesítésbe.
A vállalat 2008-ban új stratégiát kezdett követni, és a vele járó átszervezésnek köszönhetően kibővítette magyarországi nemesítési tevékenységét. Az addigi bérelt kutatóállomás helyett 2012-re saját tulajdonú létesítményt építettek.
A következő mérföldkő az állomás új nemesítési programjának 2021-es elindítása volt, idén pedig új hibridnemesítő pozíciót hoztak létre. Fontos lépés volt az új genetika bevezetése, amit a Danubia hibridek testesítenek meg.
A Limagrain Zsombón folytatja a legnagyobb szabású nemesítési programját Európában. Mint Dr. Szűcs Péter elmondta,
manapság átlagosan 5 év alatt állítanak elő egy szülői vonalat, ami 15-20 évvel ezelőtt még 9-10 évbe telt. A Limagrain-technikának köszönhetően felgyorsult a vonal-előállítás, és igyekeznek tovább redukálni: négy évre kívánják csökkenteni.
Negyven évvel ezelőtt döntött a Limagrain saját napraforgó-nemesítési program indítása mellet, aminek első lépése egy délnyugat-franciaországi napraforgó-nemesítő állomás 1983-as megnyitása volt, kezdte előadását Hegedűs Zoltán napraforgó-kísérleti koordinátor és európai tesztelési vezető. A Limagrain 1999-ben, egy másik francia céggel közösen egyenlő részesedéssel indított közös kutatási projektet, megalapítva a Soltis napraforgó-nemesítő vállalatot.
Magyarországon egyre nagyobb a napraforgó vetésterülete, és mai 650-750 ezer hektár területével Európában is jelentősnek számít a hazai termelés.
A Soltis-Limagrain együttműködés keretében Magyarországon is nemesítenek napraforgót, négy helyen is az országban. Bonyhádon, Jánossomorján, Szegeden és Zsombó vannak tenyészkertek.
Maruzs Gyula, a Limagrain Hungary Kft. termelési főagronómusa elmondta, hogy az összes hazai vetőmag-előállítás negyedét teszi ki a kukorica vetőmag, ami a második legnagyobb arány Európában, csak Franciaország előz meg minket, 60 ezer hektárral. Hozzátette, hogy a Magyarországon előállított vetőmag körülbelül 60 százalékát exportáljuk, főleg Közép-Európába, illetve Közép-Kelet-Európába.
A vállalat legújabb generációs kukoricáiról dr. Szűcs Péter kukorica és napraforgó termékfejlesztési vezető tartott előadást. Mint mondta, minél több helyről tud meríteni egy nemesítő cég, annál valószínűbb, hogy odaadó és módszeres nemesítő munkával előbb-utóbb valami olyasmire bukkan, amiből nemcsak egy-két hibrid, hanem egy teljes generációt létrehozhat.
A Danubia hibridekkel olyan genetikai alapot hozott létre a Limagrain, amit nagyon jól lehet kombinálni más kontinensről vagy más országból származó genetikai körökkel.
A Danubia hibridek kiemelkedően jól teljesítettek a Duna menti régióban, például Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Szerbiában, Bulgáriában és Romániában. Ez évtől már a vállalat magyar portfóliójában is megtalálható lesz egy-egy Danubia kukoricahibrid.
Terméspotenciáljukat tekintve ezek a hibridek a 350-400-as FAO-számú kategóriába tartoznak, vagyis a legkeresettebb FAO-számú hibridek piacán vezetik be őket jövőre.
A Danubia hibridek inkább generatív megjelenésűek, középmagasak, fölösleges zöldtömeget nem fejlesztenek. Ideális körülmények között végig berakódnak a csöveik. Jó körülmények között 18-20 szemsort növesztenek, és soronként akár 30-34 szemet. Jó a vízleadásuk, száruk és gyökérzetük erős. Nagyon jó a termőképességük, a termésstabilitásuk és a szárazságtűrésük. Magyarországi viszonyok között 3-7 százalékkal többet tudnak, mint a konkurens és a kontroll hibridek.
Ofenbeck János szenior területi képviselő kiemelte a teljesen zsombói nemesítésű, FAO 330 éréscsoportú LG 31.325 (Limagold) hibridet, ami a Limagrain következő nagy reménysége. Ezt a hibridet azoknak ajánlják, akik szeretnének kipróbálni egy nagy termőképességű és kiváló termésstabilitású új korai hibridet.
– ezekkel az adatokkal kezdte előadását Bódis Zoltán, a vállalat kereskedelmi vezetője.
A Limagrain Európában piacvezető a silókukorica-vetőmag területén, aminek egy 20 éve zajló projekt a titka, aminek a keretében kimagasló beltartalmú és kiváló rostemészthetőségű silókukoricákat nemesítettek ki.
Bódis Zoltán beszélt arról is, hogy miért nem jó, ha fölszárad a siló. Ilyenkor a rostszerkezet kedvezőtlenül változik, a szarvasmarha számára nehezebben emészthetővé válik. A vállalat silókukorica-nemesítési projektje, az LGAN keretében létrehozott silókukoricáknak viszont még akkor is csak kis mértékben romlik az emészthetősége, ha fölszáradnak. Ennek ellenére érdemes odafigyelni az optimális betakarítási időre, 30-35 százalékos szárazanyag-tartalom mellett érdemes betakarítani őket.
A Szent István Egyetemmel közösen egy kétéves projek keretében vizsgálták a vállalat silókukoricájának a hatását, aminek az lett az eredménye, hogy a Limagrain silókukorica etetésével napi 0,7 kilogrammal több tejet termelnek a tehenek.
Mórocz Péter termékfejlesztési vezető, aki a repcéért és a kalászosokért felel, azt mondta, tisztában vannak vele, hogy milyen sok kihívással kell szembenéznie a termelőknek a repce elvetésétől a betakarításig. A betegségrezisztenciában – gyökérgolyva, tarlórépa sárgaság vírus, poligénes és specifikus (Rlm7) fómarezisztencia, Verticillium-tolerancia –, valamint kipergés- és megdőlés-ellenállóság tekintetében érte el a legtöbb újítást a Limagrain, ennek köszönhetően terjedtek el a hibridjei.
„A kalászost, mivel a klímánk, az adottságaink és a technológiánk picit mások, érdemes a helyi igényekhez válogatva megmutatni” – folytatta előadását Mórocz Péter.
A vállalat piacvezető Európában a repcében, de azért kalászosokban sem áll rosszul. Árpában a legfrissebb eredmények alapján 12 százalékos részaránnyal harmadikak, 13 százalékkal pedig a búzában első, azaz igen erős a Limagrain jelenléte minden szántóföldi kultúrában.
Az őszi árpáról a szakember elmondta, hogy többféle sörárpát kínálnak, igazodva az eltérő malátázási igényekhez.
A takarmányárpa-kínálatukat a Kárpát-medence adottságainak megfelelően válogatták össze, valóban a hazai igényekhez, adottságokhoz igazítva, legalább 3-4 éves tesztelés után, odafigyelve a betegség-ellenállóságra, a fajták állóképességére és a hektolitertömegre.
A búzáról is szó esett az előadásban, hiszen a Limagrain jelentős élelmiszeripari háttérrel rendelkezik, komoly tulajdonrészei vannak olyan cégekben, amelyek élelmiszer-alapanyagot, liszteket készítenek Franciaországban, ilyen például a Limagrain Ingredients vállalat, vagy a Jacquet Brossard, amelyek Franciaországban, sőt, Nyugat-Európa több részében jelentős piaci résszel rendelkeznek.
Díjátadó – A legmagasabb szakmai elismerés
A rendezvényen adták át a Research Partner Exellence Award díjat, amit a Limagrain alapított a kutatásaikban részt vevő partnereik elismerésére. Köszönetüket és legmagasabb szakmai elismerésüket fejezték ki Müller Csabának, a Kösely Mezőgazdasági Zrt. termelési igazgatójának a huszonhárom éve tartó szakmai együttműködésért, amelynek során a lehető legmagasabb színvonalú agrotechnikával támogatták a vállalat termékfejlesztésének kisparcellás kísérleteit és portfóliója erősítését.
