Szabó György bükki füvesember családjában nagyszülőről unokára száll a gyógynövényes gyógyítás hagyománya, ő a huszonegyedik nagyszülő. Gyógynövénykertje az ország egyik legmagasabban fekvő településén, Bükkszentkereszten található, átlagosan 600 méter tengerszint fölötti magasságú völgykatlanban. A gyűjtött gyógynövények között előkelő helyet foglal el a közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum), amely a kísérleti termesztésbe vont fajok egyike. A gyógynövények iránti megnövekedett igény fényében döntött Szabó György és a Károly Róbert Főiskola a kísérleti termesztésről 2011 őszén. A főiskola vállalta a palántanevelési eljárás kidolgozását.
Vadon termő populációkból
Az orbáncfű lágy szárú, évelő növény, Európa-szerte előfordul, júniustól szeptemberig virágzik. Gyógyászati célra a szá rított, a virágzás alatt vagy közvetlenül előtte gyűjtött, általában 3040 cm-es hajtás (Hyperici herba), vagy a hatóanyagban gazdagabb virágos hajtásvég szolgál. Ez utóbbit frissen, olajos kivonat készítésére is felhasználják. A szakirodalom szerint az orbáncfűnek széles az ökológiai tűrőképessége, ennek ellenére nem a kiskereskedelemben is hozzáférhető vetőmagból neveltük a palántákat. A genetikai háttér és az eredet megőrzése érdekében vadon termő populációk 2011 őszén begyűjtött magját használtuk. Cserepes palántákat neveltünk a főiskola tasspusztai tangazdaságában. A szakirodalmi ajánlásoktól eltérően – lehetőségeinkhez alkalmazkodva – a száraz hűtést választottuk, két héten keresztül 5 °C-on hűtöttük a magvakat. A csírázási próbát 100 hűtött és 100 hűtetlen maggal végeztük el decemberben, eredménytelenül. Később a megmaradt magtétel egyik felét 5 °C-on, másik részét mínusz 18 °Con tároltuk a vetésig, mintegy három hétig. Ez az eljárás meg felelőnek bizonyult a magvak nyugalmi állapotának feloldásához.
Palántanevelés
2012. február 23án vetettünk, a műanyag kertészeti szaporítóládát Kekkilä Brown 025W tőzeggel töltöttük, majd tömörítettük. Az orbáncfű magja alig 1 mm hosszú, ezer magtömege 0,10,14 g. A ládák beöntözését követően a magokat szórva vetettük, majd porlasztva megöntöztük őket. A vetésnél magtakarást nem alkalmaztunk, a bevetett és áttetsző fóliaborítással fedett szaporítóládákat nappal 25, éjjel legalább 15 °Cos növényházban helyeztük el. A csíranövények megjelenése egy hét elteltével kezdődött. A kiskereskedelemben, kistasakos kiszerelésben árusított orbáncfű vetőmag csomagolásán 60 nap csírázási időt tüntetnek fel, a hűtve tárolás csírázást serkentő hatását nem. Az 5 °C-on, és a mínusz 18 °C-on hűtött magtételek csírázási erélye között nem tapasztaltunk szembetűnő különbséget.
A lombleveles állapot elérésekor a szaporítóládákat vészfűtéssel ellátott fóliasátorba helyeztük át március utolsó hetében. A csepptűzdelést március 30án kezdtük meg 7x7x6,5 TEKU cserepekbe, amelyeket a vetéshez használt tőzeggel töltöttük meg. A palántanevelés során a közeget folyamatosan nyirkosan tartottuk, a cserepezett növényeket fölülről öntöztük, növényvédő szeres kezelést a termesztés egyik szakaszában sem alkalmaztunk.
Kísérleti termesztés
A kísérleti téren, Szabó György gyógynövénykertjében a Bükkre jellemző, kőzethatású, sekély termőrétegű a talaj. 2011. őszén szántottak, majd tavasszal tárcsával elmunkálták, és kapálással tették ültetésre alkalmas állapotba a területet. Sem a talajmunkák előtt, sem utána nem történt tápanyag-kijuttatás, a művelésbe vont terület természetes tápanyag-szolgáltató képességére támaszkodtunk. A cserepes palántákat május második és harmadik hetében ültettük ki, 40 cm sor- és 20 cm tőtávolságra.
Az ültetést követően a növényeket öt alkalommal beöntöztük. Az állomány záródásáig négy kézi kapálásra is szükség volt, mert a művelésbe vont talajban visszamaradt gyökérmaradványokról megjelentek a gyomok. Az állomány a nyár folyamán záródott, és utána már érvényesült a gyomelnyomó hatása.
Olajos kivonatnak
A virágos hajtásvégeket július végétől folyamatosan vágták, ollóval, közvetlenül a legalsó virágzó elágazás alatt, amely hatóanyagban gazdagabb. A kiültetett, mintegy 1100 növényről augusztus végégig több mint 40 kg virágos hajtásvéget szedtek. A termesztés során a szakirodalomban jelzett kártevőket nem észleltünk az állományban. Az ültetvényen lisztharmatot tapasztaltunk, amely azonban a vadon termő populációk egyedein is megfigyelhető. Növény védelmi beavatkozást nem végeztünk. A jövőben megelőző jellegű kezelést tervez
ünk fungicid hatású gyógynövények forrázatával. Tápanyag-utánpótlásként a következőkben ősszel érett szerves trágyát, komposztot terítünk a sorközökbe, és sekélyen bemunkáljuk. A kísérleti termesztés kapcsán a morfológiailag eltérő populációk beltartalmi vizsgálatát is elvégezzük. 2011 nyarán, a vadon termő állományokból gyűjtött orbáncfű feldolgozásakor ugyanis elvétve találtunk olyan virágos hajtásokat, amelyek bimbóin a sziromleveleket fekete mirigycsíkok fedték. Más hajtások sziromlevelein csak nagyon apró mirigypontokat észleltünk. Feltételezzük, hogy a mirigycsíkos egyedek drogja gazdagabb beltartalmú. A kísérleti ültetvényt is döntően ilyen morfológiai adottságú egyedekről gyűjtött magból indítottuk.
Antidepresszáns, gyulladáscsökkentő
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos drog a közönséges orbáncfű virágos hajtása (Hyperici herba). Az orbáncfüvet már az ókorban használták gyógynövényként, többek között sebgyógyításra. Antidepresszánsként alkalmazása azonban nem hagyományos. A gyógyászatban enyhe depresszió kezelésére a drog forrázatát, gyári készítményekben önállóan vagy keverék formájában használják. A modern fitoterápiában és a népi gyógyászatban növényi olajokkal készített kivonatát égési sérülések kezelésére, gyulladáscsökkentőként alkalmazzák.
