Back to top

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

Erről, illetve az ezzel kapcsolatos Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) zajló kutatási eredményekről beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője dr. Orlóci Lászlóval, a MATE Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoportjának vezetőjével, a Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnökével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Mindenki zöld városokra vágyik | Dr. Orlóci László, MATE, Kutatócsoport vezető | MMG

Napjaink információtengerében minden kutatásnak kiemelt jelentősége van. Egyike ezeknek a biotechnológia területe, azon belül is az agrártémájú kutatások, így a díszkertészeti kutatások is, amelyekben óriási innovációs lehetőségek rejlenek.

– A mezőgazdasági tevékenységgel társítható kutatási területekben, mint a városi zöldfelület-gazdálkodás tervezése, fenntartása, rengeteg lehetőség rejlik. Akárcsak az ehhez, vagyis a városfásításhoz és -zöldítéshez szükséges növények alapanyagainak előállításában, amelyek gyakorlatilag, ha belegondolunk, a közegészségügy helyzetének javítását teszik lehetővé – ismertette a MATE kutatócsoportjának vezetője kutatásiak fontosságát.

A Vizafogó Park Budapest 13. kerületében
A Vizafogó Park Budapest 13. kerületében
Fotó: Megyesi Éva

Azonban a kutatási eredményeket számos okból nehéz érvényesíteni a nagyvárosok zöldítése során.

Az adott nagyváros lakosságának hajlandóságot kell mutatnia a változásra, hovatovább kompromisszumot kell kötnie bizonyos kényelmi feltételek nélkülözésével.

Igen ám, csakhogy komfortérzetünk csorbítása napjaink elkényelmesedett társadalmában, nehezen elképzelhető, hiszen közműrendszerekre szükség van, amik ellenben hatalmas részeket foglalnak el a városok és a hozzátartozó agglomeráció területéből.

– Remek példa erre egy fasorral szegélyezett utca, amibe új közműhálózat kiépítése vagy felújítása a tervezett cél, ehhez viszont a fákat kénytelen-kelletlen el kell távolítani eddigi helyükről. Ez pedig konfliktushelyzetet teremt a lakosság bizonyos szegmensének körében. Mindez a zöldfelület-gazdálkodás kérdéskörébe tartozik, mint ahogy minden olyan zöldfelület a városban, amely az említett közegészségügyi okokat és célokat szolgálja – mondja a szakember. Egyébiránt érdekes észrevétel, hogy a városlakók egyre inkább szeretnének zöld városokban élni, nem véletlenül válik tendenciává a peremkerületekbe, agglomerációba történő exodus. Ennek a folyamatnak az eredményeként, vagyis a peremkerületekből a belvárosba történő oda-vissza utazás miatt a közlekedés konkrétan ellehetetlenült, költsége pedig jelentős mértékben megemelkedett.

Fotó: Bokor Ádám

Emiatt mostanra egyre többen döntenek úgy, inkább be- vagy visszaköltöznek a városokba az esetlegesen jobb közlekedési (időbeni) feltételekben reménykedve, de ha már így döntenek, akkor szeretnének az előző környezetükhöz hasonlóan, a belvárosban is zöld környezetben élni…

– Erre a konfliktusokkal teli helyzetre szeretne megoldást találni a Díszkertészek Szakmaközi Szervezete a városüzemeltetéssel, valamint a MATE-val és további egyetemekkel együttműködve – tette hozzá Orlóci László.

A zöld város definíciója lényegében, hogy minél több zöld legyen a városban, de ezek nem öncélú zöldfelületeket jelentenek, hanem környezeti hasznossággal bírnak. A hasznosság mértéke eltér egymástól, de hogy ez precízen mérhető legyen, ezáltal tervezhető és fejleszthető, az jelenleg nagyon átfogó kutatási témát jelent a szakemberek számára.

A jelenlegi trendek alapján a városok zöldítésének fő szempontjai, hogy legyenek fenntarthatók és magas ökológiai teljesítményűek és változatos növényfajokból álljanak.

Ezek a kritériumok megjelennek a telepített fasorokban éppúgy, mint a virágágyásokban. A diverzitás ezek közül kiemelendő, mivel ezek évelő ágyak lehetnek a virágok esetében, fenntartási szempontból olcsóbbak, emellett számos beporzónak biztosítanak élőhelyet és táplálékot.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Európai fenntarthatósági fórum

Bár a fenntarthatóságról sokat beszélünk, a fogyasztók számára még mindig nehezen értelmezhető fogalom.

A friss fogyasztáson túl

A Cegléden folyó több mint hét évtizedes kutatómunka eredményeként ma a hazánkban is kapható kajszi- és szilvafajták legtöbbjéről már tudjuk, milyen feldolgozási módra alkalmas leginkább. A rendszeres bírálatokon pedig az évjáratok hatása is lemérhető.

Hóvirágok a kertben

A hóvirág nemzetségneve (Galanthus) a görög mitológiában a nehezen, de a tél szorításában is megszülető tavaszt szimbolizálja. A nemzetség 21 fajt foglal magába, a Kárpát-medencében csak a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) őshonos, amely az Európai Unióban 2005 óta védett, így sem gyűjteni, sem ültetni nem szabad.

Csúcsot döntött a perui áfonya

Ismét rekordmennyiségű áfonya termett Peruban, a dél-amerikai országban mintegy 287 ezer tonna termést szüreteltek tavaly.

Méltányos kereskedelem

A Fairtrade-védjegyes virágok nagy részét, hozzávetőleg 97%-át kelet-afrikai virágkertészetekben termelik. De vajon megéri a tanúsítvány a farmoknak és dolgozóiknak? Ezt járta körbe egy közelmúltban elkészült tanulmány.

A megelőzésen legyen a hangsúly

A zöldterületek és kertek növényei a levegő minőségét és közérzetünket egyaránt javítják, a fajok egy része azonban allergén hatású. A fafajok hazai allergenitási vizsgálatáról, az eredményekről és a fatelepítésekkel kapcsolatos javaslatokról Magyar Donátot, a Nemzeti Népegészségügyi Központ aerobiológusát kérdeztük.

A hagyomány tovább él

Holland virágok tízezrei árasztják el a Húsvétkor a római Szent Péter teret, már 1986 óta. A koronavírus-járvány csaknem véget vetett ennek a szép szokásnak, ám 2023-ban ismétmegérkeznek a „Virágok a pápának”- olvasható a Vatikán hivatalos honlapján.

Fadoktorok, faápolók

Hazánkban évről évre nő az erdőterület nagysága, és településeink is egyre több fásítást vállalnak, hogy zöldebbé tegyék a lakókörnyezetet. Az egészséges fák árnyékukkal teszik elviselhetővé a nyári meleget, megkötik a járművek által felvert port, tompítják a város zajait, és rengeteg állatnak teremtenek élőhelyet. A város „zöld közművei” így jóval nagyobb értéket képviselnek, mint ahogy azt sokan gondolják.

Igazolták hazánkban a Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium jelenlétét

Az Európában először 2015-ben azonosított, növényekre veszélyes kórokozó kapcsán Magyarországon jelenleg három vármegye: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala érintett. A fertőzés eredetének tisztázása további vizsgálatokat igényel. A veszélyes zárlati károsító terjedése csak a növényegészségügyi intézkedések szigorú és következetes betartásával előzhető meg.

Egyszerűsítés és díjmentesség a fúrt kutaknál

Továbbra is díjmentesen lehet üzemeltetni a korábban létesített és bejelentési kötelezettségnek eleget tevő kutakat - közölte Nagy István agrárminiszter.