Back to top

Fókuszban a méhegészségügy

Az egyetemi képzésben 2018-ban bevezetjük a méhegészségügyi szakállatorvos-képzést - közölte Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora az I. Méhészeti és méhegészségügyi konferencián. Nagy István, a FM parlamenti államtitkára kérte az állatorvosok segítségét a méhészeti ágazat további fejlesztéséhez. A méhegészségügyi felelősi hálózat uniós szintre terjesztését javasolják a V4-ek.

A tanácskozáson állatorvosok, méhészek és méhegészségügyi felelősök egyaránt megjelentek. Sótonyi Péter a nagy múltú, az idén 231. tanévét kezdő intézmény rektora elmondta: az egyetemen 1959 óta oktatják a méhegészségügyet. Két olyan kezdeményezést is említett, amelyekkel a jövőben erősítik a méhegészségügyi oktatást és kutatást.

Egy éves időtartamban lehetővé teszik már végzett hallgatóiknak a méhegészségügyi szakállatorvos-képzést, valamint 2017-től egyik tanszékükön létrehozták a Méhészeti és méhegészségügyi osztályt.

Nagy István, az FM parlamenti államtitkára előadásában kijelentette: végre méltó helyszínen beszélhetnek méhegészségügyről, ami a szándékok szerint méltó helyére is kerül. Noha a méhészeti ágazat a mezőgazdasági termelés értékének mindössze egy százalékát adja, de vajon mit ér a drága aranyóra, ha egy piciny alkatrésze hibás. A párhuzamot folytatva: ha elmarad a növények megporzása, rövid időn belül megszűnik az élet a Földön.

A méhész szakma jelenleg hiányzik az országos képzési jegyzékből, ezért is bizakodnak, hogy a jövőben az OKJ-s tanfolyamok mellett megindulhat az ország tanintézményeiben a szervezett méhészeti oktatás. Európában egyedülálló a hazánkban 1953-tól működő méhegészségügyi felelősi hálózat. Mindenképpen meg kelleni őrizni, sőt,

a V4 országok javasolják a hálózatnak az EU tagállamaiban való bevezetését, uniós pénzügyi forrásokkal is segítve.

A méhészkedésben a kiutat az értékesítési viszonyok megváltoztatása jelenti, hiszen jelenleg a magyar méznek csaknem háromnegyedét nagy tételben, alapanyagként viszik ki az országból. Fel kellene hagyni az egyoldalú méztermelési gyakorlattal, mert egyre jelentősebb lesz az apiterápia, valamint az olyan gyógyhatású és roboráló méhtermékek hasznosítása, mint a propolisz, a méhpempő, a méhméreg. Ha méhcsaládok összeomlása ilyen ütemben folytatódik Európa-, sőt világszerte, akkor a méhcsaládok keresletével is érdemes számolni – fejtegette az államtitkár.

A méhészeti tudomány szakértői a konferencián részletesen elemezték a régi és az új méhbetegségek elleni küzdelmet. Jelenleg ugyanis a hazai méhészkedés legnagyobb gondja méhegészségügyi természetű, azon belül is az idén 40. éve nálunk „vendégeskedő” varroa atka kártétele, s az ellene való védekezés okozza a legtöbb fejtörést. Sótonyi Péter az eseményen bejelentette: terveik szerint a kezdet után a magyar állatorvoslás fellegvárában a következő években is folytatódik a méhegészségügyi rendezvénysorozat. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó hátszelet kapott a Méz-jelentés

Rendkívüli támogatást kapott az Európai Parlament (EP) szakbizottságában Erdős Norbert, magyar EP képviselő Méz-jelentése – jelentette ki a politikus, miután a szakbizottság tagjai egy kivétellel mind támogatták a jelentését.

Az önellátó-önfenntartó mézes falu Baranyában

A kényszer nagy úr, de Aranyosgadányban igyekeztek összefogni és mindent megtenni annak érdekében, hogy a nehézségek ellenére felülkerekedjenek a problémákon. Ma már saját termékeik vannak és arra törekszenek, hogy önellátóak legyenek, minden háztartásba jusson zöldség, lekvár, savanyúság és méz.

Komoly marketingkampányra lenne szüksége a méhészetnek

Nyolcvan, köztük Szlovákiából, Romániából és Szlovéniából érkezett kiállító mutatta be termékeit és terményeit a 20. alkalommal rendezett kaposvári nemzetközi méhésztalálkozón. Ahol az is kiderült: keserű a mézes jövő.

Terjed a sertéspestis Ukrajnában: tavaly ötszáz embert kaptak el a vámnál

Újabb afrikai sertéspestises esetet találtak Ukrajnában, emiatt fokozott figyelemmel kísérik a határon a sertéshúskészítmények forgalmát a hatóságok. Amíg 2016-ban közel 100, addig 2017-ben közel 500 személyt kaptak illegális kereskedelmen, és a fokozott ellenőrzés miatt négyszeresére nőtt az elkobzott állati eredetű áruk mennyisége.

Szlovák-magyar erdészeti méhészprojekt indul

A szlovák állami erdőgazdaság Kistapolcsányi Erdészete és a Vértesi Erdő Zrt. 340 millió forintos uniós támogatásból közös programot valósít meg a két erdészet méhészeti hagyományainak megújítására - jelentették be Kistapolcsány kastélyában. Az erdészetek méhészetet telepítenek, az innen származó termékek feldolgozását bemutató üzemet és méhlegelőket létesítenek.

Atkamentes méhészkedés a láthatáron!

Néhány napja publikálta a Hohenheimi Egyetem méhészeti tanulmányát a Nature magazin: rátaláltak a varroa, a méheken élősködő atka elleni rendkívül hatékony szerre, mely nem más, mint a lítium-klorid (LiCl). A hír tűzvészként terjedt el a német hírportálokon. Ez a bejelentés ugyanis olyan, mintha a rákkutatásban találtak volna végérvényes gyógyulást hozó és mindenki számára elérhető gyógyszert.

A méheknek sem tett jót az enyhe idő

Az utóbbi hetek enyhe időjárása becsapta a természetet, így a méheket is. A plusz fokokban kiröpültek a kaptárakból, elkezdtek dolgozni, tisztulni. A lehűlés az állomány egy részének pusztulásához vezethet, ilyen időben az atkák kártételének esélye is megnő – tudta meg a szoljon.hu Buczkó Endre tószegi méhésztől.

Cinkék kártétele a telelő kaptárakban

Faluba Zoltán, mindenki „Zoli bácsija" az egyik legérthetőbben, leggyakorlatiasabban író szakember volt a hazai méhészeti szakírók közül. Gyakran írt szaklapunkban, a Méhészetben. Az idei esztendőben régmúlt, de talán a mai napig aktuális írásai közül a cinkék kártételéről szólót közöljük. Telelési tapasztalatairól 1955-ben írt.

Változás az állatjóléti felelős bizonyítványoknál

Megszűnt az állatjóléti felelősök bizonyítványának öt évenkénti megújítási kötelezettsége, a korábban kiállított igazolásokat pedig ezentúl határozatlan időre kiadottnak kell tekinteni - adta hírül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Született túlélők 2: mire jó a méhrajzás?

Bár a vadonban, emberi kezelés nélkül élő méhrajok 80 százaléka nem éli túl a telet, a faj szintjén azonban Seeley professzor szerint a rajzás és a többi méhcsaládtól való távolságtartás a leghatékonyabb stratégia a túléléshez és az adaptációhoz. Nagy kérdés, hogy a méhész ezt a tudást miként integrálhatja méhészeti technológiájába.