Back to top

Fókuszban a méhegészségügy

Az egyetemi képzésben 2018-ban bevezetjük a méhegészségügyi szakállatorvos-képzést - közölte Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora az I. Méhészeti és méhegészségügyi konferencián. Nagy István, a FM parlamenti államtitkára kérte az állatorvosok segítségét a méhészeti ágazat további fejlesztéséhez. A méhegészségügyi felelősi hálózat uniós szintre terjesztését javasolják a V4-ek.

A tanácskozáson állatorvosok, méhészek és méhegészségügyi felelősök egyaránt megjelentek. Sótonyi Péter a nagy múltú, az idén 231. tanévét kezdő intézmény rektora elmondta: az egyetemen 1959 óta oktatják a méhegészségügyet. Két olyan kezdeményezést is említett, amelyekkel a jövőben erősítik a méhegészségügyi oktatást és kutatást.

Egy éves időtartamban lehetővé teszik már végzett hallgatóiknak a méhegészségügyi szakállatorvos-képzést, valamint 2017-től egyik tanszékükön létrehozták a Méhészeti és méhegészségügyi osztályt.

Nagy István, az FM parlamenti államtitkára előadásában kijelentette: végre méltó helyszínen beszélhetnek méhegészségügyről, ami a szándékok szerint méltó helyére is kerül. Noha a méhészeti ágazat a mezőgazdasági termelés értékének mindössze egy százalékát adja, de vajon mit ér a drága aranyóra, ha egy piciny alkatrésze hibás. A párhuzamot folytatva: ha elmarad a növények megporzása, rövid időn belül megszűnik az élet a Földön.

A méhész szakma jelenleg hiányzik az országos képzési jegyzékből, ezért is bizakodnak, hogy a jövőben az OKJ-s tanfolyamok mellett megindulhat az ország tanintézményeiben a szervezett méhészeti oktatás. Európában egyedülálló a hazánkban 1953-tól működő méhegészségügyi felelősi hálózat. Mindenképpen meg kelleni őrizni, sőt,

a V4 országok javasolják a hálózatnak az EU tagállamaiban való bevezetését, uniós pénzügyi forrásokkal is segítve.

A méhészkedésben a kiutat az értékesítési viszonyok megváltoztatása jelenti, hiszen jelenleg a magyar méznek csaknem háromnegyedét nagy tételben, alapanyagként viszik ki az országból. Fel kellene hagyni az egyoldalú méztermelési gyakorlattal, mert egyre jelentősebb lesz az apiterápia, valamint az olyan gyógyhatású és roboráló méhtermékek hasznosítása, mint a propolisz, a méhpempő, a méhméreg. Ha méhcsaládok összeomlása ilyen ütemben folytatódik Európa-, sőt világszerte, akkor a méhcsaládok keresletével is érdemes számolni – fejtegette az államtitkár.

A méhészeti tudomány szakértői a konferencián részletesen elemezték a régi és az új méhbetegségek elleni küzdelmet. Jelenleg ugyanis a hazai méhészkedés legnagyobb gondja méhegészségügyi természetű, azon belül is az idén 40. éve nálunk „vendégeskedő” varroa atka kártétele, s az ellene való védekezés okozza a legtöbb fejtörést. Sótonyi Péter az eseményen bejelentette: terveik szerint a kezdet után a magyar állatorvoslás fellegvárában a következő években is folytatódik a méhegészségügyi rendezvénysorozat. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

ASP: enyhül az ukrán szigor

Újra szállíthatóak állateledelek és növényi eredetű takarmányok Ukrajnába hazánk ASP-vel nem érintett területeiről. A magyar vállalkozások számára rendkívül kedvező döntés dr. Bognár Lajos országos főállatorvos személyes tárgyalásai, valamint a szakértői egyeztetések eredménye.

Negyedannyi lehet a napraforgóméz Somogyban

Ami a napraforgómézet illeti, nem lesz jónak mondható év az idén Somogyban – mondta Nagy Csaba Zoltán, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadója. – E fajtából 6-10 kilogrammnál többet nem tudnak majd kivenni a méhészek egy-egy kaptárból, ami csak a töredéke például a Békés megyei tapasztalatoknak.

Tömeges méhpusztulás hazánkban: a teljes ágazat kutatja a rejtély okát

Ahogy virágba borultak a napraforgótáblák, elkezdtek pusztulni a méhek – távol a kaptártól, a termőföldeken. A teljes körű vizsgálat elindult. Az agrárium minden szereplőjének érdeke, hogy kiderüljön, mi állhat az országos jelenség hátterében. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke foglalja össze a jelenlegi helyzetet és beszámol a következő lépésekről is:

Az export mézet itthon kéne palackozni

Belföldön kell palackozni a kivitelre szánt magyar mézet, mert csomagolás nélkül a gyenge minőségű távol-keleti mézek javítására használják föl a külföldi üzemek - mondta Nagy István agrárminiszter a Kossuth Rádió reggeli műsorában szerdán.

Még bizonytalan az idei méztermelő szezon

A méhegészségügyi problémák és az időjárási körül­mények egyaránt nehezítették idén a méhészek munkáját. Az egyik legfőbb probléma, hogy teljes bizonyossággal nem lehet tudni, hogy mi okozta az elmúlt hetekben tapasztalt népességcsökkenést a kaptárakban.

Felelős állattartás és a jó PR: példát mutatott a Telenor

A Telenor egy hörcsög miatt módosítja a reklámfilmjét. Kevés nagyvállalat veszi ilyen komolyan a felelős állattartást, egyben azt, hogy nem terjeszt hülyeségeket, csak mert cukin mutat a reklámban.

Július második hetében is folytatódik a szúnyogok gyérítése

Ezen a héten 176 településen és hét budapesti kerületben – az országos szúnyoggyérítési program keretében – légi és földi kémiai, valamint biológiai kezeléseket is végrehajtanak a kivitelezők. Hétfőtől vasárnapig összesen 63 ezer hektárt kezelnek ilyen módszerekkel a szakemberek.

Egy ablakcsere lett a veszte a molnárfecske fiókáknak

Molnárfecske fiókákat mentett meg a fenékpusztai madármentő állomás. A kis jövevények egy napon keresztül éheztek, míg tojásban lévő testvéreik már nem élték túl a fészek elvesztését. A fecskefészkek leverését természetvédelmi törvény tiltja, így a tettesek ellen eljárás indul.

Télen is tevékeny méhek Skóciában

Múlt év januárjában Ann Chilcott skót méhész kinézett a nappalija ablakán és meglepetten tapasztalta, hogy méhei vizet szívogatnak az általa kihelyezett itatóból. A mohával és kövekkel kirakott edényt a dolgozók már korábban is látogatták, csakhogy a megfigyelés idején odakint meglepően alacsony, 5 °C alatti hőmérséklet uralkodott.

Sertésdizentéria: védekezzünk ellene! Megéri!

A sertésdizentéria süldők és felnőtt sertések nyálkás-véres hasmenéssel, a vastagbél nyálkahártyájának korpaszerű elhalásával járó, fertőző betegsége. Világszerte, így itthon is gyakran előfordul. Az elhullási veszteségek, a gyógykezelési költségek és az átvészelt állományok gyengébb testtömeg-gyarapodása és takarmányértékesítése miatt a legjelentősebb gazdasági veszteséget okozó sertésbetegség.