A modern termesztéstechnológia, a fejlett szállítási rendszerek és a munkaerő szabad mozgása lehetővé teszi, hogy a világ távoli pontjain előállított termékek hosszú ellátási láncokon keresztül a fogyasztókhoz jussanak. A rövid értékesítési láncok adta közvetlen termelői-fogyasztói kapcsolatok jelentőségéről Fieszl Csabával, a Herman Ottó Intézet Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység szakmai igazgatójával beszélgettünk.
A rövid ellátási láncok (REL) rendkívül fontos szerepet töltenek be a hazai agráriumban és az értékesítésben egyaránt. A piacok számának folyamatos növekedésével ma már szinte minden településen elérhetővé vált a közvetlen termelői értékesítés. Fieszl Csaba hangsúlyozta, ezek a piacok messze túlmutatnak azon, hogy a fogyasztók pusztán élelmiszert vásárolnak.
A szakmai igazgató szerint tévhit, hogy a helyi termékek drágábbak lennének. A rövidebb értékesítési útvonal, az egyszerűbb csomagolás és az alacsonyabb logisztikai költségek sok esetben kedvezőbb árakat eredményeznek, mint ha hosszú ellátási láncokon keresztül érkeznének a termékek. A nagy élelmiszerláncoknál ugyanis a szállítás és az egyéb járulékos költségek számottevően növelik a végső árat. Emellett a környezeti szempontokat is jelentősnek tartja: a távoli országokból érkező élelmiszerek szállítása komoly ökológiai terheléssel jár, míg a helyi termékek esetében ez minimálisra csökkenthető.
A fenntartható élelmiszer-termelés és a rövid értékesítési láncok támogatása újabb lendületet kapott, amikor 2025. március 18-án új pályázati felhívás jelent meg „Rövid ellátási láncok fejlesztése” (KAP-RD49-1-25) címmel, amely a Közös Agrárpolitika keretében 1,6 milliárd forinttal segíti a helyi élelmiszer-termelés és -fogyasztás erősítését, mondta Fieszl Csaba. A támogatási kérelmeket 2025. május 14. és 2026. február 10. között lehetett benyújtani. Ennek keretéből a REL-együttműködések valósíthatnak meg beruházásokat, például beszerezhetnek konténereket, hűtő- és tárolókapacitásokat, csomagolóeszközöket és élelmiszer-automatákat. Legfeljebb 71 millió forintot igényelhetnek konzorciumi formában pályázó termelők, szövetkezetek, nonprofit szereplők, önkormányzati vagy egyházi fenntartású intézmények, valamint közétkeztetési és vendéglátó- ipari vállalkozások.
