Back to top

Visszatérés a gyökerekhez: az aszályban is zöldellő legelő titka

Hogyan maradnak fenn a texasi marhatartók aszály idején? 2011-ben rekord forróság és aszály sújtotta Texast, a gyepek kiszáradtak és az állatok kezdtek kifogyni az élelemből. A marhák megmentése érdekében a gazdák kénytelenek voltak átszállítani az állatokat olyan legelőre, ahol még egészséges fű nőtt.

Amíg a legtöbb farm lassan elporosodik és összeomlik, egy Jon Taggart nevű gazda továbbra is megél a marháiból. Büszkén nyilatkozta az ABC televízióban, hogy minden héten tudtak marhákat küldeni a vágóhídra az akkori aszály alatt is.

Hogy mi a titka?

„Őshonos, mélyrehatoló gyökerű fűféléket ültettünk, amelyeket egy nálunk jóval hatalmasabb erő nemesített ki. A füvek emiatt képesek túlélni a legnagyobb szárazságokat is” mondta a gazda.

Taggart 1999 óta foglalkozik legelőn nevelt, csak fűvel etetett marhákkal. Három boltja is van Texasban a Burgundy Pasture Beef márkanév alatt.

Amíg a legtöbb marhahús, amit az áruházakban találunk terményen nevelt, hogy gyorsabban gyarapodjanak, addig Taggart és egy kicsi, de növekvő számú gazdacsoport csak füvön neveli az állatait, egész életükön át.

Ezzel a fű pont olyan fontossá válik a gazdaságnak, mint maguk a jószágok.

„Nagyon változatos növénykultúrára van szükségünk: olyan különböző fűfélékre, melyek a meleg évszakban nőnek, a hideg évszakban nőnek, illetve korán és későn csírázó fajokra.”

A fűfélék diverzitása tartotta Taggart gazdaságában egészségesen a talajokat, annak ellenére, hogy Texast aszályok sújtották. Ezek a növények képesek megtartani a csapadékból származó vizet, és ezáltal egészséges maradt a farm.

Ahogy a forróság és az aszály visszatérő vendéggé válnak Texasban, úgy kezdik el egyre többen követni Taggart példáját.

Ahhoz, hogy a kiszáradt, kizsigerelt talajt regenerálják, először fel kell osztani a legelőt több kisebb részre. Ezek között mozgatják a marhákat, így elkerülik a túllegeltetést. Az évszaktól függően akár naponta többször is átterelhetik a jószágokat egyik legelőről a másikra.

Ez a módszer képes újra életre kelteni a talajt, amely korábban az aszályok miatt használhatatlan volt.

„A korábbi nézet szerint ekével kell felszántani a talajt, hogy átlevegőzzön” mesélte Jonathan Cobb, egy másik gazda, aki a hatodik generációs marhafarmer Dr. Allen Williams segítségével állt át az új technológiára. „Minden alkalommal, amikor ezt a műveletet elvégeztük, elvesztettük a kialakult talajszerkezetet, és csak poros föld maradt vissza.”

Az egészséges talaj kritikus pont a gazdaság számára, nem számít, hogy a marhák füvet legelnek vagy terményt esznek.

„Akár gabonán, akár füvön nevelkedik a jószág, az a célom, hogy minden gazda és farmer, aki állatokat nevel, magáévá tegye az alkalmazkodó, legelőváltásos legeltetési praktikákat. Ezzel élővé és egészségessé tudják változtatni a talajaikat, és egész tengernyi változást indítanak el abban, ahogy a talajok működnek” nyilatkozta Williams.

Forrás: 
abcnews.go.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állattartó telep félmilliárd forintból

Sokkal nagyobb megbecsülést érdemelnek a természetvédelmi területek, nemzeti parkok - jelentette ki az agrárminiszter kedden Makó-Rákoson.

Bodza is hozzájárulhat a vizslagének megőrzéséhez

Bodza, a két és fél éves magyar vizsla is tagja annak a programnak, amely a magyar kutyafajták génmegőrzését tűzte ki céljául. A projekt keretein belül a hazai nemzeti parkok igazgatóságai egy-egy magyar kutyafajtával kapcsolatos feladatot kaptak.

Zsinórban ötödször nagydíj: a juhtenyésztés élvonalában

A Vad Andrea-Barna Miklós házaspár története arra utal, nincs igaza a közmondásnak, ők „próféták lehettek a saját hazájukban”. Hódmezővásárhely melletti tanyájukban juhokat tenyésztenek, és az idén sorrendben ötödször nyerték el a gazdanapok Juhtenyésztési Nagydíját.

A szürkemarhának van jövője

A magyar szürkemarha sorsa a bizonyíték arra, hogy múltján és jelenén túl nagyon komoly jövő elé is néz - mondta Nagy István agrárminiszter a VI. Szürkemarha Fesztiválon szombaton Harsányban.

Mit tegyünk, ha malacunkat „megüti a guta”?

Ebben az időszakban gyakori, hogy romlik a termelőképesség, szaporodásbiológiai zavarok jelentkezhetnek és nő az elhullások száma. A sertések alkatuknál fogva különösen érzékenyek a hőstresszre.

A rókáknál lehet a háziasítás genetikájának kulcsa

A 20. század közepe táján Szibériában végeztek háziasítási kísérleteket ezüstrókákkal. Ennek eredményeképpen olyan állatok születtek, melyek viselkedése a kutyáékhoz hasonlít: keresik az ember társaságát, bújnak, nyüszítenek, akár egy golden retriver. Azonban eddig senki nem vizsgálta a rókákban lezajló genetikai változásokat.

Tarka Marhafesztivál Bonyhádon: hogy alakul az ágazat jövője 2020 után?

Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált. A rendezvény kertében tartott országos agrárfórumom elhangzott, hogy az Agrárminisztérium 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat.

Gyöngyös nyak, kedves hang

Hazánkban a rendszerváltásig a vadgalambkedvelőknek igen kevés faj állt rendelkezésére. Ezek közül egyik volt a nálunk is olykor-olykor felbukkanó gyöngyös nyakú gerle, melyeknek legtöbbjét a szerencsés madarászok a hajdani NSZK-ból vásárolták, de jellemzően csak egy-egy párt hoztak belőle, így vérfrissítés hiányában a faj rendre eltűnt a portákról.

Augusztus 18-án nyílik meg Szilvásváradon a lipicai lovasközpont

Augusztus 18-án nyílik meg Szilvásváradon a lipicai lovasközpont, ahol ezen a napon az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szervezésében családi napot rendeznek

Ugrásra készen áll a nógrádi nyúlpiac

Az elmúlt két évtized leg­nehezebb időszakát éli a hazai nyúltenyésztés. A fogyasztás ugyan növekszik, de az előző évek külpiaci ­válsága rányomta bélyegét a felvásárlásra és a vágásra. A szakemberek összefogtak az egészséges és zsírmentes hús népszerűsítéséért.