Back to top

Visszatérés a gyökerekhez: az aszályban is zöldellő legelő titka

Hogyan maradnak fenn a texasi marhatartók aszály idején? 2011-ben rekord forróság és aszály sújtotta Texast, a gyepek kiszáradtak és az állatok kezdtek kifogyni az élelemből. A marhák megmentése érdekében a gazdák kénytelenek voltak átszállítani az állatokat olyan legelőre, ahol még egészséges fű nőtt.

Amíg a legtöbb farm lassan elporosodik és összeomlik, egy Jon Taggart nevű gazda továbbra is megél a marháiból. Büszkén nyilatkozta az ABC televízióban, hogy minden héten tudtak marhákat küldeni a vágóhídra az akkori aszály alatt is.

Hogy mi a titka?

„Őshonos, mélyrehatoló gyökerű fűféléket ültettünk, amelyeket egy nálunk jóval hatalmasabb erő nemesített ki. A füvek emiatt képesek túlélni a legnagyobb szárazságokat is” mondta a gazda.

Taggart 1999 óta foglalkozik legelőn nevelt, csak fűvel etetett marhákkal. Három boltja is van Texasban a Burgundy Pasture Beef márkanév alatt.

Amíg a legtöbb marhahús, amit az áruházakban találunk terményen nevelt, hogy gyorsabban gyarapodjanak, addig Taggart és egy kicsi, de növekvő számú gazdacsoport csak füvön neveli az állatait, egész életükön át.

Ezzel a fű pont olyan fontossá válik a gazdaságnak, mint maguk a jószágok.

„Nagyon változatos növénykultúrára van szükségünk: olyan különböző fűfélékre, melyek a meleg évszakban nőnek, a hideg évszakban nőnek, illetve korán és későn csírázó fajokra.”

A fűfélék diverzitása tartotta Taggart gazdaságában egészségesen a talajokat, annak ellenére, hogy Texast aszályok sújtották. Ezek a növények képesek megtartani a csapadékból származó vizet, és ezáltal egészséges maradt a farm.

Ahogy a forróság és az aszály visszatérő vendéggé válnak Texasban, úgy kezdik el egyre többen követni Taggart példáját.

Ahhoz, hogy a kiszáradt, kizsigerelt talajt regenerálják, először fel kell osztani a legelőt több kisebb részre. Ezek között mozgatják a marhákat, így elkerülik a túllegeltetést. Az évszaktól függően akár naponta többször is átterelhetik a jószágokat egyik legelőről a másikra.

Ez a módszer képes újra életre kelteni a talajt, amely korábban az aszályok miatt használhatatlan volt.

„A korábbi nézet szerint ekével kell felszántani a talajt, hogy átlevegőzzön” mesélte Jonathan Cobb, egy másik gazda, aki a hatodik generációs marhafarmer Dr. Allen Williams segítségével állt át az új technológiára. „Minden alkalommal, amikor ezt a műveletet elvégeztük, elvesztettük a kialakult talajszerkezetet, és csak poros föld maradt vissza.”

Az egészséges talaj kritikus pont a gazdaság számára, nem számít, hogy a marhák füvet legelnek vagy terményt esznek.

„Akár gabonán, akár füvön nevelkedik a jószág, az a célom, hogy minden gazda és farmer, aki állatokat nevel, magáévá tegye az alkalmazkodó, legelőváltásos legeltetési praktikákat. Ezzel élővé és egészségessé tudják változtatni a talajaikat, és egész tengernyi változást indítanak el abban, ahogy a talajok működnek” nyilatkozta Williams.

Forrás: 
abcnews.go.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mire lehet jó az ipari és a mezőgazdasági szerves hulladék?

A mezőgazdaság és az ipar által termelt hulladékok és melléktermékek gyakran a talajban és a felszíni vizekben kötnek ki, vagyis szennyezik a talajt és a vízi környezetet. De mi történik akkor, ha ezeket a hulladékokat nem szemétnek, hanem hasznos anyagnak tekintjük?

Többet költünk állateledelekre

Dinamikusan nőtt az állateledelek piaca, 2017. február és 2018. január között kutyaeledelre 7 százalékkal, míg macskaeledelre 10 százalékkal többet költöttek a magyarok - derül ki a Nielsen legfrissebb felméréséből.

Hideg, meleg ellen védi a borjakat az iglu

Ma már sokaknak elképzelni is nehéz, de 20 évvel ezelőtt még nem létezett általánosan elterjedt, profi megoldás a borjak nagyobb csoportjainak kültéri elhelyezésére. Az áttörést egy német cég Igloo néven bemutatott borjúházai hozták el, melyek akár 15 borjú elhelyezésére is alkalmasak és szinte elpusztíthatatlanok.

Talajművelési ABC (II.)

A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve, amely a szerző 2010-ben kiadott Talajművelők zsebkönyvéhez hasonlóan arra vállalkozik, hogy segítsen a talaj művelőinek nap mint nap adódó gondjai enyhítésében. A Talajművelési ABC egyaránt szól a szakmát éppen kezdő és az abban már járatos szakembereknek.

Gyöngytyúkunk őse a fekete kontinensen

A sisakos gyöngytyúkról, mint házi gyöngytyúkunk őséről viszonylag gyakrabban olvashatunk különféle szakkönyvekben – az elmúlt években több kutatás is irányult vadonbéli viselkedésének megfigyelésére. Ezek eredményei alapján ma már könnyebben érthetjük meg gyöngytyúkjaink viselkedését, ami a gazdaságos termelés egyik alapja is.

Miért mondjuk: „iszik, mint a gödény”?

A rózsás gödény mintegy másfél méteres testhosszával, hatalmas, jellegzetes csőrével lenyűgözi a madárbarátokat. Csőrét lényegében egy hatalmas halfogó eszköznek is tekinthetjük. Felső kávája kampós, míg az alsón egy terjedelmes, torokra is kiterjedő bőrzacskó található.

Könnyű észrevenni, nehéz ellopni

Az utóbbi évtizedekben Európában is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a tinker, ír cob, vagy gypsy vanner neveken elhíresült lófajta különleges, magával ragadó képviselői, melyek hosszú és dús sörényükkel, farokszőrzetükkel, valamint bokaszőrzetükkel egyre keresettebbek a magyar lótartók körében is.

Galambtenyésztő gazdaság - Hazai idegenkedés, exportlehetőség

Egykor majd minden háznál tartottak galambot, népélelmezési cikk volt a galambhús. Mára jelentéktelenné vált, pedig kiváló biológiai értékű élelmiszerről van szó. Újra éleszthető a húsgalamb tenyésztése? A vidéki gazdaság egyik kitörési pontjává tehetjük?

Talajművelési ABC (I.)

A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve, amely a szerző 2010-ben kiadott Talajművelők zsebkönyvéhez hasonlóan arra vállalkozik, hogy segítsen a gazdálkodóknak a nap mint nap adódó gondjaik enyhítésében. A Talajművelési ABC egyaránt szól a szakmát éppen kezdő és az abban már járatos szakembereknek.

Lassult a mezőgazdasági termékek drágulása decemberben

Tavaly decemberben a mezőgazdasági termelői árak 5,1 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz mérve a novemberi 7,7 százalék után. A növényi termékek 6,0, az élő állatok, állati termékek 3,8 százalékkal drágultak. A tavalyi egész év átlagában a mezőgazdasági termelői árak 5,6, százalékkal voltak magasabbak, mint 2016-ban - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).