Back to top

A következő évtizedek társállata?

Kisebb testű növényevő, igen szociális, képes az emberrel is kapcsolatot teremteni. Kutatások bizonyítják, hogy terápiás állatnak is kitűnő, és még hasznot is hajthat - vajon melyik állat lehet az?

2018 januárja van, így az év elején egy kicsit könnyedebb témákkal indítok, de azért érdemes elgondolkodni rajtuk. A főszerepben persze továbbra is a kecske áll.

Olvastam valahol a neten, hogy kutatók bebizonyították, a kecskék legalább olyan jól kommunikálnak (illetve, szeretnének kommunikálni) az emberekkel, mint a kutyák vagy a lovak. Végeztek egy kísérletet, amikor kecskéknek egy lezárt dobozból kellett kivenniük a jutalomfalatot. Néhány alkalommal ember is volt a helyszínen. A kecskék hamar megtanulták, melyik dobozból és hogyan is kell kivarázsolni a finomságot. Amikor sikerült nekik, olyan dobozt tettek eléjük, amivel hiába próbálkoztak, nem tudták kinyitni. A nyithatatlan dobozos kísérleteknél már egy ember is jelen volt. És itt jön a dolog lényege:

a kecskék, amint rájöttek, hogy egyedül „nem megy”, egyre többet pislogtak, tekintgettek és fordultak a jelen lévő ember (segítő) felé, mindenféle kecske oldalról könnyen értelmezhető jelzést küldve, hogy „ugyan már, gyere és segíts”.

Keresték a szemkontaktust, segítséget vártak, ahogy egy kutya, esetleg egy ló tenné. (Hozzáfűzném, hogy a lovak nagy része ezt talán idegen emberrel nem is teszi meg, kevésbé bizalmasok, mint a kecskék, akik egy-két jó falattal egész jól lekenyerezhetők). A kísérlet igazolta, amit egyébként minden kecsketartó tud: a kecske nem is olyan buta sőt, kifejezetten intelligens, tanulékony állat. (A kísérletet a Queen Mary University of London mezőgazdasági karán végezték, a www.smithsonianmag.com oldalon rákereshető, eredményekkel és fényképekkel).

Néhány éve egy sor kifejezetten igényes fénykép látott napvilágot kecskékről, (2017. július, The Guardian) műtermi körülmények között készített fotók, amilyen macskákról, kutyákról és lovakról rengeteg van, miért ne lehetne kecskékről is ilyet készíteni? De vannak, akik (már Magyarországon is) kecskék szabad idomításával foglalkoznak, és akár bemutatókat is tartanak, a közönség nem kis örömére. Nem annyira újsütetű dolgok ezek, mint gondolnánk: régen a cirkuszokban is felléptek kecskék, vagy húzták a kis gazdáik kocsiját… Valahogy elfelejtettük ezt a felét a dolgoknak.

Terápiás haszonállat?

Miért is ne? Ha a lovak, ezek a kisgyerekhez képest hatalmas termetű állatok, lehetnek terápiás állatok (nem kifejezetten a mozgásterápiára, hanem az agresszivitás, a depresszió és egyéb lelki panaszok kezelésére gondolok itt), vagy a kutyák, akiktől amúgy sok ember fél, akkor egy kistestű, békés, tökéletesen szociális növényevő állat miért nem? Miért ne lehetne bevezetni a kecsketartást a felzárkóztató iskolákban, a szeretetotthonokban és minden olyan helyen, ahol lelkileg sérült gyermekek, felnőttek fordulnak meg, próbálnak magukra találni? Szerintem egyszerűbb kecskét tartani, mint kutyát vagy lovat (négy kutyám, lovunk és tehenünk van, és persze kecskénk), és a kecskék legalább annyira tudnak kapcsolatot teremteni az emberrel, mint a felsorolt társállatok.

És persze a kecske „hozadéka” sem megvetendő: ahogy a kutyáé a puha, kanapé mellett lábunkhoz simuló meleg test, a házőrzés, a lóé a lovaglás élménye, nos, a kecske tejet ad. Megfontolandó haszon ez például egy családnál, vagy olyan intézménynél, ahol emberekkel foglalkoznak, akiket egészséges élelmiszerrel is el kell látni.

Én látom benne a lehetőséget és tudom, hogy többen így vannak ezzel. El is kezdődött valamilyen formában a kecskék „terápiás célra való használata”, de sajnos, megrekedt az állatsimogatónál – és bár ez is fantasztikus dolog, semmiképp sem becsülöm le, de azért ennél több is kihozható lehetne ebből az állatból.

Engedély, engedély, pénz, pénz, pénz

Úgy gondolom, sok kecsketartó és tenyésztő szívesen felvállalna néhány gyerekcsoportot, különösen, ha nincs miért szégyenkeznie a saját gazdaságában, mert az állatok tiszták és egészségesek. Én legalábbis szívesen veszem a látogatókat, örülök nekik, és mindenkit bíztatok, jöjjön be velem az állatok közé a karámba. Ez mindenkinek jó, leginkább nekem. Kialakul egyfajta bizalom felém, látják az állatokat, a kezességüket, a füljelzőt (ha nem tudják, mi az, elmagyarázom, azt is, miért kell, hogy a fülükben legyen), és ez mindenképp jót tesz az „üzletnek”.

Jó a vevőknek, mert saját szemükkel győződhetnek meg arról, hogy az állatok egészségesek, kedvesek, nem fáj nekik a fejés (valami oknál fogva ez sarkalatos kérdés a városi emberek szemében, legtöbbjük meg van arról győződve, hogy a fejés fájdalmas és kellemetlen, kényszer), és arról is, hogy a kecskék nem büdösek.

A döntésnél sokakat az érzelmük is befolyásol, nemcsak a pénztárcájukat vagy az egészségüket tartják szempontnak. És jót tesznek az állatoknak is a látogatások: kikapcsolódnak, megtörik a napi rutinjuk, amire a kíváncsi kecskék mindig jól reagálnak. Azok az állatok, akik nem szeretik az idegeneket, csak félrehúzódnak, a „bohócok” pedig „bezsebelik” a figyelmet, a simogatást és kényeztetést.

Ha ezt a „simogatósdit” szeretnénk hivatalossá tenni, ugyanabba ütközünk, mint egyéb más ügyek intézésénél. Engedélykérésbe, kötelezettségekbe és elvárásokba. Mivel ez egyfajta vendéglátásnak, illetve rendezvénynek minősül, a kézmosóhelyiségtől az illemhelyig mindenfélét kell biztosítanunk a vendégeknek, még ha csak kéthavonta egyszer, 10 percre esik be egy vidám gyerekcsoport, vagy egy kiránduló. Megértem én ezt is persze, de a józan paraszti ész azt mondja, hogy ha az állatok tejtermelésre alkalmasak (egészségesek), és ehhez rendelkeznek a megfelelő dokumentációval, ha a tartási hely megfelel a hatóság követelményeinek állattartás szempontjából, sőt, a gazdaság a tejfeldolgozás szigorú előírásainak is eleget tesz, akkor miért ne felelne meg néhány látogató karámon belüli kis bámészkodásának? Na, mindegy, ez az én józan paraszti eszem gondolkodása, a való világ sajnos, más.

Azt gondolom azonban, lenne jövője annak, hogy kecskéink ne csak tejtermékkel, hússal, kiskecskével vagy netalántán bőrrel boldogítsák az embereket, hanem igazi élménnyel is, és ezek az állatok is elnyerjék egyszer hivatalosan is a „társ” illetve a „terápiás” jelzőt. Szerintem megérdemlik. Persze, addig sok víz lefolyik még a Dunán, ezt is ki kell harcolniuk a tenyésztőknek, tartóknak, szép és tiszta, egészséges állományokkal bizonyítani, ami persze pénzbe kerül, hiszen papíron, tehát hivatalosan is bizonyítanunk kell.

Más utakon

Manapság a mezőgazdasági iskolákban alig-alig tanítanak valamit a kecskékről, legyen az középiskola, agrár vagy állatorvosi képzés. Az alapoktatásban esetleg érintik az állatot, a „hallottunk róla” kategóriába tartozik. Mi lenne, ha néhány lelkes kecsketartó, tenyésztő, venné a bátorságot és az oktatási intézmény faliújságján keresne magának „gyakornokot”? Mindig jól jön a segítség! Mi lenne, ha megkeresnénk az általános iskolákat, az óvodákat, és meghívnánk őket magunkhoz, egy kis nézelődésre? Ez, úgy vélem, csak rajtunk, az intézményen és a diákokon múlik, és talán nem engedélyköteles, amíg számlát nem állítunk ki róla. De ha a helyi kisiskolások amúgy is ott mennek el előttünk, akkor miért ne jöhetnének be az állatok közé, vagy a legelőre? Mindannyiunk érdeke ez lenne, úgy gondolom.

Megszűnnének az előítéletek a kecskével szemben, és sok gyerkőc megbarátkozna az állattal, a legelővel, a szabad ég alatti munkával. A nagyobbak meg beletanulnának a fejésbe, az állattartás mindenféle napi gondjaiba, még akkor is, ha a lótól-marhától esetleg félnek, a disznó büdös nekik, a tollra meg allergiások (mert sajnos vannak ilyen agrárhallgatók és állatorvos jelöltek is). Tehát meg lehet a kecske témát közelíteni máshogy is, nemcsak a terápiás vagy a tejtermelési oldaláról. A többi meg leginkább a kecskéken múlik, de ahogy ismerem őket, vannak olyan érzékenyek és „jópofák”, hogy kezelni tudják a helyzetet. És ahogy egyre népszerűbbé válnak kecskéink, úgy lesz egyre népszerűbb a tartásuk, nő az állat renoméja, a termékek iránti kereslet, és felemelkedhet a „szegény ember tehene” kissé lenézett, kissé degradáló kategóriából.

Amerikában elvonóprogramokon, egyes fegyintézetekben és kiskorúak „javító intézetében” már évek óta használnak kecskéket, sőt, az ottani „kecskés szervezetek” az állammal karöltve kifejezetten támogatják ezeket a programokat.

Gyerekek a Hoegger farm honlapján
Gyerekek a Hoegger farm honlapján
És létezik olyan kecskefajta, amit kifejezetten erre ajánlanak: a nigériai törpekecske. És persze vannak, akik terápiás célra tartanak kecskéket, eredményeiket rendszeresen publikálják, mint például a Hoegger Farmyard. Mondhatnánk, Amerika a lehetőségek hazája – de mi sem vagyunk kevesebbek, megvan a tudásunk, a tapasztalatunk hozzá, maximum a tartók igényességén kéne még csiszolni.

A jövő

A jövő az, ami ködbe vész, de úgy hiszem, hogy a felelős kecsketartó elindul ebbe az irányba (is). Ahhoz, hogy életben maradjunk, hogy működjön a gazdaságunk, hogy eltartsa a családunkat, több lábon kell állnunk. Ha kihasználjuk ezt a kis pluszt, amit a kecskék érzékenységükkel, barátságosságukkal nyújtani tudnak, akkor eggyel több szalmaszálba kapaszkodhatunk, ha szükséges. Miért ne? Az egész csak rajtunk múlik – de ez persze ott kezdődik, hogy állataink alkalmasak legyenek erre a feladatra, ahogy említettem, szelídek, kezesek, egészségesek. Minden elkezdődik valahol, és minden feladatot el kell kezdenünk egyszer. Ez miért ne lehetne az új év egyik újabb feladata?

Pallagi Zsuzsanna

GerecseKecske, Neszmély

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/01 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A húsgalamb: cél a legnagyobb vitalitású utód

A háztáji haszongalamb-tenyésztés elsősorban a fajtatiszta tenyésztésen alapul, mivel a hibridektől várható heterózishatás (hibridhatás) a galambfajban kisebb, mint más baromfifajokban. Ettől függetlenül, mint a fajtákat ismertető részben is kitértünk rá, a húsgalambtenyésztésben is vannak jól kiválasztott és szelektált fajták és vonalak keresztezésével előállított árutermelő hibridek.

Vakcina-gyártó üzem épül Monoron 8 milliárd forintból

A Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. új állatvakcina-gyártó üzemet, valamint kutatási és fejlesztési központot épít a Pest megyei Monoron több, mint 8 milliárd forintból.

Középpontban a nyúltenyésztés: Mitől függ a nyulak születési súlya? (2.)

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ.

Egyre több az elhízott ló

A lovak fele túlsúlyosnak számít, mert a lótulajdonosok elfelejtették az egészséges lótartás alapelveit – figyelmeztetnek angol állatorvosok.

Újabb ASP-s vaddisznó Borsodban

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hangony község külterületén talált vaddisznó tetemben mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az új esetet a magas kockázatú területen belül azonosították. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását.

Drágábbak a gabonák, olcsóbbak a gyümölcsök

Tavaly novemberben a mezőgazdasági termelői árak 4,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakkal összevetve. A növényi termékek ára 9,1 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékek ára 3,1 százalékkal csökkent - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Új házikedvenc Közép-Ázsiából

Él Közép-Ázsiában egy dekoratív rágcsáló, az óriás versenyegér, amelynek tartására eleddig kevesen vállalkoztak. Ő a versenyegerek óriása, a fej és a test hossza 15-18,5 cm, farokhossza 13-16 cm, testsúlya pedig 169-275 gramm. Így érthető, hogy rokonfajaihoz képest jóval nagyobb helyet igényel.

Népszerűek a magyar galambfajták

2019. január második hétvégéjén rendezte meg a B. 15. Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület éves kiállítását Rákospalotán, a Csokonai Művelődési Házban. A hajdan csak a kerület galambtenyésztőinek meghirdetett seregszemle mára kiteljesedett Budapest más, elsősorban északi kerületeiben lakó galambászaival.

Hatályba léptek a földtörvény módosításai

2019. január 11-én hatályba léptek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, és az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások.

A kínai sertéságazat megsínyli az ASP-t

Kína legnagyobb sertéstenyésztői jelentősen csökkentették a 2018-as profit becsléseiket, mivel a gyorsan terjedő afrikai sertéspestis (ASP) erősen befolyásolja a sertéshús árakat és a keresletet. Ez pedig érzékenyen érinti a világ legnagyobb sertéshús előállító országát.