Back to top

Szükség van-e magyar burgonyára?

Bár a burgonya egykor alapélelmiszernek számított, napjainkban folyamatosan csökken a fogyasztása, és a magyarországi termőterület is apad. A teremlőknek a nyomott piaci árak sem kedveznek az idén. Az ágazat helyzetét tekintették át Burgonyakutatási Központ által szervezett hagyományos Burgonya Ágazati Fórumon. Bemutatták a legújabb, állami fajtaelismerésre váró nemesítést, a Balatoni sárgát is.

A Pannon Egyetem Agrártudományi Kutatóközpont keretein belül működő Burgonyakutatási Központ minden év elején megszervezi a Burgonya Ágazati Fórumot. Az egész napos rendezvény az idén is széles körű áttekintést nyújtott a jelenlévők számára a magyar mezőgazdaság, azon belül is a burgonyatermelés országos helyzetéről, az Európai Uniós és a hazai támogatási rendszer változásairól. Ismereteket szerezhettek a résztvevők a nemzetközi és hazai burgonyapiac helyzetéről, a vetőgumó-szaporítások aktualitásairól, az európai és hazai karantén kórokozó-helyzetről és nem utolsó sorban a Burgonya Kutatási Központ fajtakínálatáról, újdonságairól, illetve néhány jelenleg zajló kutatási munkáról és eredményeiről is.

A burgonyaágazat helyzetét tekintették át Burgonyakutatási Központ által szervezett hagyományos tél végi Burgonya Ágazati Fórumon, Keszthelyen
A burgonyaágazat helyzetét tekintették át Burgonyakutatási Központ által szervezett hagyományos tél végi Burgonya Ágazati Fórumon, Keszthelyen
Fotó: Pap Edina

Átszervezés alatt

Polgár Zsolt igazgató elmondta, hogy átmeneti időszakot él meg az ország egyetlen burgonyakutató intézete. Már hírt adtunk arról, hogy tavaly július 1-jétől, gazdaságossági és szervezési okokból szétválik a burgonyakutatási és -nemesítési, illetve a vetőgumó-termelési tevékenység. Ez utóbbit a száz százalékos egyetemi tulajdonban lévő Georgikon Tanüzem Nonprofit Kft. végzi a jövőben. Kocsis László rektorhelyettes elmondta, hogy az átszervezés célja a hatékonyság növelése, az imputanyag-beszerzés gördülékenyebbé tétele. A kutató és a termelő tevékenység kettéválasztásával a kutatással, nemesítéssel foglalkozó szakembereknek nem kell piaci alapú termelő tevékenységet folytatniuk.

Zsitnyán Tamás, a tanüzem igazgatója bemutatta a szervezet tevékenységét. Elmondta, hogy az idei próbaév lesz a burgonyavetőgumó-termelésben és kiszolgálásban, ami reményeik szerint kedvező eredményeket hoz a termelő partnerek számára is. Hozzátette, hogy a közeljövőben szeretnék megoldani a termőterületek öntözhetőségét, fúrt kút és víztározó építésével, amihez a berendezések több éve rendelkezésre állnak.

A legújabb fajtajelölt a Balatoni sárga
A legújabb fajtajelölt a Balatoni sárga
Fotó: Pap Edina

Kétévente új fajta

Polgár Zsolt igazgató előadásában áttekintette a több mint hatvan éve alakult intézet működésének elmúlt 15 évét, amit kilenc államilag elismert burgonyafajta fémjelez. Két-három évente rukkolnak elő újabb fajtákkal, amelyek a vetőburgonya-piacon egyedülálló módon összetett rezisztenciával rendelkeznek. Magyarországon piacvezető a 2007-ben elismert Balatoni rózsa. 2013-ban kapott állami elismerést az első magyar nemesítésű feldolgozóipari fajta, az Arany chipke, amely külföldi próbatermesztésben is kiválóan szerepel.

2017-ben szerzett állami elismerést a Basa, amely bár A főzési típusú salátaburgonya-fajta, felhasználási köre igen változatos lehet. A közismert és kedvelt Somogyi kifli ellenálló, jobb gumóformájú leváltója. Jövőre várható a külföldön igen kedvelt sárga héjú, sárga húsú, B/C átmeneti főzési típusú Balatoni sárga fajta állami fajtaelismerése. Polgár Zsolt előrevetítette, hogy az intézet a közeljövőben egyedi minőségű burgonyafajtával rukkol elő.

A keszthelyi Burgonya Ágazati Fórumon elhangzott témákról részletesebben a Magyar Mezőgazdaság és Kertészet és Szőlészet hasábjain olvashat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Arzénmentesítő mohák

A Stockholmi Egyetemen végzett kísérletek kimutatták, hogy a mohák hatékonyan képesek kivonni az arzént. A felfedezés környezetbarát megoldást tesz lehetővé a víz arzéntól való megtisztítására, mely főleg a bányászati tevékenység miatt okoz problémát.

A-tól Z-ig, azaz az Alettától a Zalagyöngyéig

Nagyszabású tudományos konferencián emlékeztek meg Csizmazia Darab József munkásságáról. A rendezvénynek helyszínt biztosító agrártárca Darányi terme megtelt a száz éve született szőlőnemesítő előtt tisztelgő szakemberekkel.

Krumpli kétszázszoros áron

Kilónként 2000 svéd koronáért (61 ezer forintért) árverezték el a héten az idény első burgonyatermését Svédországban.

Édesvizi mikroműanyag-szint mérést kutat a Wessling

Az édesvizek mikroműanyag szennyezettségének megállapítására a Wessling Hungary Kft. 269,5 millió forint összköltségvetésű projektet indított, amelyben vállalta, hogy 2019 december végéig egységes mintavételi eljárásokat dolgoz ki - közölte a cég az MTI-vel.

Odút a fákra, madarat az odúba!

Május 10-én ünnepeljük a Madarak és Fák Napját. Sajnos azonban nincs túl sok okunk az örömre: bár tölgyerdeink közül kerülnek ki legnagyobb biológiai sokféleségű szárazföldi élőhelyeink, egészségük mára drasztikusan leromlott.

Mozognak-e a fák?

A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz, így a nappal és éjszaka váltakozásához is. Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig ismeretlen mechanizmusát sejtetik: a fák „pumpálják“ a vizet.

Nőtt a tavaszi búza és a kukorica vetésterülete is az idén

A tél végi és kora tavaszi időjárás nem segítette a földeken dolgozókat. A szokatlanul hideg és csapadékos márciusi időjárás miatt a gazdák a tavaszi munkák kisebb hányadát végezték el április közepéig, mint egy évvel korábban - derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tavaszi mezőgazdasági munkákról szóló jelentéséből.

Horn Péter: a géntechnológia soha nem látott változást hozhat

Tollatlan csirke és másnaposságot alig okozó bor: csak néhány meghökkentő jelenség az élelmiszertermelés újdonságaiból. Horn Péter akadémikus tartott előadást a Somogyi Hírlap Vállalkozói Szalonban.

Elkészült a rózsák genetikai térképe

Megfejtették a rózsák teljes genetikai kódját, és egyebek mellett kiderült, hogy az illatos virág közelebbi rokonságban áll az eperrel, mint gondolnánk - számolt be a tudományos eredményről szerdán a BBC News.

Új növényi rovarölő szer?

Indiai kutatók szerint új, környezetbarát biocid készítményt lehet készíteni az Amerika trópusi vidékeiről származó, a kutyatejfélék családjába tartozó növényből, a Jatropha curcus-ból. Ezzel tovább bővülne a biológiai rovarölő szerek köre.