Back to top

Szükség van-e magyar burgonyára?

Bár a burgonya egykor alapélelmiszernek számított, napjainkban folyamatosan csökken a fogyasztása, és a magyarországi termőterület is apad. A teremlőknek a nyomott piaci árak sem kedveznek az idén. Az ágazat helyzetét tekintették át Burgonyakutatási Központ által szervezett hagyományos Burgonya Ágazati Fórumon. Bemutatták a legújabb, állami fajtaelismerésre váró nemesítést, a Balatoni sárgát is.

A Pannon Egyetem Agrártudományi Kutatóközpont keretein belül működő Burgonyakutatási Központ minden év elején megszervezi a Burgonya Ágazati Fórumot. Az egész napos rendezvény az idén is széles körű áttekintést nyújtott a jelenlévők számára a magyar mezőgazdaság, azon belül is a burgonyatermelés országos helyzetéről, az Európai Uniós és a hazai támogatási rendszer változásairól. Ismereteket szerezhettek a résztvevők a nemzetközi és hazai burgonyapiac helyzetéről, a vetőgumó-szaporítások aktualitásairól, az európai és hazai karantén kórokozó-helyzetről és nem utolsó sorban a Burgonya Kutatási Központ fajtakínálatáról, újdonságairól, illetve néhány jelenleg zajló kutatási munkáról és eredményeiről is.

A burgonyaágazat helyzetét tekintették át Burgonyakutatási Központ által szervezett hagyományos tél végi Burgonya Ágazati Fórumon, Keszthelyen
A burgonyaágazat helyzetét tekintették át Burgonyakutatási Központ által szervezett hagyományos tél végi Burgonya Ágazati Fórumon, Keszthelyen
Fotó: Pap Edina

Átszervezés alatt

Polgár Zsolt igazgató elmondta, hogy átmeneti időszakot él meg az ország egyetlen burgonyakutató intézete. Már hírt adtunk arról, hogy tavaly július 1-jétől, gazdaságossági és szervezési okokból szétválik a burgonyakutatási és -nemesítési, illetve a vetőgumó-termelési tevékenység. Ez utóbbit a száz százalékos egyetemi tulajdonban lévő Georgikon Tanüzem Nonprofit Kft. végzi a jövőben. Kocsis László rektorhelyettes elmondta, hogy az átszervezés célja a hatékonyság növelése, az imputanyag-beszerzés gördülékenyebbé tétele. A kutató és a termelő tevékenység kettéválasztásával a kutatással, nemesítéssel foglalkozó szakembereknek nem kell piaci alapú termelő tevékenységet folytatniuk.

Zsitnyán Tamás, a tanüzem igazgatója bemutatta a szervezet tevékenységét. Elmondta, hogy az idei próbaév lesz a burgonyavetőgumó-termelésben és kiszolgálásban, ami reményeik szerint kedvező eredményeket hoz a termelő partnerek számára is. Hozzátette, hogy a közeljövőben szeretnék megoldani a termőterületek öntözhetőségét, fúrt kút és víztározó építésével, amihez a berendezések több éve rendelkezésre állnak.

A legújabb fajtajelölt a Balatoni sárga
A legújabb fajtajelölt a Balatoni sárga
Fotó: Pap Edina

Kétévente új fajta

Polgár Zsolt igazgató előadásában áttekintette a több mint hatvan éve alakult intézet működésének elmúlt 15 évét, amit kilenc államilag elismert burgonyafajta fémjelez. Két-három évente rukkolnak elő újabb fajtákkal, amelyek a vetőburgonya-piacon egyedülálló módon összetett rezisztenciával rendelkeznek. Magyarországon piacvezető a 2007-ben elismert Balatoni rózsa. 2013-ban kapott állami elismerést az első magyar nemesítésű feldolgozóipari fajta, az Arany chipke, amely külföldi próbatermesztésben is kiválóan szerepel.

2017-ben szerzett állami elismerést a Basa, amely bár A főzési típusú salátaburgonya-fajta, felhasználási köre igen változatos lehet. A közismert és kedvelt Somogyi kifli ellenálló, jobb gumóformájú leváltója. Jövőre várható a külföldön igen kedvelt sárga héjú, sárga húsú, B/C átmeneti főzési típusú Balatoni sárga fajta állami fajtaelismerése. Polgár Zsolt előrevetítette, hogy az intézet a közeljövőben egyedi minőségű burgonyafajtával rukkol elő.

A keszthelyi Burgonya Ágazati Fórumon elhangzott témákról részletesebben a Magyar Mezőgazdaság és Kertészet és Szőlészet hasábjain olvashat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két anyától születtek egerek

A Kínai Tudományos Akadémia kutatói apa nélkül „kreáltak” újszülött egereket két anyától. A szaporodás természetes szabályait szegték meg a genetikusok.

Felhő technológia menti meg a méheket?

Új megközelítéssel, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait, és igyekeznek elősegíteni a világ legfontosabb beporzó állatainak fennmaradását - közölte az Oracle és a World Bee Project az MTI-vel csütörtökön.

Stratégiai megállapodás a Nemzeti Ménesbirtok és a Szent István Egyetem között

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a Szent István Egyetemmel, a felsőoktatási intézmény gödöllői székhelyén.

Poloskacsapdát fejleszt az MTA

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Az Ön vállalkozása hogyan digitalizál? – Rövid felmérés

Amennyiben ön egyéni gazdálkodó vagy cégvezető, kérjük, szánjon néhány percet az önkéntes és anonim kérdőív kitöltésére! Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) célja az agrárgazdaság digitalizációs átalakítása és fejlesztése az agrárgazdaság hatékonyságának növeléséhez. A DAS gördülékeny és hatékony megvalósítása érdekében az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérést készít a jelenlegi helyzetről.

Újabb géntechnológiai bravúr

Géntechnológiák és szintetikus biológiai technikák alkalmazásával genetikailag módosított kék rózsát állítottak elő kínai kutatók.

Gabonatermesztők: jól haladnak az őszi munkák

Jó ütemben haladnak az őszi betakarítási és a vetési munkák is a száraz időjárásnak köszönhetően, ugyanakkor a megfelelő keléshez szükség lenne a csapadékra - mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hétfőn az MTI-nek.

Új biológiai hulladéktechnológiát fejleszt a Profikomp Zrt.

Új, integrált biológiai hulladék feldolgozó technológiát fejleszt ki a gödöllői székhelyű Profikomp Környezettechnika Zrt. vezette konzorcium, amellyel elsősorban állattartó telepek állíthatnak elő új típusú szerves trágyát - közölték az MTI-vel.

Édes kis semmiség - a cukor káros, vagy a szokásaink?

A világ fejlett országaiban rengetegen küzdenek elhízottsággal, illetve túlsúllyal. Azoknál az embereknél, akik több édességet fogyasztanak nagyobb valószínűséggel alakul ki kettes típusú cukorbetegség, szívrendellenesség vagy rák…de lehet nem is a cukor a hibás.

A juhágazat hiányosságainak pótlása és új ismeretek szerzése a cél

"A hazai juhtartás eredményessége, termelékenysége, állategészségügyi helyzete, technológiai színvonala, és sajnos a juhtenyésztésé is elmarad az európai szinttől. Egy kutatóintézetnek nem feladata, hogy a hiányosság kialakulásának okát keresse. A mi feladatunk releváns megoldási javaslatok kidolgozása a felmerülő problémákra" - Dr. Monori István összefoglalóját olvashatják.