Back to top

Szükség van-e magyar burgonyára?

Bár a burgonya egykor alapélelmiszernek számított, napjainkban folyamatosan csökken a fogyasztása, és a magyarországi termőterület is apad. A teremlőknek a nyomott piaci árak sem kedveznek az idén. Az ágazat helyzetét tekintették át Burgonyakutatási Központ által szervezett hagyományos Burgonya Ágazati Fórumon. Bemutatták a legújabb, állami fajtaelismerésre váró nemesítést, a Balatoni sárgát is.

A Pannon Egyetem Agrártudományi Kutatóközpont keretein belül működő Burgonyakutatási Központ minden év elején megszervezi a Burgonya Ágazati Fórumot. Az egész napos rendezvény az idén is széles körű áttekintést nyújtott a jelenlévők számára a magyar mezőgazdaság, azon belül is a burgonyatermelés országos helyzetéről, az Európai Uniós és a hazai támogatási rendszer változásairól. Ismereteket szerezhettek a résztvevők a nemzetközi és hazai burgonyapiac helyzetéről, a vetőgumó-szaporítások aktualitásairól, az európai és hazai karantén kórokozó-helyzetről és nem utolsó sorban a Burgonya Kutatási Központ fajtakínálatáról, újdonságairól, illetve néhány jelenleg zajló kutatási munkáról és eredményeiről is.

A burgonyaágazat helyzetét tekintették át Burgonyakutatási Központ által szervezett hagyományos tél végi Burgonya Ágazati Fórumon, Keszthelyen
A burgonyaágazat helyzetét tekintették át Burgonyakutatási Központ által szervezett hagyományos tél végi Burgonya Ágazati Fórumon, Keszthelyen
Fotó: Pap Edina

Átszervezés alatt

Polgár Zsolt igazgató elmondta, hogy átmeneti időszakot él meg az ország egyetlen burgonyakutató intézete. Már hírt adtunk arról, hogy tavaly július 1-jétől, gazdaságossági és szervezési okokból szétválik a burgonyakutatási és -nemesítési, illetve a vetőgumó-termelési tevékenység. Ez utóbbit a száz százalékos egyetemi tulajdonban lévő Georgikon Tanüzem Nonprofit Kft. végzi a jövőben. Kocsis László rektorhelyettes elmondta, hogy az átszervezés célja a hatékonyság növelése, az imputanyag-beszerzés gördülékenyebbé tétele. A kutató és a termelő tevékenység kettéválasztásával a kutatással, nemesítéssel foglalkozó szakembereknek nem kell piaci alapú termelő tevékenységet folytatniuk.

Zsitnyán Tamás, a tanüzem igazgatója bemutatta a szervezet tevékenységét. Elmondta, hogy az idei próbaév lesz a burgonyavetőgumó-termelésben és kiszolgálásban, ami reményeik szerint kedvező eredményeket hoz a termelő partnerek számára is. Hozzátette, hogy a közeljövőben szeretnék megoldani a termőterületek öntözhetőségét, fúrt kút és víztározó építésével, amihez a berendezések több éve rendelkezésre állnak.

A legújabb fajtajelölt a Balatoni sárga
A legújabb fajtajelölt a Balatoni sárga
Fotó: Pap Edina

Kétévente új fajta

Polgár Zsolt igazgató előadásában áttekintette a több mint hatvan éve alakult intézet működésének elmúlt 15 évét, amit kilenc államilag elismert burgonyafajta fémjelez. Két-három évente rukkolnak elő újabb fajtákkal, amelyek a vetőburgonya-piacon egyedülálló módon összetett rezisztenciával rendelkeznek. Magyarországon piacvezető a 2007-ben elismert Balatoni rózsa. 2013-ban kapott állami elismerést az első magyar nemesítésű feldolgozóipari fajta, az Arany chipke, amely külföldi próbatermesztésben is kiválóan szerepel.

2017-ben szerzett állami elismerést a Basa, amely bár A főzési típusú salátaburgonya-fajta, felhasználási köre igen változatos lehet. A közismert és kedvelt Somogyi kifli ellenálló, jobb gumóformájú leváltója. Jövőre várható a külföldön igen kedvelt sárga héjú, sárga húsú, B/C átmeneti főzési típusú Balatoni sárga fajta állami fajtaelismerése. Polgár Zsolt előrevetítette, hogy az intézet a közeljövőben egyedi minőségű burgonyafajtával rukkol elő.

A keszthelyi Burgonya Ágazati Fórumon elhangzott témákról részletesebben a Magyar Mezőgazdaság és Kertészet és Szőlészet hasábjain olvashat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

GMO-méh a láthatáron?

Mind a méhészek között, mind tudományos körökben elfogadott az a nézet, hogy megfelelő varroa atkakezelés nélkül a háziméhcsaládok menthetetlenül elpusztulnak. Ha pusztán gazdaállat – parazita alapon nézzük ezt a tényt, akkor ez nyilvánvaló evolúciós zsákutca. Ha egy parazita elpusztítja a gazdaszervezetet, amitől saját léte függ, akkor saját sorsát ő sem kerülheti el, maga is pusztulásra ítélt.

A rókáknál lehet a háziasítás genetikájának kulcsa

A 20. század közepe táján Szibériában végeztek háziasítási kísérleteket ezüstrókákkal. Ennek eredményeképpen olyan állatok születtek, melyek viselkedése a kutyáékhoz hasonlít: keresik az ember társaságát, bújnak, nyüszítenek, akár egy golden retriver. Azonban eddig senki nem vizsgálta a rókákban lezajló genetikai változásokat.

Tarka Marhafesztivál Bonyhádon: hogy alakul az ágazat jövője 2020 után?

Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált. A rendezvény kertében tartott országos agrárfórumom elhangzott, hogy az Agrárminisztérium 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat.

A lengyelek Európa málna-nagyhatalma

Míg Magyarországon jelentősen csökkent a málnatermelés, addig néhány szomszédos és közeli országban eredményes ez a tevékenység – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet zöldség-, gyümölcs- és borpiaci jelentéséből.

A mezőgazdaság reformja visszafordíthatja a klímaváltozást

Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani.

Tartós növekedésre számítanak a nagyvállalatok

A Magyarországon működő nagyvállalatok többsége a gazdasági növekedés folytatódásával számol, várakozásaik azonban kissé visszafogottabbak az utóbbi fél évben - derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index kutatásából.

Még legalább öt év kell az ASP elleni vakcina kifejlesztéséhez

Egy wroclawi kutatóintézet, tanulmányozva az afrikai sertéspestis terjedését, arra a megállapításra jutott, hogy a vírusos betegség évente megközelítőleg 200 km/év sebességgel terjed keletről Nyugat-Európa felé. Az Európai Unió új kutatási forrásokat is megnyitott az afrikai sertéspestis elleni oltóanyag kifejlesztésre. Mikorra várható, hogy az afrikai sertéspestisnek (ASP) lesz ellenszere?

Aszály Hollandiában

Már legalább hat hete nem esett az eső Hollandiában, ami a tengerparti ország számára szinte katasztrófális kimenetelű. Uganakkor olvad az aszfalt a rendkívüli forróságban, ami a mezőgazdaságot is komoly kihívások elé állítja.

Made in Fukusima: küzdenek a gazdák a bizalomért

Bő hét év telt el a szökőár okozta fukusimai atomkatasztrófa óta, ám annak ellenére, hogy a szigorú vizsgálatok nem mutatnak radioaktív szennyezést a régióban előállított élelmiszerekben, a termelők még mindig tapasztalják a fogyasztók bizalmatlanságát.

Önuralmat gyakorol, és a társaival is kiszúr ez a kismadár

Döbbenetes felfedezést tettek a széncinkék viselkedését vizsgáló svéd tudósok a Lund Egyetemen: a madarak képesek uralkodni magukon. Ezt a viselkedési formát eddig főleg az intelligensebb főemlősöknél és hollóknál figyelték meg.