0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Szükség van-e magyar burgonyára?

Bár a burgonya egykor alapélelmiszernek számított, napjainkban folyamatosan csökken a fogyasztása, és a magyarországi termőterület is apad. A teremlőknek a nyomott piaci árak sem kedveznek az idén. Az ágazat helyzetét tekintették át Burgonyakutatási Központ által szervezett hagyományos Burgonya Ágazati Fórumon. Bemutatták a legújabb, állami fajtaelismerésre váró nemesítést, a Balatoni sárgát is.

A Pannon Egyetem Agrártudományi Kutatóközpont keretein belül működő Burgonyakutatási Központ minden év elején megszervezi a Burgonya Ágazati Fórumot. Az egész napos rendezvény az idén is széles körű áttekintést nyújtott a jelenlévők számára a magyar mezőgazdaság, azon belül is a burgonyatermelés országos helyzetéről, az Európai Uniós és a hazai támogatási rendszer változásairól. Ismereteket szerezhettek a résztvevők a nemzetközi és hazai burgonyapiac helyzetéről, a vetőgumó-szaporítások aktualitásairól, az európai és hazai karantén kórokozó-helyzetről és nem utolsó sorban a Burgonya Kutatási Központ fajtakínálatáról, újdonságairól, illetve néhány jelenleg zajló kutatási munkáról és eredményeiről is.

Átszervezés alatt

Polgár Zsolt igazgató elmondta, hogy átmeneti időszakot él meg az ország egyetlen burgonyakutató intézete. Már hírt adtunk arról, hogy tavaly július 1-jétől, gazdaságossági és szervezési okokból szétválik a burgonyakutatási és -nemesítési, illetve a vetőgumó-termelési tevékenység. Ez utóbbit a száz százalékos egyetemi tulajdonban lévő Georgikon Tanüzem Nonprofit Kft. végzi a jövőben. Kocsis László rektorhelyettes elmondta, hogy az átszervezés célja a hatékonyság növelése, az imputanyag-beszerzés gördülékenyebbé tétele. A kutató és a termelő tevékenység kettéválasztásával a kutatással, nemesítéssel foglalkozó szakembereknek nem kell piaci alapú termelő tevékenységet folytatniuk.

Zsitnyán Tamás, a tanüzem igazgatója bemutatta a szervezet tevékenységét. Elmondta, hogy az idei próbaév lesz a burgonyavetőgumó-termelésben és kiszolgálásban, ami reményeik szerint kedvező eredményeket hoz a termelő partnerek számára is. Hozzátette, hogy a közeljövőben szeretnék megoldani a termőterületek öntözhetőségét, fúrt kút és víztározó építésével, amihez a berendezések több éve rendelkezésre állnak.

Kétévente új fajta

Polgár Zsolt igazgató előadásában áttekintette a több mint hatvan éve alakult intézet működésének elmúlt 15 évét, amit kilenc államilag elismert burgonyafajta fémjelez. Két-három évente rukkolnak elő újabb fajtákkal, amelyek a vetőburgonya-piacon egyedülálló módon összetett rezisztenciával rendelkeznek. Magyarországon piacvezető a 2007-ben elismert Balatoni rózsa. 2013-ban kapott állami elismerést az első magyar nemesítésű feldolgozóipari fajta, az Arany chipke, amely külföldi próbatermesztésben is kiválóan szerepel.

2017-ben szerzett állami elismerést a Basa, amely bár A főzési típusú salátaburgonya-fajta, felhasználási köre igen változatos lehet. A közismert és kedvelt Somogyi kifli ellenálló, jobb gumóformájú leváltója. Jövőre várható a külföldön igen kedvelt sárga héjú, sárga húsú, B/C átmeneti főzési típusú Balatoni sárga fajta állami fajtaelismerése. Polgár Zsolt előrevetítette, hogy az intézet a közeljövőben egyedi minőségű burgonyafajtával rukkol elő.

A keszthelyi Burgonya Ágazati Fórumon elhangzott témákról részletesebben a Magyar Mezőgazdaság és Kertészet és Szőlészet hasábjain olvashat.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu