Back to top

Miért mondjuk: „iszik, mint a gödény”?

A rózsás gödény mintegy másfél méteres testhosszával, hatalmas, jellegzetes csőrével lenyűgözi a madárbarátokat. Csőrét lényegében egy hatalmas halfogó eszköznek is tekinthetjük. Felső kávája kampós, míg az alsón egy terjedelmes, torokra is kiterjedő bőrzacskó található.

A gödény görög eredetű elnevezése a pelikán. Bár csőre méretes, ritkán zsákmányol 1,2 kilogrammosnál nagyobb halakat. Könnyen táguló torokzacskójában azonban akár 13 liternyi víz is összegyűlik. Így nem meglepő, hogy egy-egy merülés után, amikor a felszínre visszatér, igyekszik ettől a fölösleges tehertől megszabadulni. Eközben az élelmes sirályok ügyes kalóz módjára elorozhatják a gödény zsákmányát. De madarunkat se kell félteni: ha teheti, ő is elragadja más állatok, akár fajtársainak élelmét is.

Fotó: Tóth Zsigmond

Úgy a rózsás, mint közeli rokona, a borzas gödény, ha csak teheti, szívesen halászik csoportban. Ilyenkor sorban úszva hajtják a halakat a sekély parti víz felé, majd ott egyszerűen belapátolják őket hatalmas torokzacskóikba. Ezeknek a torokzacskóknak méretei már régóta megmozgatták az emberek fantáziáját. Innen ered a leggyakrabban használt pelikános szólásmondásunk: iszik, mint a gödény.

A rózsás gödény, mint rokona is, a végeláthatatlan mocsarak lakója, így hazánk jelenlegi területéről a XIX. század derekán, mint költő faj, eltűnt. Azóta ritka kóborlóként tűnik fel, az elmúlt fél évszázadban mintegy húsz alkalommal figyelték meg, leggyakrabban a Velencei-tónál, a Kis-Balatonon, a Fertő tónál, s olykor-olykor nagyobb halgazdaságokban.

A pelikánok nem a hűség példaképei, általában évente váltják párjaikat. A tojók kegyeiért a hímeknek minden évben meg kell küzdeniük. Egy-egy menyasszonyjelölt körül több hím is összeverődik, majd lökdösik egymást, sőt olykor csőrükkel alaposan helyben is hagyják riválisaikat. A nemek felváltva kotlanak a 2-3 tojáson, melyekből 30-32 nap után kelnek ki a fiókák. Lassan fejlődnek, csak egy hónaposan kezdenek tollasodni.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milyen a jó galambdúc?

Húsgalambjaink életének minősége, jólléte (welfare) nemcsak fontos állatvédelmi szempont, de a sikeres galambhús-előállítás alapja is. Az első komoly hiba, amit elkövethetünk a sikeres húsgalambtartás ellen, az a nem megfelelően kialakított dúc.

„Szociális csirkefarm” a tanácselnök kertjében

Először csak kicsiben, néhány közmunkással kezdődött el pár éve az a program a faluban, amely idén egy virágzó, mintegy tucat helyinek munkát adó, a környéket friss baromfi hússal ellátó vállalkozássá nőheti ki magát.

Jó tanuló a szamár!

A szamár hazánkban meglehetősen mostoha sorsú volt, mondhatni, csak a megtűrték a ló mellett – de nem csak a Kárpát-medencében volt így, hanem a világ számos országában is. Nálunk igazán csak a juhászok értékelték sokra ezt a jobb sorsra érdemes állatot.

Birkanyírás A-tól Z-ig

Tavasszal, az ellések befejeztével kezdetét veszi a birkanyírási szezon. Évente legalább egyszer, de még jobb, ha kétszer szabadítják meg az állatot a gyapjától annak érdekében, hogy az energiáját ne a teste hűtésére, hanem a megevett takarmány hasznosítására fordítsa. Így a legtöbb helyen nyáron is megnyírják a birkákat.

Öt köbméternyi állatbőrt dobtak ki Pápán

Mintegy 50-60 haszonállat, elsősorban birka lenyúzott bőrét rakták le ismeretlenek a pápai Határ utcának a Szabó Dezső utcához közeli, fákkal és bokrokkal körbevett egyik földútján az előző héten. A város a környezetszennyezés péntek délutáni észlelését követően néhány órán belül elszállíttatta a maradványokat. A rendőrség vizsgálja az ügyet.

Hét nógrádi települést nyilvánítottak fertőzött területté

Módosultak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt korlátozás alá vont területek a napokban és megváltoztak az ártalmatlanított disznók után igényelhető állami kártalanítás szabályai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján megjelent új országos főállatorvosi határozat szerint.

Őzbakot fogtak Kecskemét belvárosában

Napok óta több bejelentés érkezett a rendőrségre arról, hogy őzet láttak Kecskemét belvárosában. A rendőrök keresni kezdték és a járőrök kedd délután megtalálták a belváros egyik utcájában.

A DNS teszt lerombolta a montanai szörny legendáját

Májusban került puskavégre az a jószág, melynek fotója bejárta az internetet. Spekulációk szerint farkas-sakál vagy farkas-kutya hibrid lehetett. Persze olyan földtől elrugaszkodott elméletek is szárnyra kaptak, hogy a lelőtt egyed egy új fajba tartozik, illetve, hogy egy vérfarkas lenne.

Folytatódik a bújócska a medvével

Nem sokáig maradt meg a jeladós nyakörv a Sándorfalván befogott, majd múlt hét szerdán szabadon engedett medvén. A szakemberek azonban továbbra is követik a nyomát. Az interneten terjedő rémhírekkel ellentétben a cél nem a kilövése, hanem a lakosság és a medve biztonságának garantálása - tájékoztat weboldalán a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

A csapodár függőcinege

A függőcinege apró termetű, mozgásában a cinegékre emlékeztető madár, de nem rokona a hazánkban élő cinegéknek, például a szén- vagy a kék cinegének sem. A faj Európában elsősorban a középső és a keleti tájakon honos, nyugaton jóval ritkább, de például Portugáliában és a Brit-szigeteken teljesen hiányzik.