0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Miért mondjuk: „iszik, mint a gödény”?

A rózsás gödény mintegy másfél méteres testhosszával, hatalmas, jellegzetes csőrével lenyűgözi a madárbarátokat. Csőrét lényegében egy hatalmas halfogó eszköznek is tekinthetjük. Felső kávája kampós, míg az alsón egy terjedelmes, torokra is kiterjedő bőrzacskó található.

A gödény görög eredetű elnevezése a pelikán. Bár csőre méretes, ritkán zsákmányol 1,2 kilogrammosnál nagyobb halakat. Könnyen táguló torokzacskójában azonban akár 13 liternyi víz is összegyűlik. Így nem meglepő, hogy egy-egy merülés után, amikor a felszínre visszatér, igyekszik ettől a fölösleges tehertől megszabadulni. Eközben az élelmes sirályok ügyes kalóz módjára elorozhatják a gödény zsákmányát. De madarunkat se kell félteni: ha teheti, ő is elragadja más állatok, akár fajtársainak élelmét is.

Úgy a rózsás, mint közeli rokona, a borzas gödény, ha csak teheti, szívesen halászik csoportban. Ilyenkor sorban úszva hajtják a halakat a sekély parti víz felé, majd ott egyszerűen belapátolják őket hatalmas torokzacskóikba. Ezeknek a torokzacskóknak méretei már régóta megmozgatták az emberek fantáziáját. Innen ered a leggyakrabban használt pelikános szólásmondásunk: iszik, mint a gödény.

A rózsás gödény, mint rokona is, a végeláthatatlan mocsarak lakója, így hazánk jelenlegi területéről a XIX. század derekán, mint költő faj, eltűnt. Azóta ritka kóborlóként tűnik fel, az elmúlt fél évszázadban mintegy húsz alkalommal figyelték meg, leggyakrabban a Velencei-tónál, a Kis-Balatonon, a Fertő tónál, s olykor-olykor nagyobb halgazdaságokban.

A pelikánok nem a hűség példaképei, általában évente váltják párjaikat. A tojók kegyeiért a hímeknek minden évben meg kell küzdeniük. Egy-egy menyasszonyjelölt körül több hím is összeverődik, majd lökdösik egymást, sőt olykor csőrükkel alaposan helyben is hagyják riválisaikat. A nemek felváltva kotlanak a 2-3 tojáson, melyekből 30-32 nap után kelnek ki a fiókák. Lassan fejlődnek, csak egy hónaposan kezdenek tollasodni.

Forrás: Kistermelők Lapja