Back to top

Lendületet kapott tavaly a haltermelés

Megugrott tavaly az étkezési pontytermelés, 18,6 százalékkal nagyobb volt a tógazdaságok kibocsátása. Az étkezési célra szánt ragadazóhalak lehalászása viszont tovább csökkent.

Tavaly 2,4 százalékkal kisebb területen, 26 065 hektáron üzemeltettek tógazdaságokat, mint a megelőző évben – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) 2017. évi lehalászási jelentéséből. Emellett mintegy 222 hektáron rekonstruáltak, 37 hektáron pedig új halastavat hoztak létre a halgazdálkodók. A halastavak többségét társas vállalkozások, kisebb hányadát állami gazdálkodó szervezetek, elenyésző részét pedig mezőgazdasági, illetve halász szövetkezetek, horgász szervezetek működtetik.

A jelentés szerint 2017-ben összesen 21 208 tonna halat termeltek, túlnyomórészt piaci értékesítésre. Az értékesítésre szánt termelés főként polikultúrás tórendszerekben, elsősorban pontyra alapozva zajlik.

Érdekesség, hogy az egyébként évek óta nagyjából stagnáló pontytermelés egy év alatt lendületet kapott, 15 784 tonnáról 17 470 tonnára emelkedett.

Ezen belül az étkezési ponty előállítás is csaknem 2 ezer tonnával, 12 ezer tonna fölé nőtt. Egyre inkább terjed a táppal takarmányozás is a pontytermelésben, ami egy évvel lerövidíti a piacra kerülés idejét.

Tovább csökkent viszont az étkezési célra szánt ragadazóhalak – süllő, harcsa, csuka - lehalászása: 2,9 százalékkal mindössze 284 tonnára.

Egyre nagyobb bevételt jelent a tógazdaságoknak ugyanakkor a horgásztatással értékesített hal. Az AKI adatai szerint 282,5 tonnát értékesítettek ilyen módon az adatszolgáltatók, ami 7,6 százalékos emelkedés 2016-hoz képest.

A halászati és akvakultúra-termékek importértéke 32,1 milliárd forintot, exportértéke 7,7 milliárd forintot ért el 2017-ben, így a külkereskedelmi forgalom passzívuma 24,4 milliárd tett ki, 2 milliárd forinttal haladta meg a 2016-os értéket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megúsztuk az évet: a halászati ágazat tavalyi eredménye

Magyarország hosszú évtizede jelentős szerepet tölt be Európa édesvízi haltermelésében. Ennek legfőbb oka, hogy országunk kedvező vízrajzi adottságokkal és nagy termelési hagyományokkal rendelkezik. Kiemelkedő halas múltunk ellenére mára az ágazat nehezen alkalmazkodik a nemzetközi kihívásokhoz, kevésbé igazodik a fogyasztói szokások, az értékesítési csatornák változásához.

Hat mázsa ponty került két zalai tóba

Az őszi szezon megerősítéseként újabb telepítéseket végzett a kezelésében lévő zalai állóvizeken a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége. Ezúttal hat mázsa halat tettek a kerkaszentkirályi és a Kerkafalva melletti tavakba.

A Desedában is pusztulnak a busák

A Deseda tó több pontján is algásodik a víz. Kozári Miklós, a Kaposvári Sporthorgász Egyesület elnöke szerint a képződményt több minden okozhatja. – Belemosódik a permettel kevert víz és sár a tóba – mondta Kozári Miklós.

Halegészségügyi kiadvány segíti a termelést

A haltermelők és horgászszervezetek számára halegészségügyi témájú kézikönyvet állított össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL). A cél az, hogy a kiadvány segítségével felismerhetővé váljanak az egyes halakat érintő megbetegedések, valamint fontos információkat tartalmaz a megelőzéssel, védekezéssel és gyógykezeléssel kapcsolatban.

A halágazatnak is betett a meleg

Jelentős mennyiségű víz párolgott el tavainkból a hőség következtében, ugyanakkor komoly igény mutatkozik a magyar halra, hiszen elismert és kiváló minőségű a pontyunk

Drágulva is nő a hazai halfogyasztás

A csapadékos időjárás és a forint gyengülése is hozzájárult ahhoz, hogy az üzletláncok számára fenntarthatatlan­ná vált az étkezési halak áfacsökkentése után ígért 17-22 százalékos árleszállítás.

Segítség az akvakultúra fejlesztési pályázathoz

Segítség a MAHOP-2.5-2017 kódszámú felhíváshoz kapcsolódó elszámolás (kifizetési kérelem) és szakmai beszámoló benyújtásához.

Őstermelők és élelmiszeriparban dolgozók figyelem: számít az Ön véleménye!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Hétfa Kutatóintézettel (HKI) közös felmérésében az őstermelőket kérdezik a járulékfizetési gyakorlatról, az élelmiszer-gazdasági vállalkozások esetében pedig a foglalkoztatási nehézségeit és piacra jutási problémáit igyekeznek feltárni - ehhez kérik az érintettek segítségét.

Hajnalig álltak lesben a halőrök: elfogták a rapsicot

Augusztusban újabb orvhalász került a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálatának (ÁHSZ) kezére. A jogosulatlanul halászó személyre ez alkalommal a Tisza Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakaszán, Ároktő térségében csaptak le az állami halászati őrök. A rapsictól több mint 7 kg össztömegben koboztak el halakat a hatósági szakemberek.

Világbajnoktól tanultak az ifjú halasi horgászok

Nem mindennapi élményben lehetett részük a kiskunhalasi Sóstó Sporthorgász Egyesület nyári táborában résztvevő gyerekeknek, akik Döme Gábor horgász világbajnoktól sajátíthatták el a horgászás alapvető fogásait a halasi Ezüst-tó partján.