Back to top

Lendületet kapott tavaly a haltermelés

Megugrott tavaly az étkezési pontytermelés, 18,6 százalékkal nagyobb volt a tógazdaságok kibocsátása. Az étkezési célra szánt ragadazóhalak lehalászása viszont tovább csökkent.

Tavaly 2,4 százalékkal kisebb területen, 26 065 hektáron üzemeltettek tógazdaságokat, mint a megelőző évben – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) 2017. évi lehalászási jelentéséből. Emellett mintegy 222 hektáron rekonstruáltak, 37 hektáron pedig új halastavat hoztak létre a halgazdálkodók. A halastavak többségét társas vállalkozások, kisebb hányadát állami gazdálkodó szervezetek, elenyésző részét pedig mezőgazdasági, illetve halász szövetkezetek, horgász szervezetek működtetik.

A jelentés szerint 2017-ben összesen 21 208 tonna halat termeltek, túlnyomórészt piaci értékesítésre. Az értékesítésre szánt termelés főként polikultúrás tórendszerekben, elsősorban pontyra alapozva zajlik.

Érdekesség, hogy az egyébként évek óta nagyjából stagnáló pontytermelés egy év alatt lendületet kapott, 15 784 tonnáról 17 470 tonnára emelkedett.

Ezen belül az étkezési ponty előállítás is csaknem 2 ezer tonnával, 12 ezer tonna fölé nőtt. Egyre inkább terjed a táppal takarmányozás is a pontytermelésben, ami egy évvel lerövidíti a piacra kerülés idejét.

Tovább csökkent viszont az étkezési célra szánt ragadazóhalak – süllő, harcsa, csuka - lehalászása: 2,9 százalékkal mindössze 284 tonnára.

Egyre nagyobb bevételt jelent a tógazdaságoknak ugyanakkor a horgásztatással értékesített hal. Az AKI adatai szerint 282,5 tonnát értékesítettek ilyen módon az adatszolgáltatók, ami 7,6 százalékos emelkedés 2016-hoz képest.

A halászati és akvakultúra-termékek importértéke 32,1 milliárd forintot, exportértéke 7,7 milliárd forintot ért el 2017-ben, így a külkereskedelmi forgalom passzívuma 24,4 milliárd tett ki, 2 milliárd forinttal haladta meg a 2016-os értéket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

24 órás versenyen: háromszáz kiló hal akadt horogra

A legnagyobb halat egy helyi horgász fogta a községben nyolcadik alkalommal megrendezett 24 órás versenyen, a végső mérlegeléskor azonban egy muravidéki pecás örülhetett a legjobban.

Versenyképes a magyar hal?

Az agráripar képviselőivel telt meg a bajai turisztikai központ július 11-én. A vendégek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun megyei szervezete által megtartott szakmai nap alkalmából látogattak el a városba. A konferencián elhangzó előadások során a résztvevők tájékoztatást kaptak a hazai hal- és vadgazdálkodást érintő fejlesztésekről és jövőbeli tervekről.

Érdemes pontyozni a Velencei-tónál

A minap fogható méretű, háromnyaras példányokat telepítettek a Velencei-tóba a legnépszerűbb horgászhalból.

Továbbra is a gyűjtésre épít a gyógynövény ágazat

Bár terv, szándék, sőt még támogatás is van a gyógynövénytermesztés fellendítésére, továbbra is a vadon termő növények felvásárlása dominál a hazai beszerzésekben az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2017-es felvásárlási jelentése szerint.

Online konzultáció indult az őstermelők adózási szokásairól

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kutatást végez a mezőgazdasági őstermelők adózásáról és járulékfizetési szabályairól, szokásairól. A Nébih szerint több mint 300 ezer érvényes őstermelői igazolvány van kiadva 2018-ban, őket kellene elérni. A célcsoport finoman szólva nem netfüggőségéről híres.

Többlet oxigénnel előzik meg a halpusztulást Szolnokon

A forró nyári időszakokban sajnos nem ritkán előfordul, hogy egyes víztestekben oxigénhiányos állapot alakul ki, ennek pedig halpusztulás lehet a következménye. De Szolnokon már élesben is jól vizsgázott az ellenszer.

A pályázatok mozgatják a géppiacot idén is

Kétévi visszaesés után 2017-ben végre magára talált, és újra növekedésnek indult a hazai mezőgép-piac, és a prognózisok szerint idén is folytatódhat a bővülés. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet júniusi Agrárpiaci Információk című kiadványának gépértékesítési adataiból azonban az látszik, hogy átalakulóban van a gépkereslet.

A vízlépcső miatt eltűnt halakat telepítenek vissza

Többezernyi, Gödöllőn szaporított márnát engedtek szabadon Pösténypusztán. Kapás Imre, a HENOSZ ügyvezető elnöke elmondta: a haltelepítés története a bős–nagymarosi vízlépcső építésére vezethető vissza, ugyanis az Ipoly hosszában sajnos már nem átjárható a halak számára.

Tórekord: hatalmas halat fogtak Maconkán

A Maconkai-víztározót és tórendszerét nem véletlenül nevezik horgászparadicsomnak. Az ott található Rekord-tó nemcsak a csúcsméretű halak, hanem számos különleges és ritka kopoltyús fellegvára is.

Fellendíti a halgazdálkodást az Európai Parlament döntése

Ha a támogatások életbe lépnek, akkor a halfogyasztás érdemben növekedésnek indulhat, a rendelkezésre álló erőforrások növelésével még több és jobb árut tudnak termelni.