Back to top

Újra képeznek agrármérnök tanárokat Debrecenben

Csaknem tíz év szünet után újra indul agrármérnök tanár szak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. A képzésre nagy az igény Kelet-Magyarországon, ezt a felvételi adatok is alátámasztják.

Korábban 1993 és 2011 között szerepelt agrármérnök tanár szak a debreceni agrárkar kínálatában, azokban az években összesen 477-en szerezték meg a tanári végzettséget.

Napjainkban újra nagy igény mutatkozik az agrármérnök tanárokra, ezért indítjuk újra a szakot, mezőgazdasági és élelmiszer szakiránnyal. A képzési forma eltér a korábbitól, most két- vagy négyféléves, levelező képzésre jelentkezhetnek a hallgatók

– mondta Juhász Csaba, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar oktatási dékánhelyettese.

A négyféléves, 120 kreditből álló képzést mezőgazdasági képzési területen szerzett BSc-diplomával rendelkezők választhatják, a kétféléves, 60 kredites formát azok, akik ötéves osztatlan vagy mesterképzésben vettek részt korábban. Utóbbi szak döntően pedagógiai és pszichológiai tárgyakra épül szakmai módszertannal kiegészítve, míg a hosszabb idejű képzés keretében mindezek mellett mezőgazdaság- és élelmiszertudományhoz kapcsolódó tárgyakat is oktatnak. Egyedi sajátossága a debreceni képzésnek, hogy a gyakorlatot is a Debreceni Egyetem keretei között végezhetik a tanárjelöltek, a Balásházy János Gyakorló Középiskola és Kollégium élelmiszer-, és mezőgazdasági szakmacsoportjában.

- Az agrármérnök tanár szak létjogosultságát igazolták a jelentkezési adatok, 29-en tettek felvételi vizsgát a napokban: 15-en a mezőgazdasági, 14-en az élelmiszer szakirányt jelölték meg. Legtöbben Kelet-Magyarországról érkeztek, de volt jelentkező például Pécsváradról és Budapestről is. Többségük középiskolai tanár, számukra kiváló lehetőség ez az életpályamodellben történő előrelépésre. Rendkívül fontos szerepük van ugyanakkor az agrármérnök tanároknak a felnőttoktatásban is, a halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalók képzésében, átképzésében az elmaradott régiókban – tette hozzá Juhász Csaba.

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar törekszik az újfajta, elektronikus tananyagok és eszközök használatára a szeptemberben induló, régi-új képzés során, és a hallgatókat szeretnék – a Neveléstudományi Doktori Program szakmai együttműködésével – kutatási programokba is bevonni. A kar saját fiatal oktatóit is támogatja abban, hogy elvégezzék az agrármérnök tanári szakot.

Forrás: 
Debreceni Egyetem sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Campus fesztiválon az erdei iskola

Akárcsak az elmúlt évben, idén is bemutatkozik a debreceni Campus Fesztiválon a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolája. A rendezvény minden napján (július 18-22) érdekes programokkal várják a résztvevőket a debreceni Nagyerdőben.

Mi kell a növényvédő-szerek felhasználásához?

A szakirányú továbbképzésben megszerezhető szakképzettség neve Növényvédelmi szakmérnök, amely feljogosít az I. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő-szerek teljes körű felhasználására.

Egészségesek az iskolakerti talajok

2017 végétől 2018 elejéig immár harmadik alkalommal zajlottak le sikeresen az Iskolakert-hálózat kertjeinek talajvizsgálatai. A Nébih tanakajdi laboratóriumának szakemberei 9 iskolakert 2-2 talajmintáját analizálták. Az iskolakertek egyéni kiértékelést és javaslatokat is kapnak a talajjal kapcsolatos további teendőikről.

Diákmunkások a sertéstelepen

Egyre nyilvánvalóbb és égetőbb probléma a munkaerőhiány a mezőgazdaságban. A kétkezi munka tisztelete átalakult az elmúlt évtizedekben, kevesebb fiatal látja a jövőjét, a boldogulását ebben az ágazatban. Üdítő­ kivételek azonban mindig vannak. Találkoztunk olyanokkal, akik már a diákmunka adta lehetőséget megragadva úgy határoztak, egy sertéstelepen próbálják ki magukat.

Aflatoxin a tejben?

A tejben is megtalálható, potenciálisan közegészségügyi veszélyt jelentő aflatoxin felmérését és visszaszorítását tűzte ki célul az a program, melyre mintegy 300 millió forintot nyertek a NKFIH pályázatán a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatói.

Ovisok ismerkedtek a tanyasi élettel

Nemesvámos A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztató fórumsorozatot szervezett, amelynek keretében óvodások hallhatnak előadást a mezőgazdaság sokszínűségéről.

Agráregyezményt kötött Szudán és az ENSZ

Szorosabbra fűzte kapcsolatát az ENSZ mezőgazdasági fejlesztésekért felelős szervezetével Szudán annak érdekében, hogy több beruházást tudjon megvalósítani az agrárium területén.

Szarvasmarha-hizlalás Peruban

Peruban a lakosság élelmezése szempontjából a sertés és a szárnyasok a legjelentősebb fajok, ugyanakkor az ország állattenyésztésében máig ható következményei vannak annak, hogy az itt élők már a spanyol hódítás előtt háziasítottak egyes teveféléket (guanakó, láma, alpaka, vikunya). Az országban ma csak alpakából 4, lámából 5 millió állat van.

balekhét

Diáknak lenni a középkorban tár­sadalmi rangot jelentett, s ez volt az indítéka a diákélet kezdetén lezajló sok és változatos szertartásnak. Ennek egyik eleme a leendő balekok (pogányok) fogadása, az akadémiai-főiskolai-egye­temi létbe való bevezetése. A pogányok és Firmák első találkozása, ismerkedése az úgynevezett balekhéten történt.

Az agrárpálya rengeteg szépséget és élményt rejt magában

Tessedik Sámuel díjat kapott Torma Sándor, a kaposvári Móricz Zsigmond mezőgazdasági szakgimnázium igazgatója, aki egyben a somogyzsitfai Széchenyi Zsigmond agrár szakközépiskola megbízott vezetője. Nagy István agrárminiszter adta át az elismerést a 64 éves szakembernek, aki szeptembertől nyugdíjba vonul.