Back to top

Farmer-Expo: az öntözéstől az almakérdésig

Nincs almakrízis - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a XXVII. Farmer-Expo megnyitóján, Debrecenben. Azonban hozzátette, hogy van gond és feladat, melyet csak összefogással lehet megoldani. Ez meg is történt, és ezért a gazdák képviselői eredményesen tudnak tárgyalni a felvásárlókkal és a feldolgozókkal.

Augusztus 17-én megnyílt Debrecenben a XXVII. Farmer-Expo. Az eseményen mások mellett részt vett Nagy István agrárminiszter, Papp László, Debrecen polgármestere és Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke. Ugyanezen az eseményen szentelték meg a nemzet kenyerét, amelynek kapcsán Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke bejelentette, hogy ebben az évben a felajánlások meghaladták a 700 tonnát.

Nagy István agrárminiszter köszönetét fejezte ki a gazdáknak azért, amit eddig megtettek, amit eddig elértek. Az idén 4,84 millió tonna búza termett, ami a vetőmagon és a takarmányon felül 20 millió ember számára elegendő. Utalva a hely szellemére, a Debreceni Egyetem Agrárközpontjára, rámutatott, hogy tudás nélkül előrejutni a gazdálkodóknak sem lehetséges.

Az agrároktatást 150 évvel ezelőtt alapították meg a városban, most Debrecen hasonló fordulat előtt áll, mert a technológiai fejlesztés jegyében betelepül a járműipar is.

Ez nekünk nem lehet gond, hanem sokkal inkább azt veti fel, hogy tudjuk-e azt a technológiai színvonalat magunk is felmutatni, tudunk-e fejlődni, vagy lemaradunk. A járműipar ugyanis szemléletével motorja lehet a magyar agrárgazdálkodásnak.

Óriási értékünk az 5,7 millió hektár megművelhető terület. Ugyanakkor fel kell készülnünk a klímaváltozásra, mert az időjárás és a csapadékgondok egyre több nehézséget okoznak a gazdálkodóknak országszerte. A klímaváltozás arra figyelmeztet bennünket, hogy miként tudjuk az öntözéses gazdálkodásunkat magasabb szinten, fejlettebb módon megvalósítani.

A víz körül különböző fórumokon zajlik a vita. Ennek jelenleg három gazdája létezik, és általában másként közelítenek ehhez a kérdéshez. A Belügyminisztériumban a katasztrófavédelemhez tartozik, viszont a mezőgazdaságban öntözéses gazdálkodás nélkül nem létezik versenyképes termelés. Az ivóvíz, amit sokan féltenek, valóban nagy kincs, amit meg kell őriznünk, ugyanakkor a lehetőségeink kihasználásával rövid időn belül 200 ezer hektárra növelhetjük az öntözhető területek nagyságát.

Minekünk úgy kell gazdálkodni az öntözővízzel, hogy ne veszélyeztessük a vízbázist, és erre adottak a lehetőségeink.

Mivel Magyarországról több víz folyik ki (122 köbkilométer), mint amennyi beérkezik (116 köbkilométer), így minden erkölcsi alapunk és jogunk megvan az öntözéshez. Az a feladatunk, hogy a vízügyi egyeztetéseket gyorsan folytassuk le és cselekedjünk.

Az öntözés mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a technológiában a talajvíz megőrzésére. Ehhez az azonnali reagálásra több gépre van szükségünk, és ebben már döntések születtek. Kijelentette, hogy

10 éven belül megoldják a Hajdúság komplex vízgazdálkodását, az öntözést, és ez a soron következő uniós programban prioritást élvez.

A napi időszerű kérdések kapcsán a miniszter kijelentette, hogy nincs almakrízis. Van gond és feladat, amit meg kell oldani, nekünk 730 ezer tonna almával meg kell tudnunk birkózni. Igaz, ehhez össze kell fogni, ami ezúttal meg is történt, és ezért a gazdák képviselői eredményesen tudnak tárgyalni a felvásárlókkal és a feldolgozókkal. Egyaránt nem fair, hogy mindig a termelő viseli a legnagyobb kockázatot, miközben ehhez most kirívóan tisztességtelen ajánlatot (kilogrammonként 13 forintot a léalmáért) adtak a felvásárlók.

A gazdáknak nem az az érdeke, hogy a feldolgozók tönkremenjenek, hanem, arra kérnek garanciát, hogy az ő megélhetésük is garantált legyen

- mondta végül a miniszter.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kert a szobában

A télikert a lakóházak szerves részeként a zöld élményét adja akkor is, amikor odakint kevés a lomb és a szín. Akkor érezzük igazán a harmóniáját, ha kialakítása, a benne lévő növények alakja, színvilága és elhelyezkedése a lakás stílusához igazodik. Kényelmünket, feltöltődésünket szolgálja ez a zöld tér, ezért több, mint a fagyérzékeny növények téli tárolási helye.

Gabonaár: merre indul el?

Viszonylagos csend honol a világ és azon belül Magyarország gabonapiacain, amiből egyelőre nem következik sem árzuhanás, sem érdemi drágulás. Azonban a holtszezonnak számító januárban érdemes a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalásokra figyelni, amelyek kimenetele befolyásolhatja az egyelőre bőséges termésűnek ígérkező 2019-es szezon gabonaárait.

"Bébiétel minőségű" TÉSZ termelés: talpra állás a gáncs után

A Penta Família Szövetkezet bizonyára jól dolgozik. Tevékenységük hasznosságának talán az a legerősebb bizonyítéka, hogy a szövetkezetbe többen is szeretnének belépni – csakhogy erre nincs mód egy ideje. Nem zárkóznak el előle, de ahhoz ragaszkodnak, hogy az új jelentkezőnek két ajánlója legyen, és hogy meggyőződhessenek róla, hogy nem csupán afféle „támogatásvadász” a jelentkező, hanem valódi termelő.

A szaharai szél kiszárítja a kakaóültetvényeket

A harmattan, a forró, száraz, nyugat-afrikai passzátszél idén jelentős szárazsággal és minimális csapadékkal érkezett a világ legnagyobb kakatermelő országába, Elefántcsontpartba. Ha a következő héten is folytatódik az aszály, az veszélyeztetheti az idei termést.

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Sok az alma és nem fogy

Az egy évvel ezelőttinél 30-50 százalékkal alacsonyabb árakon is a szokásosnál jóval kisebb ütemben fogy a hűtőházakból az étkezési alma, ráadásul nagy tételekről derül ki, hogy a minőségük romlása miatt már csak ipari célú felhasználásra alkalmasak - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak.

Egyre hosszabbak az aszályos időszakok Somogyban

A klímaváltozás miatt ugyan nem csökken az összcsapadék-mennyiség a térségben, ám az aszályos időszakok egyre hosszabbak Somogyban is. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszályfigyelő rendszert épít ki. Ennek keretében Somogyban elsőként a drávai aszálykörzetben Kálmáncsán létesült mérőállomás.

Összefogtak az agrárkarok: az egyetemi tangazdaságokat fejlesztenék

Agrárképzést folytató felsőoktatási intézmények dékánjainak egy csoportja tartott megbeszélést kiadónk épületében. A tanácskozás célja a gyakorlati képzésben fontos szerepet játszó egyetemi tangazdaságok fejlesztésének előkészítése volt.

Téli felkészülés a gyümölcsösökben

Még a tél közepén járunk, de a nagy kertekben megkezdődött a munka. Néhol még látni a száraz ágakon szüretkor fennmaradt almamúmiát, de az örök körforgás nem áll meg, sokfelé megkezdődött az idei termés előkészítése a gyümölcsösökben és a szőlőkben. A metszés.

Tízmilliárdok öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el a Kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai jelentőségűnek tartja az öntözés fejlesztését, üdvözli az azt előrevivő kormányzati döntést.