Napjainkban a magyar malomipar 39 százaléka külföldi tulajdonban van, s a szakember véleménye szerint nem szabad odáig eljutnunk, hogy ez a szám meghaladja az 50 százalékot. Két évtizede még 142 malom – 92 tulajdonossal – zakatolt az országban, ma már az őrlést 52-ben is el tudják végezni. Az ügyvezető elmondta, a koncentráció egyértelmű oka, az uniós versenytársakkal folytatott harc.
A hazai éves fogyasztás fejenként 8 kiló körül alakul, de a felöntés az elmúlt évek 1,6 millió tonnájáról 1,2 millióra csökkent. Szerencsére a románok „kisegítenek” minket, a legnagyobb mennyiséget keleti szomszédunknak szállítunk.
Az idei évben ez különösen fontos piacnak számít, hiszen az eső – akárcsak a bolgároknál – elverte a búzát, különösen gyenge lett a minőség. Akár 50 százalékkal is több lisztet tudnánk őrölni, ám ennek a plusz mennyiségnek sajnos nincsen meg a piaca.
A szakember megemlítette, hogy az ágazat magasnak tartja a 27 százalékos liszt ÁFA-t. Ezt különösen annak tükrében, hogy a lakossági forgalom a teljes őrlés alig 10 százalékát teszi ki, az 5 százalék inkább kifehérítené a gazdaságot, mintsem az így kieső összeg megterhelné az államkasszát. Emellett a legnagyobb problémát az okozza, hogy a gazdák – az árra hivatkozva – inkább takarmánybúzát termelnek, mintsem étkezési minőséget. Ráadásul – fogalmazta meg véleményét Lakatos Zoltán – egyre több gondot okoz a szakember képzés hiánya.