Back to top

Gyorsabban nőnek a pontyok

Harmadára rövidítették a pontyok tenyészidejét a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói. Az intézmény Halbiológiai Laboratóriumában olyan technológiát dolgoztak ki, amellyel 12-13 hónap alatt elérik az ivarérettséget és a piaci méretet az egyedek.

A magyar haltermelés központi faja a ponty, a tógazdasági termelés 70-80 százalékát adja. A Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumának kutatói olyan intenzív, zárt rendszerben szaporítják és nevelik az ivadékokat, aminek köszönhetően a hagyományos, halastavi tenyészidőt jelentősen le tudják csökkenteni.

- Magyarországon általában hároméves üzemformában állítják elő az őshonos pontyot a tógazdaságok.

Extenzív termelést folytatnak, ami azt jelenti, hogy bár kiegészítő takarmányként különböző gabona magvakat etetnek, alapvetően a tavak természetes termőképességét, hozamát használják ki.

Mi azt a célt tűztük ki, hogy a 3 évet, amíg a lárvák természetes körülmények között eljutnak a piaci méretig, ami 2-2,5-3 kiló, rövidítsük le 1, maximum másfél évre – magyarázza Fehér Milán, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattenyésztési Tanszék tudományos munkatársa.

A tenyészidő lerövidítését több biológiai és technológiai tényező együttes alkalmazásával érik el a debreceni kutatók. Egyik ezek közül az őszi, szezonon kívüli szaporítás. Szemben a természetes környezetben tapasztalt, illetve a tógazdaságokban alkalmazott májusi mesterséges termékenyítéssel,

a Halbiológiai Laboratóriumban ősszel is szaporítják a halakat.

Amennyiben sikerül megfelelő mennyiségű ikrát, illetve lárvát nyerni a szaporítást követően, a kis egyedeket a téli időszakban egy intenzív, zárt rendszerben nevelik.

- Komplett, teljesértékű takarmánnyal etetjük az ivadékokat és a zárt tartástechnológiának köszönhetően a téli időszakot is ki tudjuk használni halnevelésre, ami a tógazdaságokban nem lehetséges.

A következő év őszére, tehát a szaporítást követő 12-13 hónapon belül már elérhető a piaci méret

– tette hozzá Fehér Milán.

A halak egyenletes növekedéséhez optimális vízminőségi paraméterekre van szükség. A zárt rendszerben folyamatosan biztosítják a 20 fok körüli vízhőmérsékletet és a megfelelő vízminőséget. Az ammóniát nitrifikáció során olyan nitrogénformává alakítják át, ami már nem mérgező a halra nézve, emellett folyamatos a levegőbeoldás annak érdekében, hogy az oxigéntelítettség is optimális legyen. Mindezek, valamint a teljesértékű takarmány garantálják a gyors növekedést.

Amíg tógazdasági körülmények között 3-4 kg takarmány szükséges 1 kg halhús előállításához, addig ehhez az intenzív rendszerben, teljesértékű tápokkal 1,2 – 1,5 kg takarmány elegendő.

A laboratóriumban különböző korosztályú pontyokkal végeznek kísérleteket, tavaly májusi, idén januári és tavaszi szaporítású halakkal egyszerre dolgoznak. Többféle módszerrel próbálják a lehető legrövidebb tenyészidőt elérni, ilyen például a monoszex állományok kialakítása.

A vizsgálatok igazolták, hogy a nőivarú, tehát az ikrás egyedek, főleg a kezdeti időszakban gyorsabb növekedést és kedvezőbb takarmányértékesítést produkálnak, így tenyésztésük hatékony eszköz a tenyészidőszak jelentős mérséklésére.

- Mivel gazdasági szempontból a ponty az egyik legjelentősebb halfaj Magyarországon, minden innováció, ami a nevelésével kapcsolatban születik, a gyakorlati, termelői szféra érdeklődésére is számot tarthat. Mi folyamatos, szoros kapcsolatban állunk a térség számos termelőjével, akik ha nem is az egész technológiát, de annak különböző elemeit át tudják ültetni a gyakorlatba – hívta fel a figyelmet a szakember.

A ponty mellett másik két őshonos halfajjal is kísérleteznek a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói: harcsával és csapósügérrel. Az utóbbi tenyésztéstechnológiáját szeretnék a következő 2 évben optimalizálni. A viszonylag lassú növekedésű és kistestű ragadozó hal húsa kiemelkedően jó minőségű, a nyugat-európai országokban rendkívül keresett.

Forrás: 
unideb.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rengeteg pénzt hoz az új technológia

A precíziós technológia alkalmazásának szükségszerűségét hangsúlyozták a felszólalók a PREGA 2019 nyitónapján. A rendezvényen elhangzott: a magyar mezőgazdaság több száz milliárd forinttal lenne gazdagabb, ha a precíziós technológia teljesen elterjedne a termelésben.

Lassan csökken az osztrák húsfogyasztás

Bár évről évre csökken, szakértői vélemények szerint még mindig rendkívül magas az ausztriai húsfogyasztás. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy míg 2007-ben az egy főre jutó évi húsfogyasztás 66,8 kilogramm volt, ez a mennyiség 2017-re 63,4 kilogrammra mérséklődött.

Viaskodó ölyvcsontvázak, okos talpbetét

Az idei FeHoVa is sok újdonsággal szolgált nemcsak a szűken vett szakmabelieknek, hanem azoknak is, akik érdeklődnek az újdonságok, ritkaságok iránt, melyet a gyártók a horgászok, vadászok munkájának hatékonyabbá, kényelmesebbé tételére fejlesztettek ki. De legalább ekkora vonzerőt jelentett a látogatók számára az immár hagyományos kutyakiállítás is.

Jobban járhatnak a K+F-re vállalkozó cégek

Kedvező változásokat hozott az idei év a szociális hozzájárulási adóból a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény vonatkozásában. A tapasztalatok alapján a gyártócégek jelentős része nem jelöli meg, hogy K+F tevékenységet folytat, pedig az ehhez kapcsolódó közvetlen költségek csökkenthetik a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék adóalapját is.

Piros kivi nyert a Fruit Logistica-n

Olasz konzorcium piros kivije nyerte a Fruit Logistica kiállítás Újdonságdíját az idén. Ez a zöldség-gyümölcs ágazat legfontosabb elismerése, amit a berlini kiállítás látogatói szavazata alapján ítélnek oda, az idén már a 14. alkalommal. A Fruit Logistica-n az idén 90 ország több mint 3200 kiállítója mutatkozott be.

Rendhagyó megoldásokkal egy élhetőbb jövőért - ötletversenyt indít a NAK

Gazdálkodj okosan! - NAK Agrotech Hackathon” címmel indít innovációs ötletversenyt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal. Az eseményre 2019. február 18-ig várják startupoknak, egyetemi-, főiskolai hallgatóknak jelentkezését.

Permetező robot sorozatgyártása kezdődik

Önjáró automata gyümölcsfa permetezőt épített a kaliforniai székhelyű Crinklaw Farm Services cég, a gép sorozatgyártása ez évben kezdődik meg.

Kapj rá – együnk több halat!

A magyar lakosság az európai – fejenként évi 20 kg körüli – átlaghoz képest kevés halat eszik. A halfogyasztást ösztönző „Kapj rá” marketing kampány célja, hogy a jelenleg évente 6 kilogrammos fejenkénti halfogyasztásunk 2023-ig legalább 2-3 kilóval emelkedjen – tudtuk meg a FEHOVA kiállításon tartott sajtótájékoztatón.

Horgászok figyelem: minden vízterületre kell horgászjegy

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ismételten felhívja a horgászok figyelmét arra, hogy Magyarországon nincs olyan vízterület, ahová nem szükséges állami horgászjegyet váltaniuk a horgászati tevékenységhez. Az állami horgászjegyen túl területi engedély megváltása is kötelező.

Halálosan finom a gömbhal

Egyedi és különleges íze miatt – talán azért is, mert tudvalevő, hogy a fogyasztása halált is okozhat – sokan tekintik delikátesznek a fugut (gömbhal).