Back to top

Minőségi mézet méhészkitartással

A magyar méhészet ezer éves, ezer éve jól működik. Nem hagyható, hogy elveszítse értékeit és az Európában kivívott rangját – fogalmazott Kiss László Tibor, a Selecta Flóra Kft. ügyvezetője, aki szerint egy rosszabb esztendő miatt nem szabad feladni a méhészkedést.

A Veszprém megyei Sümeg mellett fekvő János-majorban mértani rendben sorakoznak a mézeshordók, amelyekben az ország minden részéből származó méz van. Kiss László Tibor 20 évvel ezelőtt kezdett bele vállalkozásába, amelyet ma már agrármérnök végzettségű fiával, Szabolccsal közösen működtet. Azt mondja, a minőség a fő, nem lehet és nem is szabad engedni belőle. Csak kiváló minőségű mézet szabad eladni, exportálni is. Részben ennek köszönhető, hogy ma már számos európai uniós országba szállítanak, például Ausztriába, Francia-, Olasz- és Németországba és Svájcba.

Kiss László Tibor, a Selecta Flóra Kft. ügyvezetője
– A minőségre akkor is ki­­emelt figyelmet kell fordítani, ha a „termés” tekintetében valamelyik év nem pont úgy alakul, ahogyan elképzeltük – fogalmazott. –

Az idei esztendő a méhészetek, a méhészek és a méhek számára is „embert próbáló” volt, az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk.

Tulajdonképpen 40 nap alatt levirágzott szinte minden, a korai gyümölcsöktől kezdve az akácig.

A február közepén beköszöntött hideg időjárás nem tett túlságosan jót a méheknek, ennek hatására megtorpantak a fejlődésben. Azonban nagy szakértelemmel ezt a problémát még orvosolni tudták a méhészek, sikerült megfelelő szintre felhozni az állományokat, így az időjárási viszontagságok az akác virágzásakor nem tükröződtek a mézmennyiségben, akácból jó közepes „termés” lett. A problémák akkor kezdődtek, amikor a napraforgó elkezdett virágozni, hiszen a méhészek olyan jelenségeket tapasztaltak, hogy nem tértek haza a bogarak, mintha eltájolták volna magukat, és emiatt csökkent a kaptárak népessége. Ennek következményeként napraforgóból – ami a vegyes méztermés mintegy egyharmadát adja – jelentős kiesések voltak. Szinte mindenki megijedt ezektől a problémáktól. Gyorsan kiderült, hogy egy csávázószer az ok, ami nikotint tartalmaz, és a virágban is kimutatható volt a jelenléte. Ez ugyan közvetlen mortalitást nem okoz a méheknél, ám idegrendszeri változásokat igen. Olyan hatást fejt ki, mint a dohányzó embereknél, tulajdonképpen függőséget okoz a méhekben.

Utána problémát okozott még, hogy a kukoricánál guttáció következett be a nagy szárazságban, a levelek végére kiült egy-egy „harmatcsepp”, amire szintén rámentek a méhek.

Ez hasonló gondokat okozott, mint a csává­zóanyag. Úgy gondoljuk, hogy ezeket a problémákat sürgősen orvosolni kell, az Európai Uniónak és a magyar agrárium vezetésének közösen. A nem megfelelő anyagoknak, vegyszereknek ki kell kerülniük a köztermesztésből.

Minden hordót megjelölnek, amint beérkeznek a mézek
✦ Ezek szerint, ezek miatt a problémák miatt nagyon rossz lett a méztermés az idén?

– Nos, fogalmazzunk úgy, hogy nem lett annyira jó a termés. A napraforgó kiesett, és repce sem volt annyi, mint máskor. A vegyes méz körülbelül feleannyi lett, mint egy évvel ezelőtt.

Az össztermés a harmadával csökkent 2017-hez képest.

Ez természetesen kihat az exportra is, lényegesen kisebb az árualap. Emiatt nagyon kell figyelnünk a minőségre. A Selecta Flóra Kft. negyed évszázada foglalkozik mézexporttal. Az ország minden részéből vásárolunk mé­­zet, nagyon szigorú vizsgálatokat végezve. A mintát laboratóriumba küldjük, csak jó vizsgálati eredmény alapján vásároljuk meg mézet. Amikor a tétel megérkezik, szintén vizsgálat kö­­vetkezik, és ha annak is megfelelő az eredménye, akkor állunk neki a feldolgozásnak. Ezt kötelességünknek tekintjük. Egyetlen dolgot nem tehetünk meg: hogy engedjünk a minőségből, hazánk és a cé­­günk miatt sem. Azért sem szabad engedni belőle, mert az akácméz hungarikum lett, ami kötelezettségekkel jár.

Szóval, amikor beérkeznek a mézek, minden hordót megjelölünk, majd mintát veszünk. A mézeket homogenizáljuk, egalizáljuk, majd kétszáz literes hordókban, azaz háromszáz kilogrammos mennyiségben „csomagoljuk”. Ezután kezdődhet a szállítás. A bizalom megvan a megrendelőink részéről. Rengeteget tettünk érte, és ma is folyamatosan dolgozunk a megőrzéséért.

✦ A magyar mézet ismerik, szeretik, és ennek megfelelően keresik is külföldön?

– Szerencsére egész jól sikerült a kínai – ki tudja, miből készült – mézek elleni küzdelem. Ennek köszönhetően előtérbe kerültek a magyar mézek Európában, főleg az akác – mondta Kiss László Tibor.

– A vegyes méznél akadnak gondjaink, hiszen Ukrajna a maga 60 ezer tonnás termésével meglehetősen nagy konkurencia számunkra.

A mézeink minőségére nem lehet panasz, az egész Kárpát-medencében kiváló, csodálatos fruktóz-, glükóz és egyéb alapanyag-tartalmú mézekről beszélhetünk. Az export mellett persze annak is örülünk, hogy bár külföldön korábban beindult ez a folyamat, de most már Ma­­gyarországon is jelentősen emelkedett a mézfogyasztás.

A mintákat laboratóriumba küldik

Az elmúlt években a korábbi 30–35-ről sikerült 70–75 dekagrammra feltornázni az egy főre jutó átlagot. Örvendetesnek tartjuk, hogy egyre többen használnak mézet cukor he­­lyett. Jól teszik, hiszen – főleg télen – immunerősítő hatása van, azaz véd a betegségek ellen, és számos más dologra is jó. Itt kell megjegyeznem, hogy nemcsak a méz, hanem az egyéb méhészeti termékek, a virágpor, a propolisz stb. is előtérbe került az utóbbi években. Bízunk benne, hogy ez a folyamat tovább erősödik.

Az árak? Azokról azt mondhatom, hogy a kisebb idei mézmennyiség ellenére szerintem tudjuk tartani az árakat, mind a felvásárlás, mind az export, és persze a fogyasztói értékesítés tekintetében is.

Az export esetében az a célunk, hogy mindig emeljünk kicsit az eladási árainkon annak érdekében, hogy a hazai méhészeteket életben tudjuk tartani. Ezt mind az akác, mind a vegyes méz esetében szeretnénk elérni, hiszen ezzel erősíteni tudjuk a méhészetek jövedelmezőségét – nem is kicsit.

Magyarországon nagyon sok a fiatal, pályakezdő méhész, és nem szeretnénk, ha a kritikus 2018-as időjárás miatt abbahagynák a méhészkedést. Sajnos vannak olyan hangok, hogy az idén nem érte meg méhészkedni: alig termelte ki a költségeket a vállalkozás, vagy még veszteséges is lett. De tudni kell, hogy a méhészet mindig ilyen volt: az időjárástól, a körülményektől függ.

Annak, aki méhészkedni kezdett, soha nem volt szabad egyetlen évben gondolkodni. Legalább 10 esztendő átlaga kell ahhoz, hogy reálisan láthassuk az eredményeket, a munka gyümölcsét.

Egyszóval, nem szabad feladni. Nem túlzok, ha azt mondom: adottságainknak és a szorgalomnak, kitartásnak köszönhetően immár ezer éve virágzik a magyar méhészet. Vannak eredmények és vannak lehetőségek. Bízunk benne, hogy ezer év múlva is így lesz – de a jövőt most kell megalapozni, folyamatos munkával, kiváló minőséggel.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenes állategészségügyi és járványvédelmi képzés

Tavasszal elsőként a viziszárnyastartók számára indítja el ingyenes állategészségügyi oktatását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A képzés résztvevői számára a tananyagot, illetve az előadásokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei készítették el.

Ízesített ásványvizek és újfajta likőrök fejlesztéséről állapodtak meg

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Szent István Egyetem (SZIE) és a Miskolci Likőrgyár Zrt. a magyar szeszesital-gyártás értéknövelő és fenntartható fejlesztése érdekében szerdán Budapesten.

Indul a medvehagymaszezon: nem mindegy, honnan és mennyit szedünk!

A medvehagyma – a hóvirág mellett – a kora tavaszi erdő egyik jellegzetes növénye. A vadfokhagymaként is ismert, jótékony hatású növény gyűjtési szezonja március végére, április elejére esik. Azonban nem mindegy, honnan és mennyit gyűjtünk ebből az erdei csemegéből.

A kormány is a minőségi sörök mellé állt

A sörágazat dinamikus fejlődésének fenntartása mellett a kormány törekszik a minőségi sörök piacának élénkítésére és a kézműves sörök szegmensének szélesítésére - mondta Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán, a XIII. Nemzetközi Sörverseny és Sörmustra beharangozó sajtótájékoztatón, Budapesten.

Népszerűsítik a vadhúsból készülő ételeket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Megyei Szervezetei által közösen útjára indított eseménysorozat keretében a vadhúsfogyasztás népszerűsítésére gasztronómiai bemutatót tart Pécsett március 22-én – jelentették be az esemény szervezői közösen tartott sajtótájékoztató keretében.

Professzor: kevesebb sót használjon az élelmiszeripar!

Újabb tudós figyelmeztetett a sóbevitel mérséklésének hatására, Paul Elliott, az Imperial College London professzora ráadásul rendszerszintű változást sürget. Szerinte ha az élelmiszeripar nagyarányú sócsökkentést lépne meg, az emberéleteket menthetne.

Az elmúlt 26 év legrosszabb termését takarították be tavaly Finnországban

Két egymást követő évben is siralmas volt az aratás, erősítette meg a Finnországi Természeti Erőforrások Intézete (Luke) múlt hét csütörtökön. A jelentés szerint az összes betakarított gabona 2,7 millió tonna volt. Az elmúlt 26 évben ez volt a legrosszabb termés.

Zöldség- és gyümölcsfeldolgozási továbbképzés a NAK-nál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága – az ingyenes szakmai programsorozata keretein belül – meghirdeti a „Tanuljunk együtt! - Zöldség-gyümölcs feldolgozás” elnevezésű rendezvényét.

Apadó árak, lanyhuló forgalom a vágómaha-piacon

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint januárban - az egy évvel korábbihoz viszonyítva – a vágójuh kilónkénti ára 12 Ft-tal, a vágóbaromfié 13 Ft-tal, a vágósertésé 10 Ft-tal drágult, a vágómarháé viszont 36 Ft-tal visszaesett. A nyerstejért 1 Ft-tal, a tojásért 3 Ft-tal adtak kevesebbet.

Brexit: már a karácsonyi szerződések is késnek

Előfordulhat, hogy hiába keresik a hagyományos karácsonyi élelmiszertermékeket a brit édességek és csemegék rajongói az idei ünnepek alkalmával. Arról már sokat beszéltek, hogy a jelentős élelmiszerbehozatalra szoruló brit szigeteken korábban nem látott áruhiány és drágulás következhet be a Brexit miatt, de a jelek szerint a jellegzetesen brit termékek kivitele is komoly akadályok elé néz.