Back to top

Gabonaár: merre indul el?

Viszonylagos csend honol a világ és azon belül Magyarország gabonapiacain, amiből egyelőre nem következik sem árzuhanás, sem érdemi drágulás. Azonban a holtszezonnak számító januárban érdemes a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalásokra figyelni, amelyek kimenetele befolyásolhatja az egyelőre bőséges termésűnek ígérkező 2019-es szezon gabonaárait.

Az északi féltekén értelemszerűen nem jönnek szóba ilyenkor a szezonális hatások, a déli félteke terméseredményeire pedig még várnunk kell.

Januárban leginkább a globális kereskedelempolitikai lépések, a készletek és esetleg a szakértői jelentések, riportok befolyásolhatják a világ gabonapiacát.

Mint látható, egyelőre egyik sem olyan, amiből messzemenő következtetéseket lehetne levonni, a hideg idővel együtt tehát, úgy tűnik, a gabonapiac is fagytól dermedt állapotban van.

Sem különösebb árzuhanást, sem érdemi drágulást nem vár a gabonapiacokon Raskó György. Az agrárközgazdász szerint egyelőre csak a forint árfolyamának esetleges változásai módosíthatják a magyar piacon az árakat. A jó minőségű búza jelenleg 58 ezer forint körül van idehaza, a kukorica pedig 47–48 ezer forint tonnánként, ami jó árnak számít a korábbi évek hasonló időszakához képest. Ezen az árszinten el lehet érni nyereséget. A legutóbbi árcsökkenés kismértékű, és csak az év eleji holtszezon következménye, vélekedik a szakember.

Az átmenő készletek csökkennek, a déli félteke terméseredményeire pedig még várni kell, egyelőre egyik sem indokol drágulást vagy árcsökkenést – mondta el lapunknak Petőházi Tamás.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint inkább az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja befolyásolhatja a világ gabonapiacát, és rajta keresztül az árakat.

Mint ismert, tavaly magas vámokat vezetett be az Amerikai Egyesült Államok egy sor kínai termékre. Donald Trump amerikai elnök barátságtalan intézkedéseire válaszul Kína hasonló büntetővámokat ve­­tett ki egy sor amerikai termékre. Ezek között számos mezőgazdasági termék is van, például az amerikai sertéshús és több gabonaféle, valamint a szója. Kína már annak idején bejelentette, hogy az amerikai importvámok „súlyos kárt okoznak a többoldalú kereskedelmi rendszernek”, és hogy bepereli az Egyesült Államokat a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO). Peking bejelentette továbbá, hogy válaszul 3 milliárd dollár értékű amerikai importtermékre terveznek vá­mot kivetni. A döntés szerint nyolc amerikai importárura – köztük a sertéshúsra – 25 százalékos, további 120 termékre pedig – köztük gyümölcsökre – 15 százalékos vámot vetnek ki. Hasonló vita van Mexikó és az USA között is. Előbbi máris komoly vámokkal sújtotta az amerikai sertéshúst, válaszul az acélimportra kivetett büntetővámokra.

Petőházi Tamás szerint ugyanakkor már a helyzet enyhülésének lehetünk tanúi.

A GOSZ elnöke arra számít, hogy valamiféle barátságos hangvételű megegyezéssel hamarosan lezárul a kínai-amerikai keménykedés.

Ebben az esetben az amerikai áru to­­vábbra is a korábbi feltételek szerint mehet Kínába. A harc eldurvulása esetén ugyanis az USA kénytelen lenne máshol elhelyezni a gabonáját, ami leverné az árakat. Megegyezés esetén Kína megint nagy vá­­sárlóként lépne fel, ami felfelé mozdítaná el az árszinteket. „Arra számítok, hogy megegyeznek, pillanatnyilag ez tűnik a legfontosabb árbefolyásoló tényezőnek a világ gabonapiacain” – tette hozzá.

Az elnök szerint a hazai kereskedelmi gyakorlat is kezd helyreállni azzal, hogy a Duna vízhozama emelkedni kezdett, és a száraz őszi hónapok után újra hajózhatóvá vált a folyó.

„Három-négy hónapot valószínűsítek, mire a bennragadt készleteket kiszállítják. Ezeket a tételeket már értékesítették, de eddig nehézségekbe ütközött a szállításuk.” Újabb tételeket ugyanakkor nem igazán adnak-vesznek a hazai szereplők, a január ebből a szempontból holtszezonnak számít.

Nem lát különösebb okot a változásra Pótsa Zsófia sem. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára lapunknak elmondta, hogy az eddigi információk alapján 2019-re a tavalyinál nagyobb termést várnak az őszi kalászosoktól, a vetésterületből kiindulva ugyanis már lehet kalkulációkat végezni.

A búza vetésterülete 22,9 millió hektárról 24,2 millió hektárra nő világszinten, a termésmennyiség pedig rendkívüli mértékben, akár 16 százalékkal is nőhet a jelenlegi becslések szerint. Igaz, erre a nagyarányú növekedésre elsősorban azért számítanak, mert a 2018-as globális termés nem volt igazán erős. Erre az évre viszont így 147 millió tonnát várnak.

Az átmenő készletek to­­vábbra is meglehetősen magasak, valamivel 200 millió tonna alatt van a világ búzatartaléka.

Mindezek miatt áremelkedésre semmiképpen nem számít a főtitkár. A mostani adatokból és információkból leginkább csak stagnálásra, vagy esetleg kisebb mértékű árcsökkenésre lehet következtetni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Önellátóból őstermelő: „Ő a fákkal is beszélgetett”

Ángyán Józsefné szerint a magyar mezőgazdaság legnagyobb, már-már égető problémája az, hogy nincs „hadra fogható” munkaerő. A Somogy megyei Marcaliban gazdálkodó és a környéken piacozó asszony szerint úgyszólván tarthatatlan állapot uralkodik, és a fiatalok hozzáállása miatt nem is várható, hogy alapjaiban megváltozna a helyzet.

Lengyel marhahús-botrány: a csehek bizalmatlanok

A cseh agrárminiszter szerint Prága továbbra is szükségesnek tartja a lengyel marhahús szigorú ellenőrzését, mert nem bízik a lengyelországi élelmiszerellenőrzési rendszerben.

Többet költünk élelmiszerre, mint bármi másra

A magyarok közel fele (46 százalék) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban. A pénztöbbletből leginkább a kiskereskedelem profitált: 100-ból 42 magyar fogyasztó, saját bevallása szerint, többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt.

Termelői piac nyílt Pusztaszeren

A helyben és a környékbeli tanyákon élők régóta felmerülő igényeit kiszolgáló új közösségi térrel gazdagodott Pusztaszer, ahol a kor követelményeinek megfelelő elárusítóhelyen találhat egymásra termelő és fogyasztó – mondta Farkas Sándor országgyűlési képviselő, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a 31 és fél millió forintból kialakított pusztaszeri piactér átadásán.

Sok lúd disznót győz?

Miközben a baromfi ára emelkedett, a sertés termelői ára 10 százalékkal volt alacsonyabb az elmúlt évben, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH tájékoztatójából.

Kukoricabetakarítási rekord: 8 óra alatt 1110 tonna

Egy Amerikában összeszerelt 503 LE-s motorral szerelt CLAAS Lexion 760 Terra Trac RotoPlus APS hibrid cséplőszerkezetű kombájn 8 óra alatt 1110 tonna kukoricát takarított be,

Elszállnak az élelmiszerárak Ausztriában

Nyugati szomszédainknál 2011 óta 6 százalékponttal gyorsabban emelkedtek az árak az euró-övezet átlagánál, s e különbséghez a regionális élelmiszerek jelentős drágulása is hozzájárult.

Csúcsot döntött a skót whisky exportja

Kiemelkedően jó évet zártak a skót whiskyt előállítók és exportálók.Tavaly mind mennyiségében, mind értékében megdőlt az eddigi eladási rekord, s ezzel a kőolajat nem számítva, a brit exportbevétel 1 százaléka származott a skót whisky értékesítéséből.

Ködös Albion – ugrás az ismeretlenbe?

Nem oszlik, sőt inkább egyre sűrűbb a Londont borító legendás köd. A brit parlament példátlan többséggel utasította el január közepén az immár két éve formálódó, az Európai Unióból való kilépésnek szervezett keretet adó, a kilépés feltételeit megfogalmazó megállapodástervezetet. Az ellenzék túl puhának, a kormánypártiaknak pedig túl keménynek találták az Európai Bizottság konszenzusát bíró menetrendet.

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.