Back to top

Gabonaár: merre indul el?

Viszonylagos csend honol a világ és azon belül Magyarország gabonapiacain, amiből egyelőre nem következik sem árzuhanás, sem érdemi drágulás. Azonban a holtszezonnak számító januárban érdemes a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalásokra figyelni, amelyek kimenetele befolyásolhatja az egyelőre bőséges termésűnek ígérkező 2019-es szezon gabonaárait.

Az északi féltekén értelemszerűen nem jönnek szóba ilyenkor a szezonális hatások, a déli félteke terméseredményeire pedig még várnunk kell.

Januárban leginkább a globális kereskedelempolitikai lépések, a készletek és esetleg a szakértői jelentések, riportok befolyásolhatják a világ gabonapiacát.

Mint látható, egyelőre egyik sem olyan, amiből messzemenő következtetéseket lehetne levonni, a hideg idővel együtt tehát, úgy tűnik, a gabonapiac is fagytól dermedt állapotban van.

Sem különösebb árzuhanást, sem érdemi drágulást nem vár a gabonapiacokon Raskó György. Az agrárközgazdász szerint egyelőre csak a forint árfolyamának esetleges változásai módosíthatják a magyar piacon az árakat. A jó minőségű búza jelenleg 58 ezer forint körül van idehaza, a kukorica pedig 47–48 ezer forint tonnánként, ami jó árnak számít a korábbi évek hasonló időszakához képest. Ezen az árszinten el lehet érni nyereséget. A legutóbbi árcsökkenés kismértékű, és csak az év eleji holtszezon következménye, vélekedik a szakember.

Az átmenő készletek csökkennek, a déli félteke terméseredményeire pedig még várni kell, egyelőre egyik sem indokol drágulást vagy árcsökkenést – mondta el lapunknak Petőházi Tamás.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint inkább az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja befolyásolhatja a világ gabonapiacát, és rajta keresztül az árakat.

Mint ismert, tavaly magas vámokat vezetett be az Amerikai Egyesült Államok egy sor kínai termékre. Donald Trump amerikai elnök barátságtalan intézkedéseire válaszul Kína hasonló büntetővámokat ve­­tett ki egy sor amerikai termékre. Ezek között számos mezőgazdasági termék is van, például az amerikai sertéshús és több gabonaféle, valamint a szója. Kína már annak idején bejelentette, hogy az amerikai importvámok „súlyos kárt okoznak a többoldalú kereskedelmi rendszernek”, és hogy bepereli az Egyesült Államokat a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO). Peking bejelentette továbbá, hogy válaszul 3 milliárd dollár értékű amerikai importtermékre terveznek vá­mot kivetni. A döntés szerint nyolc amerikai importárura – köztük a sertéshúsra – 25 százalékos, további 120 termékre pedig – köztük gyümölcsökre – 15 százalékos vámot vetnek ki. Hasonló vita van Mexikó és az USA között is. Előbbi máris komoly vámokkal sújtotta az amerikai sertéshúst, válaszul az acélimportra kivetett büntetővámokra.

Petőházi Tamás szerint ugyanakkor már a helyzet enyhülésének lehetünk tanúi.

A GOSZ elnöke arra számít, hogy valamiféle barátságos hangvételű megegyezéssel hamarosan lezárul a kínai-amerikai keménykedés.

Ebben az esetben az amerikai áru to­­vábbra is a korábbi feltételek szerint mehet Kínába. A harc eldurvulása esetén ugyanis az USA kénytelen lenne máshol elhelyezni a gabonáját, ami leverné az árakat. Megegyezés esetén Kína megint nagy vá­­sárlóként lépne fel, ami felfelé mozdítaná el az árszinteket. „Arra számítok, hogy megegyeznek, pillanatnyilag ez tűnik a legfontosabb árbefolyásoló tényezőnek a világ gabonapiacain” – tette hozzá.

Az elnök szerint a hazai kereskedelmi gyakorlat is kezd helyreállni azzal, hogy a Duna vízhozama emelkedni kezdett, és a száraz őszi hónapok után újra hajózhatóvá vált a folyó.

„Három-négy hónapot valószínűsítek, mire a bennragadt készleteket kiszállítják. Ezeket a tételeket már értékesítették, de eddig nehézségekbe ütközött a szállításuk.” Újabb tételeket ugyanakkor nem igazán adnak-vesznek a hazai szereplők, a január ebből a szempontból holtszezonnak számít.

Nem lát különösebb okot a változásra Pótsa Zsófia sem. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára lapunknak elmondta, hogy az eddigi információk alapján 2019-re a tavalyinál nagyobb termést várnak az őszi kalászosoktól, a vetésterületből kiindulva ugyanis már lehet kalkulációkat végezni.

A búza vetésterülete 22,9 millió hektárról 24,2 millió hektárra nő világszinten, a termésmennyiség pedig rendkívüli mértékben, akár 16 százalékkal is nőhet a jelenlegi becslések szerint. Igaz, erre a nagyarányú növekedésre elsősorban azért számítanak, mert a 2018-as globális termés nem volt igazán erős. Erre az évre viszont így 147 millió tonnát várnak.

Az átmenő készletek to­­vábbra is meglehetősen magasak, valamivel 200 millió tonna alatt van a világ búzatartaléka.

Mindezek miatt áremelkedésre semmiképpen nem számít a főtitkár. A mostani adatokból és információkból leginkább csak stagnálásra, vagy esetleg kisebb mértékű árcsökkenésre lehet következtetni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem minden tesz jót a vadméheknek

Néhány méhbarátnak tekintett növény negatívan befolyásolhatja a vadméh lárváinak fejlődését. A számukra nem megfelelő pollent termelő növények között található többek között a levendula, a mák, a napraforgó, a repce vagy a kukorica.

Az év legmelegebb napja

Április 25-én az év eddigi legmelegebb napja vár ránk. Ma délután mintegy 8-10 fokkal leszünk az ilyenkor szokásos 18 fok fölött, néhol 28, esetleg 29 fok sem kizárt.

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

Fagykár és aszály a Délvidéken

A március utolsó hetében jelentkezett -6-8 Celsius-fokos fagy felkészületlenül érte a délvidéki gyümölcstermelők többségét. Elmaradt a nagyszülők idejében még rendre elvégzett füstöléses védekezés.

Cirokból származó rovarriasztók

Amerikai kutatók megvizsgálták, hogy a cirok által termelt, flavonoidoknak nevezett vegyületek képesek-e védelmet biztosítani a zöld kukorica-levéltetű (Rhopalosiphum maidis) ellen.

A kereskedelmi háború helyett az ASP tesz be a szójának

A Kína és az Amerikai Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háborúban veszíteni látszott a szója. Azonban úgy tűnik, ennél sokkal nagyobb veszély les rá: a Kínában tomboló afrikai sertéspestis járvány következtében visszaesik a kereslet, így lesz miért aggódniuk az amerikai gazdáknak.

Gluténmentes ételek az éttermekben?

Az élelmiszerekben még egy egészen kis mennyiségű glutén is gondot okoz a lisztérzékenységtől szenvedők számára, és az éttermek azok, ahol a legnehezebb elkerülni a glutén fogyasztását.

Nem segített a húsvét a tojástermelőkön

Nem változott a néhány héttel ezelőtti helyzet, idén húsvét előtt sok helyen csökkentek a tojásárak, ami az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva szinte példátlan - írta a Világgazdaság csütörtökön.

Megtizedelte a gabonatermést az aszály Dél-Európában

Itthon egymillió tonnával kisebb lesz az idén az őszi kalászosok hozama, de Spanyolországban, vagy déli szomszédainknál sem jobb a helyzet a MARS jelentése szerint. Az európai átlag viszont jobb évet sejtet, mint 2018.