Back to top

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Több mint 2 millió négyzet mérfölddel, azaz közel 520 millió hektárral nő éves szinten a leveles növényekkel borított területek mennyisége. Ez összevetve a 2000-es évek korai szakaszával 5 százalékos növekedést jelent.

A plusz növényzet segíti a klímaváltozás lassítását, de a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a növekvő hőmérséklet „ellensúlyozza” ezt a pozitív hatást.

Mi is történik tulajdonképpen?

Az amerikai űrügynökség, a Nasa műholdas adatai szerint az elmúlt két évtizedben a leveles növényekkel borított terület aránya (ebbe beletartoznak a lágy- és fásszárúak is) annyival nőtt, amekkora az amazonasi esőerdő teljes területe.

Ezt a zöldülést először a 1990-es évek közepén vették észre.

A tudósok eleinte úgy gondolták, hogy a légkörben lévő extra széndioxid mennyisége, illetve a melegebb, nedvesebb klíma adott nagy lökést a növényeknek. Azonban nem tudták, hogy ehhez a növekedéshez a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban bekövetkező változások mennyit adnak hozzá.

A Nasa Modis nevű műszerének köszönhetően azonban – mely két, a Föld körül keringő műholdon is ott van – most már egyértelműen látszik, hogy mindkét ágazat hozzátett ehhez a folyamathoz.

Miért Kína és India az éllovasok?

Kína hozzájárulása a globális zöldítéshez főleg annak köszönhető, hogy számtalan programot indított az erdőterületei kiterjesztésére és megőrzésére. Ez utóbbi az ország zöldítő hatásának 42 százalékát adja.

Az erdőtelepítéssel kapcsolatos irányelveket úgy dolgozták ki, hogy csökkentsék a talajeróziót, a légszennyezést és a klímaváltozást.

A zöldítés 32 százaléka pedig – mely Indiában 8 százalék – az intenzív, öntözött és trágyázott növénytermesztésnek köszönhető. A gabona-, zöldség-, gyümölcs- és egyéb élelmiszernövény termesztés 35-40 százalékkal nőtt mindkét nemzetnél a 2000-es évek óta, hogy etetni tudják a növekvő népességüket.

A zöldítés jövőbeni trendjének változását több tényező is befolyásolja. Az egyik ilyen, hogy India hamarosan kifogyhat az öntözéshez használt talajvízből.

Globálisan nézve a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az atomszférában lévő széndioxid szintje rekord méreteket ölthet, köszönhető a Csendes óceáni térség melegedésének, ami viszont csökkenti a növények széndioxid felvételét.

Hogyan befolyásolja ez a klímaváltozást?

A Nasa Ames Kutatóközpontjának tudósa, Rama Nemani szerint

„Most, hogy tudjuk, hogy az emberi tevékenység kulcsfontosságú tényező a Föld zöldítésénél, ezt is figyelembe kell vennünk a klíma modellek felállításánál.”

„Ennek segítségével a tudósok jobb előrejelzéseket adhatnak Földön működő rendszerek működését illetően, ami segíti az országok döntéshozóit a cselekvési tervek kidolgozásában.”

Ranga Myneni professzor a Bostoni Egyetemről, aki először figyelt fel a hőmérséklet emelkedésére megismételte a korábban hangoztatott figyelmeztetését a BBC-nek: a többlet fanövekedés nem képes kompenzálni a globális felmelegedést, a növekvő tengerszintet, az olvadó gleccsereket, az óceán savasodását, a sarki jégsapkák olvadását, illetve a jövőben várhatóan szélsőségesebbé váló trópusi viharokat.

Azt el kell fogadni, hogy ugyan az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) modelljeibe belekalkulálták a növények széndioxid-felvételét is, azonban az továbbra is a legnagyobb bizonytalansági tényező lesz jövőbeli klíma-előrejelzésben.

Ez a kutatás egyidejűleg jelent meg az Egyesült Királyságban lévő IPPR (Institute for Public Policy Research) agytröszt figyelmeztetésével. A tanácsadó szervezet szerint

a kormányoknak nem csak szabad csak egyetlen környezeti problémára koncentrálniuk, hanem figyelembe kell venniük egy egész sor környezetvédelmi kérdést, mellyel a mai világ szembenéz, beleértve a talajok pusztulását is, ami a fő oka sok terület termékenységének csökkenésében.
Forrás: 
BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Gyapjúszivárvány

Véletlenül bukkantam rá Horváth Éva szépséges gyapjúgombolyagjaira. Nyár végén, a Mesterségek Ünnepének forgatagában hirtelen megállított a puha anyag és a pasztellszínek mesés keveréke. Megszámlálhatatlan árnyalat, valami jó, meleg természetességben. A kirakodó asztalka körül mezei virágokból és zöld szárakból font kerítés, mögötte egy mosolygós hölgy.

Nem indultak meg az időszakos források a Bükkben

A hétvégére igazi kiránduló időt jósolnak a meteorológusok! A szép napos időben a hőmérséklet akár 20 fokig is emelkedhet. Az erdei avarból egyre több helyen bújnak elő a tavasz színes virágai.

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Az okos nő a precíziós gazdálkodást választja

Nagyszerűen működteti az általa vezetett gazdaságot egy négy gyerekes lengyel asszony, aki kimagasló eredményeket ért el a krumpli termesztésben a precíziós technológiának köszönhetően.

Tornapálya, kilátó és parkoló is készül az erdészetnél

Hét európai uniós pályázat keretében közel 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósulnak meg a természetjárás feltételeit javító fejlesztések 2020. szeptember végéig Magyarországon, köztük az EGERERDŐ Zrt. területén is.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Kalandra fel! Várnak a vidéki élet szépségei

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által indított „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programcsomagban a „Vesd bele magad!” projekt első szakasza lezárult. Ezzel egyidejűleg a programcsalád második tagjaként kezdetét vette a „Vidéki Kaland” a március 21-én az AGRYA által szervezett budapesti sajtótájékoztatón.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.