Back to top

Kell-e még a magyar zöldség-gyümölcs külföldön?

Az utóbbi 20 évben jó néhány zöldségféle kiszállítása szűnt meg, és továbbiak exportja "haldoklik". Ezt akár a piaci igények, a klíma változásával, gazdasági okokkal is magyarázhatjuk, a legnagyobb gond azonban az, hogy ezeket a termékeket nem tudtuk másokkal helyettesíteni, mutatott rá Majtényi Bernát, a Garten Kft. ügyvezető igazgatója az V. Zsendülés kertészeti konferencián.

Egyebek közt a vörös-, fokhagyma, negyedelt pritaminpaprika, málna, egres, fekete-, piros- és fehér ribiszke, szamóca exportja szűnt meg, és a kör várhatóan tovább bővül például a korai káposztával, a kínai kellel.

A képet tovább árnyalja, hogy azokkal a termékekkel is baj van, amelyekről azt hisszük, gondtalanul értékesíthetők.

Majtényi Bernát: nem hagyhatjuk figyelmen kívül a fogyasztói igények változásait
Fotó: Rimóczi Irén
A szabadföldi paprikatermesztésünk az utóbbi 2 évtizedben évről évre csökken, mert egyebek közt a munkaerőhiány miatt romlik a jövedelmezősége. A hajtatásban a fehér paprika kárára emelkedett a kápia típus részesedése, az exportban azonban csak néhány évig volt bővülés, tavaly pedig visszaestünk a 2010-es szintre. Az export csökkenését azonban nem a felvevőpiac szűkülése, hanem annak az átalakulása okozta, amihez sajnos mi nem tudtunk, akartunk alkalmazkodni, hangsúlyozta a kereskedő. Ha továbbra sem vesszük figyelembe a fogyasztói igények változását, nem sok jóra számíthatunk.

Az áruházak kínálatában 3-4-szer annyiféle paprika szerepel, mint 10-20 éve, így nekünk is váltani kell, újabb paprikatípusokat is termeszteni kell, ez pedig nem megy fejlesztések nélkül, főként a hajtatásban, hangsúlyozta Majtényi Bernát.

A hazai zöldségexportból a paprikánál is nagyobb részesedésű görögdinnye esetében ennél is rosszabb a helyzetünk. Bár a 2000-es évek elején a világ öt legtöbb dinnyét exportáló országa közt tartottak bennünket számon, mára jócskán lemaradtunk, mert nem újultunk meg. Ezzel szemben a spanyolok és az olaszok elrobogtak mellettünk. Amíg nálunk a termelés jócskán visszaesett, a spanyolok az utóbbi 10 évben megkétszerezték a görögdinnye termőterületét, és a hazai fogyasztás igen nagy mértékű élénkítése mellett az exportot is növelték azokra is piacokra, ahová mi is szállítunk. Az olasz termelés és kiszállítás szintén számottevően nőtt.

A spanyolok tudtak váltani

Mindehhez egy dolog kellett: a piaci igények felmérése és kiszolgálása, annak megfelelő fajták, típusok termesztése, márkaépítés.

Ami nekik sikerült, nekünk nem, mert ha fel is ismerjük a gondot, nem sokat teszünk a változtatásért.

Majtényi Bernát úgy véli, hogy több tényezővel is magyarázhatjuk miért maradunk le mindinkább. Kereshetjük az okát a termesztési szerkezetben, hiszen a kisebb gazdaságoknak jóval kisebb a mozgásterük, nehezebben termelik ki a piaci igények kielégítéséhez nélkülözhetetlen fejlesztések költségeit. A tészeken kívül, a termesztőket összefogó, technológiában is segítő, piaci információkkal ellátó nagykereskedők támogatását is fölvetette. Illetve olyan támogatási formák bevezetését, amelyek a kötelező szabványokhoz kapcsolódó szolgáltatások (vízvizsgálata, növényvédőszer-maradék ellenőrzése, tanúsítások) elvégeztetését könnyítenék. Szerinte a támogatott beruházások egy részét nem előzi meg piaci felmérés, és vannak a későbbiekben egyáltalán nem működtetett beruházások is. Tőke, munkaerő és vállalkozó kedv hiányában késve követjük a trendeket. Gyümölcsben pedig nagy adósságunk a hazai fajtanemesítés, illetve a jól bevált magyar fajták háttérbe szorítása.

Racskó Anna, az Apimex Budapest Kft. ügyvezetője szerint a külföldi szállításainknak mindinkább a mennyiségnél és a minőségnél ma már jobban szűkíti a szigorú szermaradék-köveletmény.

De nem könnyíti meg a helyzetünket az sem, hogy a környező országokban is mind több zöldségből, gyümölcsből az önellátásra törekszenek.

Fotó: Bella Huba
Az 1993-ben kifejezetten zöldség-gyümölcs exportra alapított cég forgalmának a 40 százalékát ezért ma már a belföldi láncok ellátása teszi ki.

Az olaszok vagy a spanyolok versenyelőnye csak részben adódik az éghajlatból, termésmennyiségből, ezekben az országokban jóval nagyobb a termelők kereskedőkkel, termelői szervezetekkel szembeni bizalma, erősítette meg Kálmán András, a DélKerTÉSZ külkereskedelmi vezetője. Bár a szentesi tész ebből a szempontból az egyik kivétel, szinte 100 százalékos a tagi hűség, náluk is sokat dolgoznak azért, hogy a termelők megbízzanak a szervezetben, és úgy beszállítsák a terméket, hogy még nem tudják, mennyit kapnak majd érte. A hosszú távú értékesítési csatornákat ugyanis csak úgy lehet kiépíteni, ha tervezhető, és szavatolt a mennyiség. Sok termelő nem meri elkötelezni magát, és az energiájának, idejének egy részét még ma is a termesztés helyett a piac, felvásárló keresésére fordítja.

A nagykereskedők az export csökkenésének okait taglalták
Fotó: Rimóczi Irén

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogy ne legyen tripszes a paprika

A hazai paprikatermesztésben már több mint 20 éve bevált gyakorlat a biológiai növényvédelem. A kertészetek többségében betelepített Amblyseius swirskii ragadozó atkák, Orius ragadozó poloskák és Aphidius fürkészek mellett lehet-e más módszerrel javítani a biológiai növényvédelem hatékonyságát? A válasz igen.

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Egyszerű, de hatékony megoldás a paradicsom-levélaknázómoly ellen

A hajtatott paradicsom növényvédelme ma már a biológiai megoldásokon alapul. A mediterrán térségből érkezett paradicsom-levélaknázómoly azonban fölborította a hasznos szervezetek betelepítésével kialakított egyensúlyt, és kémiai kezelések mellett is kockáztatja a termesztés eredményességét. A szükséghelyzeti engedéllyel hazánkban is használható feromonos légtértelítéssel megoldható a gond.

Öregedő szőlőoltványosok

„Hazánkban 100-110 szőlő oltványiskola, s öregedő oltványosok jellemzik a szakmát”- hangzott el Keszthelyen, a szőlő szaporítóanyag előállítást és a szőlőtermesztés növényvédelmi kérdéseit zászlajára tűző tanácskozáson.

Gépmenedzser lesz a traktorosból?

Nem csupán gépek, hanem gépek rendszerei kommunikálnak egymással a legközelebbi jövőben a mezőgazdaságban – hangzott el a Claas szakmai konferenciáján. A végeredmény együtt dolgozó mezőgazdasági gépek csoportja, amelyben már nem traktoros irányítja a folyamatot, hanem „gépmenedzser”.

Kalandra fel! Várnak a vidéki élet szépségei

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által indított „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programcsomagban a „Vesd bele magad!” projekt első szakasza lezárult. Ezzel egyidejűleg a programcsalád második tagjaként kezdetét vette a „Vidéki Kaland” a március 21-én az AGRYA által szervezett budapesti sajtótájékoztatón.

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Nagy-Somló a bio útra lép - az ÖMKi oktatással segíti az átállást

Magyarország legkisebb történelmi borvidéke márciustól többek között az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közreműködésével tér át ökológiai művelésre.A folyamat eredményeként Magyarország olyan történelmi borvidékkel gazdagodik, amelyen itthon úttörő módon egységesen ökológiai módon termelnek borszőlőt.

Professzor: kevesebb sót használjon az élelmiszeripar!

Újabb tudós figyelmeztetett a sóbevitel mérséklésének hatására, Paul Elliott, az Imperial College London professzora ráadásul rendszerszintű változást sürget. Szerinte ha az élelmiszeripar nagyarányú sócsökkentést lépne meg, az emberéleteket menthetne.