Határmenti növényvédelmi tanácskozás

Az eseményen Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye növényvédő hatóságainak, illetve kamaráinak képviselői, illetve az Osztrák Agrárkamara Növényvédelmi Szolgálatának szakemberei, továbbá gyakorló növényvédelmi szaktanácsadók cserélték ki tapasztalataikat a témában. A helyszín és a találkozó apropója az volt, hogy Vas megyében, az osztrák határhoz közeli Kőszegi-hegységben az idén azonosították a foltosszárnyú muslicát, amely fokozott veszélyt jelent a szőlő- és gyümölcsültetvényekre.
A kártevők nem ismernek határokat, ezért nagyon fontos, hogy az országhatár mindkét oldalán összehangoltan védekezzünk az újonnan betelepülő karantén kártevők ellen, mondta Both Gyula, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Megyei Területi Szervezetének elnöke, a Prenor Faiskola növényvédő szakmérnöke. Hangsúlyozta, hogy a rovarok és kórokozók migrációjával szemben egy hatóság, egy szervezet nem tud hatékonyan föllépni. Közös összefogásra van szükség a magyar és osztrák, illetve a megyei szervezetek között. Both Gyula kiemelte, hogy az elmúlt két és fél évben 62 új károsító jelent meg Magyarországon, amelyek jellemzően dísznövényimporttal érkeztek.
Az utóbbi néhány évben jellemzően az osztrák és szlovén határ mentén megjelent kártevők a szőlő sárgaság-fitoplazmát (Flavescence dorée) terjesztő amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus), a foltosszárnyú muslica (Drosophyla suzukii). Vas és Győr-Moson-Sopron megyében a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa), Vas és Zala megyében pedig a szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus) is sok gondot okoz. A Vas megyei fogási adatokat Farkas István, a a Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédő Igazgatóságának növényvédelmi zoológusa ismertette, a burgenlandi felvételezésről Kurt Foltin, az osztrák agrárkamara megbízásából a csapdázásokat és felvételezéseket végző AGRO DS vállalat szaktanácsadója tartott tájékoztatót.
Farkas István elmondta, hogy a foltosszárnyú muslicát az idén először azonosították Vas megyében, Kőszeg és Cák között szedren. A burgenlandi agrárkamara három éve monitorozza a kártevőt, megfigyelő rendszerük először Eisenstadt környékén cseresznyésben észlelte, Közép-Burgenlandban pedig szőlőben, Pinot Noir fajtán. Tavaly egész Burgenland területéről jelezték a kártevő előfordulását kék szőlőfajtákon. A csapdafogások mellett a szőlőbogyókat is folyamatosan vizsgálják. Kurt Foltin elmondta, hogy az idén nem fogtak egyetlen példányt sem, és kártételi jelzés sem érkezett hozzájuk. Feltételezhetően a forró nyár nem kedvezett a kártevő szaporodásának (a foltosszárnyú muslica hőoptimuma 25 ^oC). Németországból és Dél-Tirolból azonban tetemes károkat jelentettek. A szakemberek elmondták, hogy a kártevő csapdázására a 1,5 dl vörösbor, 1,5 dl almaecet és a felületi feszültség csökkentése érdekében 4-5 csepp mosogató szer keveréke alkalmas kilyukasztott PET-palackba töltve.
A határmenti tanácskozáson elhangzott: nagy gondot jelent, hogy az új károsítókról még a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek ismeretei is hiányosak, a növényvédelmi mérnök-képzés tudásanyaga nem elegendő. Nagy gondot kellene fordítani a lakosság, a kistermelők tájékoztatására is, mivel a károsítók jellemzően ez elhanyagolt ültetvényekben szaporodnak föl, és onnan terjednek tovább.
Dr. Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke a tanácskozáson országos együttműködésre tett javaslatot, és egyeztetést indítványozott a közös növényvédelmi ügyek felvázolására, a konkrét problémák megtárgyalására és lehetséges megoldások keresésére. Stefan Winter, az Osztrák Integrált Növényvédelmi Szervezet (ÖAIP) ügyvezetője meghívta a magyar kollégákat a november 24-25-én Rusztban szervezett Ausztriai Növényvédelmi Napokra, amelynek alkalmával erre az egyeztetésre sor kerülhet.