A hazai gabonapiac áll – igaz, a szokatlanul kemény tél európa szerte logisztikai problémákat okoz – árpára szinte egyáltalán nincs is kereslet – derült ki a Gabonatermesztők Országos Szövetsége hagyományosan az AGROmashEXPÓ-ra időzített évindító szántóföldi növénytermesztési konferenciáján. A főbb gabonatermékeknél éves alapon több mint 10 százalékos árcsökkenést kénytelenek elkönyvelni a termelők, miközben mind a búza, mind a kukorica világpiacán erős a kínálati oldal.
Mindezek ellenére annyiban még kedvező a gazdák helyzete, hogy a támogatási és banki finanszírozási környezet – jellemzően az alacsony kamatok miatt – a korábbiaknál jobban segíti a hosszabb távú versenyképességet megalapozó fejlesztéseket – hangsúlyozta Fórián Zoltán, a Takarékbank Zrt. Agrárközpontjának agrárszakértője. Előrejelzésük szerint idén a gabonaféléknél nem, de az oljos növényeknél előfordulhat áremelkedés. Szerinte a tejtermelőknek és a sertéstartóknak is érdemes megbecsülniük a mostani árszinteket, mert az idén ugyan kisebb emelkedés még előfordulhat, jövőre azonban már inkább újabb túltermelési kockázatok valószínűek. Tehát hatékonyságjavító fejlesztésekre kellene felhasználni a mostani jövedelmeket.
A magyar agrárium hitelállománya – az egyéni és a társas vállalkozásokét is ideszámítva – 800-900 milliárd forint. A állomány az idén várhatóan 1000 milliárd forint fölé nő. A növekedést elsősorban az év második felében előrelátatólag felpörgő támogatási rendszer hatására megugró beruházásoktól várják.
Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár- vidékfejlesztési államtitkárságának helyettes államtitkára ezt a várakozást megerősítve közölte: 2017 a projektértékelés éve lesz a Vidékfejlesztési Prorgam esetében. Erre az évre ugyanis a beadott pályázatok elbírálásának felgyorsítását ígéri a tárca. Mint mondta, az élelmiszeripari pályázatok értékelése már megkezdődött, és heteken belül sor kerül erre a kertészeti gépbeszerzési pályázatok esetében is.
A Miniszterelnökség tárgyal a kereskedelmi bankokkal arról, hogy lehetőség szerint minél kedvezőbb piaci feltételek mellett kínáljanak a gazdáknak bankgaranciát az esetenként maximálisan 50 százalékos támogatási előleg lehívásához. Utóbbi bemutatása ugyanis uniós előírás, az előleg viszont felgyorsíthatja a beruházások megvalósítását.
Változások a normatív támogatásoknál
Több változás is várható idén az egységes kérelemben igényelhető támogatásoknál – jelentette be Szentirmay Zoltán, a a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárközgazdasági főosztályvezetője a konferencián. Az idén egybénként összesen 95,3 milliárd foint nemzeti, valamint 395,7 milliárd forint uniós közvetlen támogatás jut el a tárca közvetítésével a termelőkhöz.
Alaptámogatásra várhatóan hektáronként 44,9 ezer, zöldítésre 25 ezer forint jut, míg a fiatal gazdák támogatása hektáronként 21 ezer forint lehet.
A módosítások túlnyomórészt technikai jellegűek, és elsősorban a zöldítési és termeléshez kötött támogatásokat érintik. A változások közé tartozik, hogy bővül az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája például a sziki kenderrel és a négermaggal; a spárga és az óriás virágosnád zöldítési szempontból pedig állandó kultúrának minősül majd. A termeléshez kötött támogatásoknál megemlítette, hogy támogathatók lesznek a zöldségnek minősülő fűszernövények – a menta, a bazsalikom, a tárkony és a rozmaring -, az ipari zöldségeknél pedig az étkezési burgonya. A gyümölcsösöknél 2 alboríték kerül kialakításra (extenzív-tradicionális és új elemként az intenzív); életkor módosítás lesz a szelídgesztenyénél, és új kultúrák (áfonya, berkenye, csipkebogyó) is támogathatók lesznek. A szemes és szálas fehérjéknél módosítják a vetőmagnormákat. A tejhasznú teheneknél a termeléshez kötött támogatásnál a jövőben csak a március 31-ei állapot számít a jogosult egyedek meghatározásánál (ekkor legalább egyszer ellett és betöltötte a 23 hónapot).
A nemzeti támogatások között szerepel az idén – átmeneti támogatásként – a dohány, az anyakecse de minimis támogatása, továbbá a kivételes alkalmazkodási tej támogatás; ezekre a jogcímekre összesen 26,1 milliárd forintot különítettek el. Baromfi állatjóléti támogatásra 2017-ben 12,0 milliárd forint, az étkezési tojást termelő tyúkállományok, tenyészbaromfi fajok állatjóléti támogatása idén 1,25 milliárd forint lesz.
A sertés állatjóléti támogatás ebben az évben 9,144 milliárd forintot tesz majd ki, a tenyészkoca (anyakoca) állatjóléti támogatásra pedig 8,6 milliárd forintot fordítanak. A sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatása 1,1 milliárd forintot tesz ki.
Az állatbetegségek megelőzésének, leküzdésének támogatására az idén 10,5 milliárd forintot költenek. Az állati hulla elszállítására és ártalmatlanítására 3,6 milliárd forint a támogatási keret. Továbbra is elérhetőek a megszokott de minimis támogatások – gázolaj visszatérítésre például 28 milliárdot szánnak -, de lesznek új lehetőségek ebbe n a körben is, mint a tenyészkos, illetve –bak után igényelhetőek.
A főosztályvezető beszámolt arról is, hogy tavasszal a parlamanet tárgyalja majd az agrár-kárenyíhtési tövény módosítását: ebben egyebek között módosul majd az aszálydefiníció a légköri aszály okozta károk miatt, illetve a hozamérték számítás módja is. Jelenleg mintegy 24 milliárd forint áll rendelkezésre a kárenyhítési alapban. A 2016-os évben közel 11 ezer kárigényt nyújtottak be összesen 131 545 hektárra. Messze a legtöbb kárigény a jégeső, illetve a tavaszi fagy miatt érkezett – 48, iletve 43 ezer hektárra – , de belvízre és viharkárra is több mint 10 ezer hektárra szólóan tettek kárbejelentést a gazdák.
Folytatódnak a kedvezményes hitelprogramok is, mint az Agrár Széchenyi Kártya – ennél továbbra is 4 százalékos a kamattámogatás, és 50 százalékos kezesi díjtámogatást ad az FM -, az MFB fejlesztési hitelei is eléretőek. 2017 június végéig meghosszabbítja a tárca a tejtermelőknek és a sertéstartóknak szánt kedvezményes hitelprogramok igénylési idejét – hangsúlyozta Szentirmay Zoltán.
Nem akarunk változást a KAP-ban
A Közös Agrárpolitika 2014-2020 közötti programjával kapcsolatban idén lesz az előre tervezett felülvizsgálat, az Európai Bizottság pedig megkezdi a konzultációt a 2020 utáni támogatási elképzelésekről – mondta a főosztályvezető. Phil Hogan biztos vitaindító elképzelései között szerepel, hogy a KAP révén az európai mezőgazdaság legyen ellenállóbb a piaci válságokkal szemben – ehhez pedig közvetlen termelői és jövedelemtámogatást sem tartana elképzelhetetlennnek. Cél a fenntarthatóbb termelés és a generációváltás ösztönzése is. Az Európai Bizottság a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó konkrét elképzeléseit várhatóan 2017 őszén, míg az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot várhatóan 2017 végén mutatja be.
A 2020 utáni uniós agrárpolitika reformjával kapcsolatos magyar álláspont az, hogy mint a jelenlegi rendszer egyik leginkább kedvezményezett tagállama, nem érdekünk hogy alapvetően megváltozzon – mondta Szentirmay. Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy két erős pillér – közvetlen támogatási és vidékfejlesztési – maradjon, amelyek között megmarad az átcsoportosítás, és a termeléshez kötött támogatások alkalmazásának lehetősége. A kormány szerint új célok csak megfelelő forrás biztosítása mellett kerülhessenek be a rendszerbe, és kerülendőnek tartják a támogatások renacionalizációját – vagyis a társfinanszírozott támogatási formák jelenleginél nagyobb szerepét.
Mezei Dávid mindehhez annyit fűzött hozzá, hogy azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a mostani KAP-hoz hasonlóan csak csúszva tudja majd elfogadni az EU az új agrárköltségvetést. Egyelőre ugyanis megjósolhatatlan, hogy az idei francia és német választások milyen eredménnyel végződnek, a 2018-as Brexit szabályai, illetve hatása sem tisztázottak még, 2019-ben pedig Európai Parlamenti választások lesznek, amelyet követően új tagokkal áll fel az Európai Bizottság is.
