A homokhátsági szántókon gazdálkodók már azt is szerencsének neveznék, ha legalább fél terméssel fizetne kukoricájuk. A júliusi, augusztusi szárazságban azonban a laza talajú területeken csaknem teljesen elpusztult a növényállomány. Összességében a terméskiesés megközelítheti a tavalyi 60-80 százalékos mértéket.
– Felső-Kiskunságban helyenként katasztrofális állapotba jutott a kukorica. Az összes szántók körülbelül 20-25 százalékán termesztjük, ám a talajnedvességet könnyen elengedő homokföldeken gazdálkodók már lemondtak a csőtörésről. Inkább azon gondolkodnak, betárcsázzák-e a szárat vagy szecskázva próbálják értékesíteni. Bármit tesznek vele, mindenképp nagy a veszteségük úgy, mint a múlt évben is történt. Akkor a fél tonna körüli szecskabálát 1500-2000 forintért tudták eladni, vagyis többe került a szár betakarítsa, mint amit kaptak érte – mondta el a Petőfi Népének Szabó István kunbaracsi gazda.
– A tápanyagokkal kellően ellátott szántókon és főleg a nedvességet visszatartó talajművelésnek köszönhetően a Baracs környéki kukoricaállomány mintegy felén még segíthetne a csapadék – tette hozzá Szabó István. – Az olyan táblákon, ahol a kukoricaszáron még felfelé állnak a csövek, még pislákol az élet a növényekben. Saját gazdaságomban a 10 hektár kukoricának körülbelül fele vegetál. Onnan talán kapunk valamennyi szemtermést ahol meg nem fejlődtek ki a csövek, a szárat roppantós kaszával szecskázzuk és szenázst készítünk belőle az állatállománynak, de ahogy mondani szokás, többe kerül a leves mint a hús: a betakarítás költségein túl további ezer forintba kerül bálánként a gombapreparátum, ami a szenázs erjesztéséhez kell.
Pesti Gábornak, a nagykőrösi gazdakör elnökének, hasonló tapasztalatai vannak a kukorica állapotáról Dél-Pest megyében. Szerinte akár végleges becslést is lehetne tartani, a kukorica szemek fejlődését akár a holnapi kiadós eső sem segítené elő. Elkésett az időjárás.
– Helyenként, foltokban zöldel még a szár, jelentős részben szivart sodort és megsárgult a kukorica. Ez azt jelenti, hogy a szemei megértek vagy besültek, csapadék már nem befolyásolja a hozamokat. A kistérségben összességében hektáronként 3-4 tonnára számítunk, ami fele a sok éves átlagnak. Azok a gazdák jártak jobban, akik április első dekádjában vetettek korai fajtákat, amelyek korán kifejlődtek és így tulajdonképpen megelőzték a szárazságot – mondta a gazdaköri elnök.
A tavalyi aszályban azt gondolták a kukoricás gazdák, hogy a termés veszteség miatt felszökik e fontos takarmány, bioetanol alapanyag felvásárlási ára. Csalódtak. A kezdeti áremelkedés után olcsóbb lett a kukorica. Mi várható idén?
– Egyelőre teljes a csend a gabonapiacon. A szabadegyházi kukorica feldolgozó máskor ilyen tájt mindig közölte mennyit ad a termésért, de onnan sem jött jelzés eddig. Egyelőre kivárnak a felvásárlók. Halottunk ugyan 37-38 ezer forint ajánlatot a kukoricára tonnánként, de ez aligha reális ajánlat. Szerintem várhatóan 50-55 ezerrel startol a piacon az új kukorica – részletezte a piaci kilátásokat Pesti Gábor.
Forrás: www.baon.hu
