Szerző: Gergely Márta
A közel 300 hektáros modellgazdaság hazánk egyik legismertebb regeneratív gazdálkodási bemutatóhelye, ahol a természetvédelmi célú legeltetés, a talajmegújító gazdálkodás és az alacsony inputigényű állattartás alkot egységes rendszert.
Modellgazdasági látogatás a DEDES Agroökológiai Projektben
Bácskai Fanni vezette végig a résztvevőket a hét állomásból álló tanösvényen, bemutatva a gazdaság szakmai hátterét, gyakorlati megoldásait, valamint azt is, hogy a regeneratív mezőgazdaság milyen lehetőségeket kínál a fiatalok és a női gazdálkodók számára. A bemutató érintette az ágazat generációs megújulását is.
Felértékelődik a szerepük
A mezőgazdaság előtt álló kihívások – a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás, az emelkedő inputköltségek és a talajok állapotának romlása – egyre inkább olyan gazdálkodási modelleket helyeznek előtérbe, amelyek kevesebb külső erőforrás felhasználásával is fenntarthatóan működnek. Ebben a folyamatban kiemelt szerepük van a modellgazdaságoknak, hiszen a gazdálkodók itt nem csupán elméleti előadásokat hallanak, hanem működő rendszereket láthatnak a gyakorlatban.
A lendvadedesi birtok jó példája annak, hogy a regeneratív gazdálkodás nem csupán környezetvédelmi törekvés, hanem gazdaságilag is életképes modell lehet. A látogatók olyan gyakorlati megoldásokkal találkozhattak, amelyek közvetlenül alkalmazhatók saját gazdaságukban.
Előtérben az alkalmazkodott genetika
A birtokon vörös angus húsmarhákat és akhal-teke lovakat tartanak, amelyek jól alkalmazkodnak az egész éves legeltetésen alapuló extenzív rendszerhez. A tenyésztési program középpontjában az úgynevezett adaptált genetika áll. A cél nem a minél nagyobb testméret vagy a rekordtermelés, hanem olyan állomány kialakítása, amely természetes körülmények között is jó egészségi állapotban marad.
A szemlélet eredményességét jól mutatja, hogy féreghajtó készítményt utoljára 5-6 évvel ezelőtt alkalmaztak állományszinten, azóta csak eseti jelleggel kellett beavatkozni egy-egy egyednél. A paraziták elleni védekezés alapja ugyanis nem a rendszeres gyógyszeres kezelés, hanem a tudatos legelőgazdálkodás. Az állatok időben történő átterelésével és a legelőrészek pihentetésével jelentősen csökkenthető a visszafertőződés kockázata.
A tenyésztési szelekció során szintén fontos szempont az alacsony inputigény. Nem használnak túl nagy születési súlyú borjakat adó tenyészállatokat, mivel ezek jellemzően nagyobb ráfordítást igényelnek. A gazdaság szakemberei szerint a jó kondíció, a megfelelő zsírfelhalmozó és az ellenálló képesség örökölhető tulajdonságok, ezért ezek kiemelt szelekciós szempontok.
A gazdaság tudatosan időzíti és rövidíti az ellési szezont. A bikák csak 1,5-2 hónapig vannak együtt a tehenekkel, így az ellések jól behatárolt időszakra koncentrálódnak. Ez megkönnyíti a gondozást és lehetővé teszi, hogy az ellések tavasszal arra az időszakra essenek, amikor a tehenek elegendő minőségi zöldtakarmányhoz jutnak, ami javítja az előtej (kolosztrum) minőségét, ami közvetlenül hat a borjak egészségére és fejlődésére.
Az ökológiai borászaté a jövő?
A nap második felében a csoport a Bussay Pincészetbe látogatott, ahol a tulajdonos, dr. Bussay Dorottya mutatta be a borászat működését és az elmúlt évek kihívásait. Fiatal nőként 2014-ben, édesapja halála után a generációs megújulás legsúlyosabb problémájával szembesült: váratlanul kellett átvennie a családi örökséget, miközben a hagyományok megőrzése mellett a modernizációra és az innovációra is fókuszált.
Egyszerre kellett helytállnia a négy falut ellátó háziorvosi praxisban és a családi birtok borászatának irányításában. Bár az orvosi pályán könnyebben érvényesült nőként, a borászatban is fokozatosan megerősödött a helyi közösség támogatásával.
A gyermekkora óta meglévő szőlő iránti elkötelezettség, az innovatív személet és a kitartó munka eredményeként a birtok ma tanúsított ökológiai borászatként működik. Boraik Magyarország mellett Japánban, Franciaországban és az Egyesült Államokban is keresettek, többek között Michelin-csillagos éttermek borlapján is szerepelnek. A kínálatban a Szürkebarát, az Olaszrizling és a Pinot noir mellett kiemelt helyet kap a Csókaszőlő, a remek bort adó régi magyar fajta jól illeszkedik a Mura-vidék klimatikus és talajadottságaihoz.
